l. Kivándorlás, Bevándorlás, Emigráció.
v. vándorló madarak (aves remigrantes), ellentétben az állandókkal, azon madarak, melyek - mielőtt az élelem hiánya fenyegetné őket - bizonyos, évenkint visszatérő és meghatározott időben születéshelyüket elhagyják, hogy új, eledelben gazdagabb otthont keressenek, p. a gólya, fecske stb. Ezek ismét lehetnek igazi költöző (a. remigrans), mint a sárga rigó, gólya, fecske, stb., melyet az ornitologusok kettős fekvő nyíllal jelölnek ¬-(r) v. átvonulók (a. transmeans), mint a sárszalonka, gallinula stb., melynek a jele kettős nyíl közepén ferde vonallal ¬/(r); van helyenként áttelelő (a. passim hibernans), mint a kölesi sármány, melynek jele hasonló, csakhogy közepén kis karika van ¬o(r); és végül északi költöző (a. hospes hiémalis), mint a ki, nagy, közép buvárkacsa stb., melynél a kettős nyíl közepére még egy csillagot is rajzolnak ¬*(r). L. még Kóborló madarak.
valamely gazdálkodó alanynak egy bizonyos gazdasági egységet alkotó időre vonatkozólag olyan előirányzata, amelyben a várható bevételek és a szükségeseknek látszó kiadások ugy állíttatnak össze, hogy abból egyszerre kitünjék az illető gazdasági időszak szükségletei és ezek fedezeti eszközei között fennálló összefüggés. Az összeállítás rendesen ugy történik, hogy külön-külön egybefoglalják a bevételeket és a kiadásokat, mindkét csoportban megkülönböztetvén és elválasztván egymástól a rendes és a rendkivüli tételeket. Ha a kiadások előirányzata éppen egyenlő a bevételek előirányzatával, akkor az illető gazdasági rendszer háztartásáról azt mondják, hogy az egyensúlyban van. Ha ellenben a kiadások előirányzata felülmulja a bevételek előirányzatát, akkor a K.-t passzivnak, a mutatkozó kiadási többletet pedig deficitnek mondják. És végre, ha a bevételek előirányzata mulja felül a kiadások előirányzatát, akkor a K.-t aktivnak, a mutatkozó bevételi többletet pedig fölöslegnek mondják. Abból, hogy valamely gazdálkodó alanynak K.-e aktiv-e avagy passziv, az illetőnek gazdasági haladására vagy hanyatlására csak akkor vonhatunk következtetést, ha megvizsgáljuk, hogy a K.-nek rendes vagy rendkivüli részében mutatkozik-e a kérdéses különbözet. Ha ugyanis a rendes rovatok tüntetik fel a deficitet, akkor ez tényleg gazdasági hanyatlást jelent és bajt okoz, amelynek elhárítása céljából vagy a bevételek megfelelő fokozásáról, vagy a kiadások megszorításáról kell gondoskodni. Ha ellenben a rendes rovatok fölösleggel záródnak, akkor ez gazdasági haladást jelent. A rendkivüli rovatokban mutatkozó fölösleg, illetőleg deficit magában véve sem a gazdagodást, sem a szegényedést nem jelentheti, mert ugy az egyik, mint a másik egyképen lehet haladásnak is, meg hanyatlásnak is tanusága, amennyiben a fölösleg előállhat meglevő aktiv vagyonalkatrészek elidegenítéséből s megfordítva a deficit keletkezhetik produktiv befektetések költségeiből: azaz a fölösleg jelenthet szegényedést, s viszont a deficit együtt járhat a gazdagodással. A rendkivüli tételek tehát egyenkint itélendők meg, mig a rendes rovatok egész összeállítása szerint mérlegelendők. A K. készítésmódját tekintve, lehet: 1. brutto K., amelyben minden kiadási és bevételi tétel a maga csonkítatlan egészében ugy van feltüntetve, amint az a pénztári forgalomban tényleg szerepel; 2. netto K., amelyben a bevételi tételeknél a behajtás és beszedés költségei, a kiadási tételeknél pedig a belőlük eredő bevételek összegei előbb levonatnak az illető címekből s a K.-be csak az igy megmaradó netto összegek állítatnak be. Közköltségvetéseknél, ahol az ellenőrzés fontossága s az egész számvetés áttekinthetősége elsőrendü fontosságu, ugy a tudomány, mint a gyakorlat elsőbbséget ad a brutto K.-nek; magántermészetü előirányzásoknál ellenben sokszor célszerü lehet a netto K. alkalmazása. A K. készítésének célja az, hogy az illető gazdasági rendszer keretében a K. lehetőleg pontosan megtartassék; hogy ez mily mértékben történt, ezt a kérdéses gazdasági időszak végén készített zárszámadásoknak (l. o.) a K.-sel való összehasonlítása útján lehet kideríteni. L. még Államköltségvetés, Építési költségvetés, Hadügyi költségvetés és Község.
főleg a kutya- és macskafajhoz tartozó házi és vadállatok szaporodása.
négyfogatos kocsinál az elülső fogat rúdja.
l. Betükölyü.
v. kőmagufű (növ.), l. Gyöngyköles. - K. az ásványtanban, l. Kövület.
köményfű v. köménymag (növ., Carum L.), ernyős fű, Európában 9 fajjal (hazánkban 1). Ez a réti köménymag (Carum Carvi, l. az Ernyő ábráját). Levele kétszer, majdnem háromszor szárnyalt, kisebb levélsallangok is szárnyas hasábuak, nyele is, hüvelye is van. Szára barázdolt. Se ernyőjének, se ernyőcskéjének nincs gallérja; vagy csak 1-3 serteszemü levélke. Virága fehér, néha piros. Május-juniusi termése a köménymag vagy népiesen keménymag (semen carvi), fűszeres ízü és szagu, hosszas; kenyérbe, sajtba, levesbe (keménymagos leves) v. süteménybe, kolbászba, savanyító káposztába és uborkához teszik. A köménymagvat nemcsak a réten gyüjtik, hanem gyakran termesztik is, különösen cukorral kömény-likörnek vagy kömény-szesznek (spiritus carvi). Magva meg ennek párolgós olaja (oleum carvi), valamint a köményviz és köményszesz emésztést elősegítő, a felfúvódást gátló gyomor- és idegerősítő, leggyakrabban pedig házi orvoság kólika ellen. Olajával illatszert is készítenek. A görögök meg a rómaiak a mi köményünk helyett az ó-köménnyel (l. o.) éltek. Carum Bulbocastanum, l. Juhászmogyoró; fekete K., l. Nigella; édes vagy bécsi K, l. Ánizskapor; erdei K., l. Disznókömény; hegyi vagy krétai K., l. Magtaraj. Füve jó és egészséges takarmány, néhol erre a célra is termesztik.
A K. a középkötöttségü, jó erdőben álló talajt kedveli leginkább s minthogy kétévü növény, mely csak a második évben hoz magot: termelésénél ugy járnak el, hogy magját tavaszkor árpa közé vetik s az árpa letakarítása után a rendszerint sorba vetett K.-t megkapálják. A K. magva nagyon egyenetlenül érik, mely okból azt vagy ugy nyerik, hogy az érő magot kézzel lefejtik, v. ugy, hogy az érő növényeket sarlóval megszárogatják. Katasztrális holdjáról 6-9 q mag nyerhető, mely főként fűszerül és köménypálinka (Allasch) készítésére szolgál. Hazánkban K.-t nem termelnek a szántóföldön, ellenben nagy mennyiségben szedik a réteken vadon előforduló K.-t, mely kiviteli cikket is képez.
vagy népiesen keménymag (növ.), l. Kömény.
l. Kömény.