Körlevél

l. Kereskedelmi levelezés.

Körlő

(növ., peridium). A gombák terméstestének burokja. Bel-K. a belső peridium, külkörlő a külső peridium. V. ö. Kalchbrenner, Új vagy kevésbé ismert szömörcsög-félék (Akadémiai értekezések, X. köt., 1886).

Körmagyar

l. Magyar táncok.

Körmend

nagyközség Vas vmegye körmendi j.-ban, a Rába mellett, (1891) 488 házzal és 5334 lak. (közte 4916 magyar, 317 német); a járási szolgabirói hivatal székhelye, van járásbirósága, királyi közjegyzősége és adóhivatala, csendőrszakasz-parancsnoksága, két takarékpénztára, alsófoku ipariskolája s ipartestülete, honvédkaszárnyája. Itt jelenik meg a Rábavidék címü hetilap (XIII. évf.). K. ipara és kereskedelme is élénk, van gőzmalma, két ecetgyára, sörháza, élénk marha- és fakereskedése, gabonapiaca; vasúti állomás, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. Legnevezetesebb épülete Batthyány herceg hitbizományához tartozó pompás kastélya (gazdag gyüjteményekkel, levéltárral), melyet nagy angolkert övez. 1459. Nagy Simon, Mátyás király vezére itt ütközött meg III. Frigyes német császárral, de kénytelen volt visszavonulni. K.-et 1595 előtt Erdődy Tamás és Péter birták, 1595. azonban kaszaházi Joó János, László ás Pál testvérek birtokában volt. V. ö. Századok, 1889. évfolyam 227. l.

Körmenet

l. Isteni szolgálat.

Körmérés

v. ciklometria, a geometria az a fejezete, mely a kör kerületének és területének meghatározásával foglalkozik. L. Kör. Történetét illetőleg v. ö. Kürschák, A körmérés története és elmélete, közlemény a Matematikai és Fizikai Lapok 1-3. kötetében.

Körmérési számok

ciklometrikus számok v. ciklometrikus függvények, a trigonometriai számok v. függvények megordításai. Ha p. x annak a szögnek mérőszáma ívmértékben, melynek szinusza y = sin. x, akkor x = arc sin. y (olv. árkusz szinusz y). Hasonlóképen az y = cos. x, y = tg. x: y = cot. x egyenletek megoldásai a következő K., x = arc cos. y (olv. árkusz koszinusz y), x = arc tg. y (olv. árkusz tángens y), x = arc cot. y (olv. árkusz kotángens y). Ritkábban használt K.: a következő egyenletek megoldásai: y = 1/cosx, y = 1/sinx, y = 1 - sin x, y = 1 - cos x, melyek rendre következőleg jelöltetnek: x = arcsec. y (olv. árkusz szekáns y), x = arccosec. y (olv. árkusz koszekáns y), x = arcsinvers. y (olv. árkusz szinusz verzusz y), x = arccosvers. y (olv. árkusz koszinusz verzusz y).

Körmice

(növ.), l. Körömvirág.

Körmondat

(gör. műszóval periodus), a grammatikában oly mondat, mely több szorosan összefűzött mondatból van kerekded egésszé alkotva. Az egyes mondatoknak egymásba való fűzését körmondatalkotásnak, az egészről szóló tant pedig K.-tannak (periodologia) nevezzük. A mondatoknak terjedelem és szám dolgában helyes arányt kell feltüntetniök és az egésznek oly kerekdednek lennie, hogy a teljes jelentés a K. utolsó szavával kerekedjék ki. A főmondat majd több közbevetett mondat által van kettéválasztva, majd több mondat mellérendelt viszonyban van felsorolva, majd ismét előrész és utórész van, melyek közbeeső mondatokkal, többnyire alkalmas kötőszók segítségével függnek össze. Ezen elvek és szabályok képezik a szónoki K. alapját. Ez utóbbiak kitünősége a tagok (az egyes) mondatok számarányától és a beszédnek ritmikus menetétől függ. V. ö. Simonyi Zsigmond, Magyar nyelvtan.

Körmöcbánya

(Kremnitz), rend. tan. város sz. k. és főbányaváros címmel Bars vmegyében, hegyektől körülvett mély és szűk völgyekben, de mindamellett tetemes magasságban (550 méter) fekszik. K. egyike Felső-Magyarország legrégibb és legérdekesebb városainak.

[ÁBRA] Körmöcbánya címere.

A belvárost, mely csak 40 házból áll, kerítőfalak veszik körül s ebben van a tornyos kapukkal erősített vár, a díszes Katalin-templommal, valamint itt volt a talaj aláaknázott volta miatt 1879. lebontott plébániatemplom. A főtéren áll a városháza, felette becses levéltárral és régiségekkel; közelében Mária királynő házai, melyeknek egyik (gyönyörü famennyezettel díszített) helyisége ma pálinkamérésnek használtatik. A külső városrészek újabb jellegüek, de hasonlókép nagyon érdekesek. Nevezetesebb épületeik a Lippay érsek által 1634-ben alapított ferencrendi templom és kolostor, az evang. templom, a bánykórház, a pénzverő, s a bányatisztség háza. K. ma, bár bányászata már korántsem oly jelentékeny, mint hajdan volt, egyike Felső-Magyarország nevezetesebb bányavárosainak. Van állami főreáliskolája, ipariskolája és női ipariskolája, 4 kórháza, járásbirósága, kir. közjegyzősége, adóhivatala s néhány jelentékenyebb ipari vállalata, mint papirgyár, pipagyár, papirdobozgyár, festékgyár, kő- és könyvnyomda; továbbá takarékpénztár és népbank; vasúti állomás, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. Bányászata aranyra, ezüstre s zúzóércre ma is jelentékeny, bár hajdanta sokkal kiterjedtebb volt; K. bányáiban 1891-ben 47,82 kg. arany s 214,000 q zúzóérc termeltetett; legnevezetesebb bányaművei a m. k. arany- és ezüstbánya, mely K. és a hozzátartozó Jánoshegy, Sváb, Felső-Tóti, valamint Ó-Körmöc, Szent-Kereszt és Bartos-Lehotka határában van s 625,14 ha. bányaterülettel bir, 8 km. bánya- és 2 km. felszini vasúttal, 9 zózóművel; évi termelése 153,270 q zúzóérc, 25,90 kg. szinarany- és 126,32 kg. ezüsttartalommal s 57,000 frt értékben; a munkások száma 700. A város tulajdonát képező s a kálváriahegyen levő arany- és ezüstbánya mértéke 67,96 ha., termelése 41,070 q zúzóérc és 41,113 kgr. aranyérc, melyből 837 q kovandmarát, 598 q kénlét, 8,63 kg. aranyat s 6,91 kg. ezüstöt nyertek 16,000 frt értékben; a munkások száma 150. A szt.-károlyaknai bányatársulat tulajdonát képező arany- és ezüstbánya a város DK-i részén (51,69 ha. bányamérték) 19,664 q zúzóércet, 41,8 kg. aranyércet s ebből 1093 q kovandmarát, 798 q kénlét, 7,77 kgr. aranyat s 10,36 kg. ezüstöt termel 16,000 frt értékben; a munkások száma 90. Az itteni m. kir. kohómű, mely 2 magas kemencéből, 1 zúzóból, 2 hengerfuvóból és 12 különféle épületből áll, jelenleg szünetel. Legnevezetesebb azonban a K.-i magy. kir. pénzverőhivatal, mely jelenleg hazánk egyetlen s joggal nagyhirü pénzverője, melyben évenként átlag 4-5 millió frt arany- és ezüstpénz veretik, de 1893. 72, 1894. 41 millió frt értékü pénz veretett. 1867-94. években vertek itt összesen 167,1 millió aranypénzt, 129,6 millió ezüst-, 1,6 millió réz-, 82 millió nikol- és 0,6 millió bronzpénzt. A munkások száma a pénzverőben átlag 100. A bányaművekhez a vizet Turóc vmegyéből a turcseki völgyből egy 20 km. hosszu csatornán vezetik, egy másik vizvezeték (2,3 km.) a várost ivóvizzel látja el. K.-hoz 7, tőle elkülönítve fekvő telep (község) tartozik, u. m. Kuros-Vágása, Jánosrét, Kékellő, Felső-Tóti, Körmöc-Liget, Sváb és Jánoshegy. Lakóinak száma 1857. 8603 volt, jelenleg (1891) 9179, ezek közt 527 magyar, 6484 német és 2118 tót, hitfelekezet szerint 7701 róm. kat., 1213 ág. evang. és 223 izraelita. A lakott házak száma 981. Határa 9952 ha.

Története. K. alapítását a hagyomány már a 750-776-iki évek közé teszi, amikor a város közelében levő «Sachsenstein» nevü hegyen, majd a bányák jobb művelése érdekében a mai K. helyén alakultak telepek. 1335-től kezdve okmányaink már beszélnek a körmöci kir. kamaráról, melyet ekkor a királyi Foly mester, árvai várnagynak évi 800 márkáért bérbe adott. K. többször volt jegyajándokul lekötve egyik-másik kiránynénak. Nagy Lajosunk leányának, Máriának állandó tartózkodásra berendezett háza volt ottan, mely jórészben most is eredeti állapotban van, a Ringen az alsó kaputól jobbra eső, u. n. Mária-ház. Királyaink a XIV. és XV. sz.-okban sok kiváltsággal és szabadalommal ruházták fel a bányaműveléssel foglalkozó polgárságot, mely itt is a «Ringbürger» névvel ékeskedett és jogosítva volt saját házában boltot nyitni és italt mérni. A huszita háboruk idejében K. is sokat szenvedett a cseh és a királyi hadaktól, amiért azonban újabb privilegiumokban nyert kárpótlást. A város maga mint szabad királyi bányaváros szerepel, a királyi városok minden jogosítványával. Az Erzsébet és Ulászló közti háboruban az előbbihez állván, később V. Lászlónak kedveltje volt s az 1445-iki országgyülésre meghivatván, országrendi állásra jutva, elsősége meghivatván, országrendi állásra jutva, elsősége az alsó-magyarországi bányavárosok közt biztosíttatott, amint már 1405. is első helgyen említi Zsigmond királynak az alsó-magyarországi bányavárosok közösségét szervező okmánya. 1429. Zsigmond király Gara Miklós nádornak, II. Lajos 1522-ben nejének, Máriának adta, akitől Thurzó Elek királyi kincstárnok vette bérbe. A Thurzó-család a Fuggerekkel szövetkezve, hosszu időn, csaknem egy századon át gyakorolt döntő befolyást az egész bányavidékre. A hódoltsági időben a törökök több ízben megkisérlették elfoglalni a bányavidéket s ezzel K.-t is, de a szövetséges városok hadai és erődítményei megvédték azt. A XVI. sz. harcai közben a protestáns polgárság mindig rokonszenvezett Bocskay, Bethlen, a Rákócziak mozgalmaival és 1644. I. Rákóczi Györgyhöz hű ragaszkodása miatt hűtlenségi perbe is került. 1687. Thököly Imre elfoglalta a várost s az itt talált aranyból saját nevére veretett is pénzt. Politikai fontossággal a város utoljára a II. Rákóczi-féle felkelés alkalmával birt, amikor a fejedelem hadai 1705. rövid időre megszállották. Ezután vára és körfalai jelentőségüket elvesztítve, pusztulásnak indultak.


Kezdőlap

˙