l. Kömény.
l. Húgykőmetszés és Kőfaragás.
v. édestövü páfrány (növ., Polypodium L.), az edényes virágtalanok harasztjai osztályának füve, a Polypodiaceák családjában. Lepeltelen, kerekded v. hosszas-kerekded spóracsoportja tünteti ki, mely a lomb visszáján, a levélér végén vagy közel a végéhez keletkezik. Tőkéje a földben terjed, rajta a levelek kétsorosan, de egymástól távolabb fejlődnek. Némelyiknek kurta légbeli törzse, kevés trópusi fajnak faalaku dereka is van. Mintegy 150 fajának legtöbbje a meleg tartományokban terem, Európában és hazánkban csak a P. vulgare L. (angyal-édesgyökér, vad v. erdei édesgyökér, édes paprágy-gyökér, Szent János füve, gyökere vagy kenyere) terem. A P. aureum L. (l. a Díszlomb II. mellékletén) az Antillákon nő. Csinos szalondísz.
nagyközség Heves vármegye hevesi j.-ban, (1891) 2613 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
1. K., nagyközség Komárom vmegye gesztesi j.-ban, (1891) 849 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. A Pázmándy-család ősi fészke. A család a K.-höz tartozó Parnak pusztát ma is birja. Számos régiség került itt napfényre. - 2. Duna-K. (l. o.).
l. Húgykőzúzás.
l. Erdei szellemek és Hegygörgető.
a XVIII. sz. elejéig használt nagyöblü mozsár, melyből 40-60 cm. átmérőjü kőgolyókat hajítottak az ostromlott várakba. Ha a K.-at ellenséges csapatok ellen működtették, akkor két félgömbalaku, rőzsékből font s kavicsokkal stb.-vel megtöltött kosarat kötöttek össze golyóalaku testté s ezt hajították az ellenségre.
képesítéshez kötött, az építő ipar körébe tartozó iparos, akinek iparűzéséhez külön szakvizsgát kell az építő-, ács- és kőfaragó mestereket vizsgáló bizottságok előtt letenni, mig önálló iparűzésre engedélyt nyerhet. Ez a bizottság rendesen az államépítészeti hivatalokkal kapcsolatosan van szervezve, melyeknek főnökei egyúttal elnökei ezeknek is. Ily bizottságok vannak: Aradon, Budapesten (ez építőmestereket is képesít), Brassóban, Debrecenben, Kolozsvárt, Máramaros-Szigeten, Nagyváradon, Pécsett, Sopronban, Szegeden, Temesvárt, Veszprémben, Zalaegerszegen és Zomborban. A K. ipar természetszerüleg Budapesten fejlődött ki leginkább, ahol igen magas fokon áll, mig a vidéki városokban most van inkább fejlődés alatt. K. van a szorosabb értelemben vett Magyarországon 15,823 önálló mester, 13 tisztviselővel, 287 családi kisegítővel, 11,916 segéddel, 2879 tanonccal, 64 egyéb munkással, 1006 napszámossal, 40 szolgával; Fiuméban 118 önálló mester, 5 családi kisegítővel, 113 segéddel, 10 tanonccal, 43 napszámossal és 3 szolgával; Horvát-Szlavonországban 1295 önálló mester, 4 tisztviselővel, 79 családi kisegítővel, 982 segéddel, 160 tanonccal, 26 más munkással, 2612 napszámossal és 4 szolgával. Összesen van tehát a magyar szent korona területén 17,236 önálló K. mester, kik mindössze 20,246 munkást foglalkoztatnak; ezek közül esik magára Budapestre 101 önálló mester, 2557 munkással. L. még Építési műhely.
mozgó állvány, melynek főalkatrésze egy köteleken lógó dobogó (l. Állvány). Leginkább homlokzatok vakolásának helyreállításánál és javításánál használják.