alakult Aradon 1881 dec. 15-én. Az egyesület célja: társadalmi egyesülés a nemzeti közműveltségre és a magyar nyelv terjesztésére, a hazai irodalom pártolására, a tudományok népszerüsítésére, valamint a művészetek ápolására, fejlesztésére. Rendezett nagyszabásu Volkmann-, Arany- és Fábián-ünnepélyt. Megiratta és kiadta Fábián Gábor életrajzát és házát emléktáblával jelölte meg. Megirata a vármegye monográfiáját. Jutalomkönyveket oszt ki a magyar nyelv elsajátításában dicséretes előmenetelt tanusított nem magyar ajku tanulók és tanítójelöltek és tanítók közt. Nagyobb összeget fordított gyermekmenhelyek alapítására és segélyezésére. Alapított nyilvános könyvtárt. Tervbe vette a megyei muzeum alapítását. Két szakosztálya van. I. szakosztály társadalmi, irodalmi, művészeti és tudományos kérdésekkel foglalkozik. A II. szakosztály munkássága a zenészetre terjed ki.
Kölcsey Ferenc ismert «Isten áldd meg a magyart» kezdetü nemzeti himnusza, mely akkor ment át teljesen a magyar nemzet vérébe s lett annak nemzeti imája, mikor Erkel Ferenc 1844. pályázat útján megzenésítette. Először hallatszott a pesti Nemzeti szinházban 1844 jul. 2.
(lat. mutuum), az a szerződés, melyet valaki (K.-adó v. hitelező) másnak (K.-vevő, adós) pénzt v. más helyettesíthető dolgokat tulajdonul oly kikötés mellett ad át, hogy az utóbbi köteles azt, amit kölcsön kapott, hasonló nemben, minőségben és mennyiségben visszaadni. Az által, hogy a K. kapott dolog az adós tulajdonává válik, s hogy a visszaadás tárgyát nem a kapott species, hanem hason mennyiség és minőség képezi, különbözik a K. a haszon-K.-től (l. o.), melyet a közönséges életben szinte K.-nek neveznek. Ha p. valaki egy könyvet elolvasás végett átad másnak oly kikötéssel, hogy átolvasás után a könyvet visszaadni tartozik, ez haszon-K., mig ha valaki megszorult barátját 10 forinttal kisegíti, azzal, hogy bizonyos idő mulva a 10 forintot adja vissza, ez K. Ha valaki másnak bizonyos kötelemből - p. vételügyletből - bizonyos pénzösszeget fizetni v. bizonyos mennyiségü helyettesíthető dolgot adni tartozik, a felek megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett a pénzösszeget, illetőleg a dolgot K.-kép megtarthassa. A K. visszafizetésének idejére és módjára nézve a szerződés feltételei irányadók. Kikötött visszafizetési határidő hiányában a K.-t fel kell mondani. A K.-tőle után kamatok csak kikötés esetében járnak. A K. azt a módját, amely szerint valaki árukat ad másnak a végett, hogy azokat eladja, s a vételárt K.-kép megtartsa, contractus mohatrae-nak nevezik. Minthogy a kölcsön adott tárgy az adós tulajdonává lesz, az átadás pillantától kezdve a dolog veszélye (periculum rei) nem a hitelezőt, hanem az adóst terheli; kivételt képez a hajós K. (l. o.). A K.-re vonatkozott a római joban a S. C. (a. m. senatus consultum) Macedonianum, amelynek értelmében kiskorunak adott K. ellen ugy az apa, mint a fia kifogást tehetett; a visszafizetett K.-t azonban visszakövetelni nem lehetett.
az a viszony két tárgy közt, melynél fogva egymásra hatást gyakorolnak, illetőleg mindegyik előidéz a másikban változást. Voltakép minden oksági kapcsolatban ez a viszony áll fenn, ha két anyagrész egymást vonzza, mindegyik elhagyja helyét; de főleg oly esetekben beszélünk K.-ról, melyekben az okok komplexumai összefoglalva egymással állíttatnak szembe, p. a nevelő hatással van a fogékony ifjura, az ifju fogékonysága fokozza a nevelő buzgalmát.
oly könyvgyüjtemény, melyből bizonyos illeték fizetése és a kivett könyvekért járó biztosíték letétele mellett a házon kivül könyvek olvasás végett kölcsön adatnak, l. Könyvtár.
Péter becsületsértést követ el Pál ellen, Pál viszont Péter ellen. Ez a K. mig mások a kölcsönösséghez többet s jelesül azt is követelik, hogy a K.-ek benső oki összefüggésben álljanak egymással, mi azonban mások szerint a kölcsönösség fogalmából nem következik. A sértésnek nyomban viszonzása ellenben a kölcsönösség fogalmához nem szükséges. A kölcsönösségnek a rágalmazásnál (l. o.) és becsületsértésnél (l. o.) az a jelentősége van, hogy mindaddig, mig az egyik fél indítványára megindított bűnvádi eljárás befejezve nincs, jogában áll a másik félnek is az ellen elkövetett sértés miatt a bűnvádi eljárást megindítani, habár az elévülés határideje már lejárt volna. A nyomban viszonzott K. esetében pedig a biróság a bűnösségnek megállapítása mellett a büntetés alól mindkét felet v. azok egyikét felmentheti. Ez nem retorzió, hanem a kompenzáció foglama alá esik, melyet régibb magánjogunk is ismert, sőt a tettleges bántalmazás enyhébb eseteire is kiterjesztett.
l. Biztosítás és Szövetkezetek.
l. Végrendelet.
illetve kölcsöntermékenyítés (növ.), l. Beporzás és Dichogamia.
l. Kölcsön.