(Quai), l. Kikötő.
(Kittsee), nagyközség Moson vármegye rajkai j.-ban, (1891) 2332 horvát, német és magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral; díszes urasági kastélyokkal és nagy kertekkel. K. történelmileg többszörösen nevezetes város; 1271 május 9-én Ottokár cseh király megverte az V. István vezérlete alatt habsburgi Rudolf segítségére siető magyarokat; 1454. V. László király ide akarta tőrbe csalni Czilley Ulrik ármánykodása folytán Hunyady Jánost; 1620. pedig (okt. 17.) Bethlen Gábor serege itt verte meg a kozákokat.
kisközség Háromszék vmegye miklósvári j.-ban, (1891) 1040 magyar lakossal; vasúti megálló, postahivatal és postatakarékpénztár. Itt nyitotta meg az erdővidéki bánya-részvénytársaság barnaszén- (lignit-) bányáját, mely évenként 500,000 q barnaszenet állít elő, melyet főleg az erdélyi gyárak fogyasztanak. A munkások száma 220. 1848. az osztrák sereget követő oláhok itt nagy vérengzést vittek végbe.
(Cöpenik, Köpnick), igen régi város Potsdam porosz kerületben, 11 km.-nyire Berlintől, vasút mellett, a Spree és Dahme összefolyásánál, (1890) 14,619 lakossal, jelentékeny kelmefestéssel, linoleum-, viaszkos vászon-, szappan-, cikoriakészítéssel, üveghutával, fürészmalommal. Jelentékenyebb épületei: a renaissance-ízlésben épített kápolna a Schloss-szigeten, az egykori királyi kastély, amelyet 1550-ben II. Joakim választó vadászkastélyául épített, 1682. Frigyes választó átalakíttatott, 1852. pedig tanítóképzővé alakítottak. K. 1157. szláv fejedelmeknek volt székhelye. 1239. a brandenburgi őrgrófok véglegesen a hatalmukba kerítik. 1631 áprilisban Gusztáv Adolfnak K. mellett volt találkozása György Vilmos választóval. 1571 jan. 8. itt halt meg II. Joakim választó.
szent. Állítólag Krisztus varratlan köpenye, amely több példányban, igy az argenteuili egyházban, a laterani bazilikában Rómában és még több helyütt ereklyeként tiszteltetett. Ezek közül legismertebb és legnevezetesebb a trieri székesegyházban őrizett szürke K. Ősrégi hagyomány szerint ugyanis Ilona császárnő, aki a szentföldről való visszatértében több ideig Trierben tartózkodott, ezen városnak még a IV. sz.-ból való székesegyházát azon K.-nyel ajándékozta meg, amelyet Krisztus utolsó útján viselt és amely fölött a katonák sorsot vetettek. A szent K. - amelyről egy másik hagyomány azt tartja, hogy Eygel királynak palesztinai útjában hajótörést szenvedett Orendel nevü fia által hozatott Trierbe - több ízben tétetett ki nyilvános tiszteletre. Legelőször 1196. állíttatott ki Miksa császár óhajára. Említésre méltó azon búcsujárás, amelyet Arnoldi trieri püspök 1844. a szent K. tiszteletére rendezett, amely alkalomból több millió keresztény zarándokolt Trierbe. Rendes körülmények között a szent K. minden 25 évben tétetik ki nyilvános tiszteletre. Legutolsó kitétele 1894. volt.
a kagylóknak ama vonala, amely a teknő belső felén, annak alsó, mellső és hátsó széléhez közel látható és azon izomszalagoknak a tapadási helyét jelzi, amelyek a két lebenyü köpenyt a teknőhöz erősítik. A K. a kagylóknál osztályozási alapul is szolgál, amennyiben a kagylók egyrészénél ez ép, t. i. minden megszakítás nélkül folyton a teknő körvonalával párhuzamosan halad, ezek az ép köpenybenyomattal biró kagylók; mig a kagylók másik csoportjánál ezen K. nem halad a teknő széleivel párhuzamosan, hanem hátul öblöt képez, ezek az öböllel ellátott köpenybenyomatu kagylók.
olyan ágyucső, melynek hátulsó vége egy szorosan odasimuló hengerded acélköpönyeg által annyira meg van erősítve, hogy az igen erős töltések hatásának is ellentállhasson.
bőrből vagy posztóból készült hengeralaku tok, mely egy hosszában nyiló kapoccsal kibontható; utazó eszközöknek, a katonaságnál pedig a lovasok holmijának eltevésére szolgál s a nyereg hátulsó részére csatoltatik.
a légutaknak köhögés vagy krákogás segítségével a szájon kiürített váladéka, amelyhez többnyire a garatból, az orrból és különösen a szájból származó anyagok keverednek. Ép légutakból K. nem származik. Mennyisége különösen nagy akkor, ha a tüdőben kóros üregek (cavernák) vannak, ha nagyobb hörgtágulatok vagy tüdőtályog tartalma ürül ki K. alakjában. Szine különböző. A tisztán nyákos K. szintelen; a genysejteket tartalmazó zöldes, a vért tartalmazó vörös. Ha a K. a vér elváltozott szinanyagát tartalmazza, mint különösen croupos tüdőgyuladásnál, vörösesbarna, rozsdaszinü, később sárga v. zöldes lehet. Fennálló sárgaságnál a K. néha sárgás-zöld. Feketés lehet a K. szénpor belégzése után vagy tüdőüszöknél. Fontos a K. levegőtartalma: a nagyobb hörgőkből származó sok levegőt tartalmazhat, a finomakból, vagy a tüdő alveolusaiból származó (p. tüdőgyuladásnál) a levegőt igen finom hólyagokban tartalmazza.
l. Capito.