l. Határozók.
(circumcisio), az ókor sok népénél előforduló szokás, amely abban áll, hogy a férfi nemző szervének belső bőrét nagy részben lemetszik. Megvolt a régi egyiptomiaknál, feniciaiaknál és hébereknél. Magvan még ma is a zsidóknál és mohammedánoknál. Az utóbbiak a K.-t a 13-ik év betöltése után, a zsidók nyolc nappal a gyermek születése után szokták elvégezni. Valószinü, hogy a különböző népeknél más-más képzetek adtak alkalmat a szokás meghonosodására. A zsidóknál különösen nagy jelentőségre tett szert a bibliai elbeszélés folytán (Mózes, I. 17. fejezet), amely szerint a K. a szövetségnek a jele, amelyet isten Ábrahámmal kötött. Bizonyos, hogy a prófétáknál az emberi sziv tisztátlanságának eltávolítását jelentette (Jer. 4, 4. 9, 25). A középkori zsidók közül némelyek az önmegtartóztatás jelének tekintették. Az intézmény eredetére nézve eltérők a vélemények, csak annyi bizonyos, hogy nem egészségi okokból hozták be. V. ö. Ziffer K., Az izraeliták körülmetélése történeti és orvosi szempontból (Budapest 1880); Kohlmann I. C., Ansichten über den jüdisch-religiösen Beschneidungs-Akt (Buda 1858).
(növ.), l. Kerületen-növők.
az a vadászat, melynél a vadászok a rendszeresen beosztott hajtókkal együtt egy területet körülfognak, és a középpont felé közelednek. Midőn a kör szűkül, kürtjellel tiltják el a befelé való lövést; ha a vadászok és hajtók egymáshoz nagyon közel állnak, a vadászok helyt maradnak és a hajtók bemennek a körbe és kihajtják a vadat. K.-ot csak nyulra rendeznek.
A nagy városokban rendesen több egymástól távolabb fekvő pályaudvart építettk az egyes vasutak betorkollásának pontján, ezenkivül maguk a városok is mindinkább kiterjeszkedtek. Részben tehát azért, hogy az egymástól távol fekvő pályaudvarok személy- és teherforgalmát kapcsolatba lehessen hozni, részben pedig azért, hogy a külső városrészek személyforgalmát is közvetítsék, u. n. K.-at építenek. Ha e vasutak a város belsejébe is behatolnak, városi vasútnak nevezik; ilyen p. a bécsi és berlini Stadtbahn, hol azonban ezenkivül még a külsőbb vonalakon körülfutó K. is van.
(Cörver), 1. Elek báró, filozofus, szül. Tornán 1714 máj. 19., megh. Nyitrán 1747 junius 4-én. 1731 szept. 30. Privigyén a kegyes-tanítórendbe lépett, s ott két évig volt ujoncnövendék. 1733. Nyitrán kezdte meg a tanítást. 1734-35. Pesten tanárkodott, 1735-től 1737-ig pedig Nagy-Károlyban hallgatta a bölcseletet. 1738. Olaszországba utazott s ott ismerkedett meg Corsini Eduárd és Chelucci tanaival. Tanulmányait oly sikerrel végezte, hogy már Nápolyba olasz nyelvü előadásokat tartott Leibniz és Wolf bölcseletéről. Visszatérvén hazájába, elhatározta, hogy itt is megismerteti a modern eklekticizmust, mely Olasz- és Németországban nagy tetszéssel találkozott. E bölcseleti irány Wolf, Leibniz és Newton tanainak harmonikus egyesítéséből állott. Mária Terézia engedélyt adván neki a filozofiai oktatásra, K. 1743-44. megkezdte előadásait a pesti piarista kollégiumban. Ellenségei, főleg a jezsuiták, egyházellenesnek igyekeztek feltüntetni tanítását, de ő bátran folytatta azt, még pedig oly sikerrel, hogy arany lánccal jutalmazták meg. Munkái közül legfontosabb: Philosophiae omnium recentissimae (1741); 1746. jelent meg a Compendium elementorum geometricae practicae ugyanez időtájt a Selectae Positiones c. munkája. Ezeken kivül lefordította és kiadta Chelucci Pál matematikáját és beszédeit, Politus Sándor beszédeit és Pelzhoffer báró Lacon Politicus címü munkáját. Több nyelven irt érdekes levelek is maradtak tőle ránk.
2. K. János báró, piarista, oktatásügyi iró, szül. tornán 1715 szept. 16., megh. Bécsben 1773 aug. 12-én. 1731 szept. 30. lépett a piarista rendbe. Az ujoncévek leteltével 1734. Vácon tanított mint tanárjelölt, 1735. pedig Pesten. 1736-37. Nagy-Károlyban a bölcseletet, 1738-44-ig Rómában a teologiát és bölcseletet hallgatta. Párisban többször megfordult XV. Lajos udvarában. Berlinben Frigyes király barátságát nyert meg, s művészi módon tudván fuvolázni, Frigyes királlyal versenyt játszott. Visszatérvén hazájába, a nyitrai nemesi nevelőház igazgatója lőn. 1751-56-ig Bécsben tartózkodott mint a piarista rend prokurátora. 1757. a magyar piaristák rendfőnöküknek választották. Mint ilyen adta ki 1757. hires tanügyi szabályzatát methodus instituendae inventutis apud Scholas Pias cím alatt. Az állami oktatás behozataláig ezen metodus szerint folyt a piarista iskolákban a tanítás. Fontos ez a metodus azért is, mivel ez teszi legelőször kötelezővé a hazai nyelv tanítását. 1761. pesti házfőnökké választatván, felépíttette a kollégium eskütéri szárnyát, s biztosította a filozofiai oszályok fenmaradását. 1766. ismét Rómába inult; innét visszatérvén, Bécsbe ment. Itt irta nagy pedagogiai művét francia nyelven. E kiváló munka, mely külföldön nagy feltünést keltett, s a szerzőnek Mária Terézia királnyő elismerését is megszerezte, ily cím alatt jelent meg: Politique Chrétienne aisée et abrégée methoiquement a l'usage des Jeunes Princes, et de la Noblesse propre a les rendre habiles a procurer le bien publique, des états et leur propre et pariculier (Bés 1770). Külföldi s hazai irókhoz és kiválóbb férfiakhoz irott olasz, francia, német, latin és magyar levelei a kegyesrendiek és a Károlyiak budapesti levéltáraiban vannak.
l. Idegek.
egyrészt hosszak lemérésére és átvitelére szolgál, másrészt mint kört rajzló eszköz szerepel. A mérő-K. két egyenlő hosszu, rendesen egyenes szárból áll, mely egyik végpontjában, a K. fejében, közös tengely körül forgatható, mig másik vége finom acélcsúcsot képez. A K. vmely adott vonaldarab két végpontjára pontosabban beállítható, ha egyik szárának csúcsát mikrometercsavarral mozgatható rugóra alkalmazzuk. Adott vonaldarabok egynlő részekre való pontos beosztására szolgál az u. n. osztó- vagy rugós K., melynél a két szár acélrugóból áll és mozgatása célszerüen alkalmazott mikrometercsavarral eszközöltetik. Gömbölyü testek (tengelyek, gömbök stb.) méreteinek lemérésére szolgáló körzőnél a két zár a közepén kifelé hajlott, ugy hogy ha a két csúcs összeér, a K. O alakot képez. Csövek, üregek stb. belső méreteit oly K.-vel mérjük le, melynél a szárak végei kifelé hajlottak. E két K.-nek szerkezete rendszerint olyan, hogy mindegyik mind a két célra szolgálhat. Szögek vagy egész háromszögek átvitelére szolgál egy háromszáru K. Bizonyos tekintetben nem annyira K., mint inkább számoló gép szerepe van az arany-K.-nek. Ez két különböző alakban fordul elő. Az első két egyenlő vonalzóból áll, mely K. módjára egy pont körül, egy közös síkban forgatható, ugy hogy összecsukva a két vonalzó egymás mellett fekszik és hosszában érintkezik. A két vonalzóra a közös forgásponton mint kezdőponton keresztül vannak a különböző célokra szolgáló, különböző beosztásokkal ellátott egyenes vonalak felrajzolva. A másik, jelenleg használtabb alak nem más mint kettős-K., melynél az egyik K.-nek szárai a másik szárainak meghosszabbításait képezik. Fontos szerepe van még a K.-nek mint kört rajzoló eszköznek. A mérő-K. körök rajzolására szolgálhat, ha egyik szára ugy van készítve, hogy annak acélcsúcsa szükséghez képest irónt tartalmazó hüvellyel v. rajztollal kicserélhető. Rendesen a másik szár acélcsúcsát is csuklóval biró és a végén acéltűvel felszerelt betéttel cseréljük ki. Kis körök rajzolására szolgálnak különböző szerkezetü u. n. nulla-K.-k, amelyekkel félmilliméternyi és még kisebb átmérőjü körök rajzolhatók. Nagy körök, illetve körívek rajzolására leggyakrabban szolgál a rúd-K. Ez egy fából v. fémből készült, pontos beosztással ellátott merev rúd, amelyre két eltolható hüvelyt alkalmazunk. Ezek közül az egyik szükséghez képest irónnal vagy rajztollal szerelhető fel, mig a másik finom acélcsúcsot hord. Ha mi a két hüvelyt acélcsúccsal szereljük fel, akkor a rúd-K. egyszersmind mint mérő-K. is szolgálhat. Körök rajzolására az eddig felemlített egyszerü K.-kön kivül még már többé-kevésbbé összetett szerkezetek is léteznek, melyeknek közös, az előbb tárgyalt K.-ktől elütő vonásuk az, hogy ugy a gép beállításánál, mint a kör megrajzolásánál a kör középponja nem szerepel. Ezek közül talán a legegyszerübb az u. n. centrográf. Ez két vonalzó által képezett rögzíthető szög, melynek csúcsában van az irón vagy rajztoll. Ha a szögnek két szárát mindig a K.-nek két adott pontján vezetjük keresztül, akkor a szög csúcsa körívet ir le.
(növ., szklerenchim-rost), megnyult vagy minden irányban körülbelül egyenlő átmérős, gömbölyded vagy gyakran szabálytalanul ágas sejt; más parenchimánál rendesen nagyobb. Néhány tűlevelü fa kérgében, a körte húsában, némely bőrnemü levél puhájában, azaz mezofillumában keletkezik. Sejtfala nagyon s gyakran gödrösen megvastagodik, s rendkivül kemény lesz. A levélnek szilárdságát örgbíti, l. Elrögesedés.
város és fürdő Merseburg porosz kerületben, 6 km.-nyire Naumburgtól, vasút mellett, a Saale völgyében, (1890) 2512 lak., látogatott sósfürdőkkel (1893. 3513 vendég), belélegzési intézettel; műmalommal. V. ö. Techow, Führer durch K. u. Umgegend (1889).