(növ.), l. Lókörömfű.
a ragadozó macskafélék ujjainak végén előforduló azon üreges karomágy, amelybe karmaikat visszavonhatják, de abból bármikor ismét kimereszthetik. Innét van az, hogy a macskafélék karmai mindig hegyesek maradnak, nem kopnak és hog menésük nesztelen.
(Panaritium), az ujjpercek szöveteinek heveny gyuladása, mely legtöbbször külső sérlésekhez (karcolások, körömszélke) csatlakozó fetőzésből ered. Legtöbbször a körömpercet éri, de előjön a 2. és 1. ujjpercen is. Igen heves fájdalmat okozó élénk piros duzzadással kezdődik, melyben már néhány nap mulva lüktető fájdalom jelentkezik, mert mindenkor genyedésbe megy át; feltör s ha feltörése késsik, akkor genysülyedés és a gyuladás tovább terjedése az ínhüvelyek folyamatában, a szomszédságban kötőszöveti gyuladás, lázak csatlakoznak hozzá. Háromféle alakban jelentkezik, ugymint: a) az ujjperc kötőszöveti gyuladása, ez a legenyhébb alak s utóbaj nélkül gyógyulhat; b) az ujjperc csonthártyájának gyuladása, mely legtöbbször az ujjperc csontjának elhalását és kiküszöbölését vonja maga után; c) az ujjperchez tapadó ínhüvely gyuladása (l. o.), melynél a gyuladás legkönnyebben terjed tovább; genysülyedés, nyirokérgyuladás, orbánc stb. legkönnyebben csatlakozik hozzá. A K. következtében a körömágyban fellépő genyedés mellett a köröm elhalhat, leesik s helyette új köröm kéződhetik. Gyógyítása gyuladásellenes, tehát hideg, esetleg jeges borogatások, de ha a gyuladás gyorsan nem javul, akkor enyhe meleg borogatások, langyos kézfürdők enyhítik a fájdalmat. A duzzanatot lehetőleg hamar fel kell hasítani, mert a szövetek feszülésének megszüntetésével leghamarabb szünik a fájdalom, másrészt pedig ezen bemetszéssel a genynek utat nyitunk s igy a fertőzés tovább vitelét, a gyuladás tovább terjedését legsikeresebben meggátolhatjuk.
(növ., Polycarpon Löffl., polcsa Diószegiéknél), az ezüstaszottfélék füve 6 fajjal (hazánkban 1), mind a két földségen. A P. tetraphyllum L. apró, négyeslevelü fű, hazánkba (Szt. György, Pozsony vm.) hihetőleg behurcolták. Fiume körül gyakori. Régen Dioskorides paronychiájának tartották és körömméreg ellen használták.
l. Patások.
az ácsmunkában a gerendakötéseknél a rárovásoknak egyik neme, l. Rovás.
keskeny bőrcsíkok, melyek a köröm oldalai a felső bőr berepedése által keltkeznek, igen fájdalmasak s mivel a bőrön repedéseket tárnak fel, nem ritkán fertőzés útján körömméreg keletkezésére adnak okot.
Nálunk csupán a körm fényesítésére szolgáló cinnoxid-por használatos. A török nők körmeiket vasoxiddal pirosra szokták festeni.
bányász-szerszám, mellyel a repesztő lyuk fúrásánál képződő fúróiszapot a lyukból kikaparják.
körmice, gyűrüvirág, halottvirág, tűzvirág, fülemülevirág, oláhsárga, sárga virág, kenyérbélvirág, peremér, peremizs (növ., Calendula L.), a bogácsféle fészkesek füve, 20 faja az óvilágban (hazánkban 3, v. eredetileg talán egy sem) terem, némelyik parasztvirág, gyakran elvadul. Szélső virágai nyelvalakuak és termékenyek, a belsők csak himesek v. pároséltüek és meddők. Fészekpikkelye 2-soros, de egyforma. Kaszatja csak a szélső virágokból lesz, egyetlen, a nagyobbak levágott köröm módjára görbülnek. A csöves fészkesek közt sugárzó virága van, tulajdonképen a tagolt bibeszál (l. Anthrostylae) alapján tartozik ide. A C. officinalis L. egynyári aranyszinü v. sáfrányszinü virág. Európa D-i részéről való, de gyakran ültetik. A növény hathatós alkotórésze a kalendulin. A levelekből készített péet ezelőtt rákos sebek borogatására használták, ugyanigy a belőle késszült kivonatot is, melyet azonban - épp ugymint forrázatát - belsőleg is adtak görcsös bajok ellen, továbbá izzasztó, féregűző szerül, sárgaság ellen stb. A virágaival gyakran a sáfrányt, az arnikát fertőzik, továbbá vajnak a festésére is használják; egy ilyen belőle készült vajfestőszer az u. n. merliton.