l. Hezichaszták.
l. Köldökbetegségek.
egy olyan szerszám, mellyel az asztalos és a kádár a köldökcsapokat a fának áthajtása segélyével hengeresre készíti.
(növ., Umbillikus DC., kösöny- és köldökfű Diószegiéknél, vénusköldök), a pozsgafélék génusza, majd a Cotyledon (l. o.) algénusza. Európa déli részének húsos fűve (9 faj), Dalmáciában is terem. Az U. pendulinus DC. v. Cotyledon Umbillicus L., mintegy 3 cm. magas, a legrégibb idő óta herba umbillici veneris v. kotyledon néven nyavalyatörés ellen használatos.
l. Köldök.
a tűzálló fedélhéjaknak egyik neme, mely abból áll, hogy pala vagy tégla módjára kisebb-nagyobb kőlemezek takarják egymást s az alattuk levő térséget. Mostanság nagyon ritkán készítik és csak ott (mint p. Solingenben, Svájcban), hol vékonyabb, lemezesen hasadó homokkő-fajok vannak. Az ily fedél fölötte súlyos. Az egyiptomiaknak voltak K.-eik, melyek roppant vastag architravokra vizszintesen fektetett hosszukás vékonyabb kőlemezekből állottak; a bizanci és szaracén építészek nagy bolthajtásaikat maltergyárba fektetett kőlemezekkel fedték és a román stilus templomtornyainak sisakjai szintén sokszor kőlemezekkel vannak borítva.
l. Azbeszt.
(növ., Panicum L.), pázsitfű, 280-850 faja mind a két földségnek meleg vidékén, É-felé s hazánkban leginkább csak egy faját termesztik. Ez a jófizető v. kása K. (Panicum miliaceum L.), 6-9 dm. magas egynyári fű (l. az ábrát); levele lándsás, szőrös. Virágzata már virágzása előtt bókoló és egyoldalra hajlik, füzérkéje egyvirágu, szálkátlan. A P. iumentorum Pers. (P. maximum Jacq.) É.-amerikai; guineai fű v. moha néven sok helyen takarmánynak termesztik, de kertben is díszlik. A P. frumentaceum-ot Roxb. K.-Iniában, a P. turgidum-ot Fossk. pedig Egyiptomban lisztes magváért termesztik. A K. tartalma 13,15% viz, 10,91 magfehérje, 3,67 zsiradék, 56,98 keményítő és dextrin, 13,06 farost, 2,32% hamu. A belőle készített étel tápláló, de kissé nehezen emészthető. Ha kenyérnek sütik, tanácsos ugyanannyi búzaliszttel keverni. Tengerparti piacra bőven szállítják s a hajósnép tápláléka. Tengeri köles, l. Gyöngyköles, szerecsen-K., l. Cirok és Kanárifű.
[ÁBRA] A köles, mellette egy virág nagyobbítva.
A hazánkban termelt kása-kölesnek két főcsoportja ismeretes, összehúzott, felálló bugáju csomós kása-K., és hosszu kocsányu, egy oldalra lekonyuló bugáju bugás K., mely utóbbi bővebben termő. Legjobban a gazdag, jó erőben álló középkötöttségü talajt kedveli s azonkivül friss törésekben szolgáltat nagy terméseket. A kései fagyok elmultával kell vetni s mivel a rövid tenyészidejü növényekhez tartozik, még juniusban is vethető. A K.-t legjobb sorba, 20 cm.-nyi sortávolságra vetni, mely esetben 12-16 liter vetőmag szükséges. Érési ideje aug.-szept.-re esik s minthogy a K. nagyon egyenetlenül érik s magva a kihullásra nagyon hajlandó, aratása nagy óvatosságot igényel. A letakarítást nyomban a cséplés követte s a magot ponyván vékonyan elteregetve szárogassuk. A szalmát is, mielőtt boglyába rakjuk, jól meg kell szárítani, mert különben megpenészesedik, pedig jól eltartva, értékes takarmány. A K. termése nagyon ingadozó. Kataszt. holdjáról 8-16 hl. mag és 7-14 q szalma nyerhető. A mag hektoliter húlya 65-75 kg. s 100 kg. szem 60 kg. kását ad, mely főleg emberi eledelül szolgál. A le nem héjazott K.-t baromfitakarmánynak és szeszfőzésre is használják. Hazánkban a K. évenkint átlagosan 5-600,000 kataszt. holdon szokott termeltetni s az évi termés 4-600,000 hl. között váltakozik.
Betegségei. 1. Legtöbbet szenved a K. az üszögtől, mely által megtámadtatva, a növények alacsonyak maradnak, s bugájuk, mely egészen szétroncsolódik, rendesen benfullad a legfelső levélhüvelyben; az üszkös K. bugája majdnem teljesen fekete porrá - az üszög spóráivá - változik. Ellene a magvak csávázása (l. Gabonaüszög) ajánlható. 2. Rozsda, mit a Puccinia Rubigo vera Wtr. nevü gomba (l. Gabonarozsda) okoz. 3. A Pythium De Baryanum Hesse nevü gomba támadása következtében a zsenge, a magból éppen kikelt növények tövén barna, puha foltok keletkeznek, mire a növénykék lekonyulnak és elhalnak. 4. A Phyllachora graminis Fckl. nevü gomba hosszukás, fekete, kissé kiemelkedő foltokat okoz a leveleken, melyek később elsárgulnak és elfonnyadnak. 5. A Septoria gramineum Desm. nevü gomba hosszukás, halavány, gyakran barnán szegélyezett foltokban mutatkozik a leveleken, mely foltokon később apró, fekete szemecskék láthatók. 6. Anyarozs (l. o.).
nagyközség Tolna vármegye simontornyai j.-ban, (1891) 1879 magyar lakosal; vasúti állomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár. Itt jelenik meg a Protestáns Pap címü folyóirat (XVI. évfolyam).
Bihar vármegyében, a mai Nagyszalontától kissé ÉNy-ra, hol egy puszta és egy ér őrzi ez espereség és helység nevét. 1273. már a váradi püspök falva; 1481. mezővárosnak irják. Még 1525. is vámhely volt. Utóbb elpusztult és Szalontába olvadt.