nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vármegye jászsági alsó j.-ban, (1891) 2378 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
A vasutak eleinte nyerészkedési vetélykedésből és a verseny legyőzése végett léptek szövetségre, illetve kötelékbe. Később az egészséges fejlődés kivánta meg, hogy a szomszédos vasutak a személy- és árúszállítás szabatos végrehajtását célzó egyezségeket kössenek. Igy alakultak a szükebbkörü kötelékek az egyes országokban levő vasutak között és a tágabbkörüek, melyek több országban levő vasutat ölelnek fel. Ezek szerint az összes magyar és osztrák vasutak egy kötelékben vannak, ugyszintén a német vasutak stb. Van ezután magyar-osztrák-spanyol-braziliai kötelék, magyar-osztrák-svájci-braziliai kötelék, magyar-osztrák-délnémet-braziliai kötelék, magyar-osztrák-francia-braziliai kötelék, magyar-osztrák-orosz-braziliai kötelék, A kötelékek jelenlegi célja a személy- és árudíjszabásoknak közös megállapítása, kijelöltetvén, hogy a beszedendő díjtételekből ki mennyiben részesül; hullák, robbanószerek szállítása; a vasúti kocsik és áruk átvételének szabályozása; hogy azok a feladó állomástól a rendeltetés helyére hiány nélkül legyenek szállíthatók, stb.
(obligatio), oly viszony, melynél fogva valaki, az u. n. hitelező mástól, az u. n. adóstól, valaminek, az u. n. szolgáltatásnak teljesítését követelheti. A szolgáltatásnak természetileg és jogilag lehetségesnek kell lennie (mert ad impossibilia nulla obligatio), a törvény által megengedettnek (u. n. turpis [ocsmány] szolgáltatásra nincs K.), vagyonbeli értékkel kell birnia (ez az u. n. interesse). De kötbér kikötése által vagyonbeli értéket nyerhet oly szolgáltatás is, melynek önmagának ilyen értéke nincs, p. valaki arra kötelezi magát, hogy a napnak bizonyos szakában nem fog zongorázni. Határozottnak kell lennie: a meghatározás a milyenség, mennyiség és minőségre vonatkozik (quid, quantum, quale); helyettesíthető dolgoknál elég, ha a mennyiség és minőség van meghatározva. Vagylagos (alternativ), a szolgáltatás akkor, ha az adós két vagy több meghatározott szolgáltatás közül v. az egyiket, v. a másikat tartozik teljesíteni (plura in obligatione, unum in solutione); ily esetben ellenkező kikötés hiányában a választási jog az adóst illeti. A szolgáltatás tárgya valaminek cselekvésében (adni v. tenni), vagy valaminek abbanhagyásában (valamit nem tenni) állhat. Minden K.-nél két alany fordul elő: a hitelező és az adós. Ha az egyik alany kizárólag kitelező, a másik kizárólag adós, a kötelem egyoldalu (unilateralis), ellenkező esetben, ha t. i. a hitelező egyszersmind adós, az adós egyszersmind hitelező, a K. kétoldalu (bilateralis). Egy kötelmi viszonynál egynél több hitelező, v. egynél több adós fordulhat elő; ilyenkor ha a szolgáltatás osztható, amennyiben a törvény v. a felek akarata ellenkezően nem rendelkezik, a hitelezők mindegyike a szolgáltatásnak csak egyenlő részét követelheti, s mindegyik adós a szolgáltatásnak csak egyenlő részével tartozik. Ennek ellentéte az egyetemlegesség és együttesség (l. Egyetemlegesség). A K. keresetileg érvényesíthető, s az ily kötelmet magánjogi K.-nek nevezik; ezzel szemben áll a természetes K., amely kereset után nem érvényesíthető, de azért mégsem egészen hatálytalan, mert érvényesíthető p. kifogással; önkéntes teljesítés esetében a teljesített szolgáltatás vissza nem követelhető (p. játék). A K. teljesítését illetőleg fontos kérdéseket képeznek a szolgáltatás tárgya, ideje és helye. Mit kell teljesíteni? hol és mikor? A K. keletkezhetik jogügyletekből, jelesül szerződésből és tiltott cselekvényekből, továbbá más okokból (ex variis causarum figuris), ez utóbbiakhoz tartoznak a mintegy szerződésből (obligationes quasi ex contracto) és mintegy vétségből (obligationes quasi ex delicto) féle kötelmek. Az egyoldalu, el nem fogadott igéret (pollicitatio) csak a törvény különös rendelkezésénél fogva szül kötelmet. Viszont néha pusztán az is, hogy valaki bizonyos állapotban van. Kötelmet szülhet p. az, hogy ok nélkül vagyonosbodott. A létező kötelmek módosulást szenvedhetnek a felek egyezménye folytán v. anélkül. Az utóbbi esethez tartozik különösen a kötelem szándékosan vagy gondatlanul ejtett sérelem, a késedelem s a véletlen. Mig a római jogban a K. átruházhatatlan jogviszony volt, s az átruházásnak gyakorlati szükségét a jog kerülő uton, jelesül a K. gyakorlásának átengedése útján (azaz u. n. procurator in rem suam) igyekezett elérni, a modern jogokban a kötelmek átruházhatók. A hitelező követelését engedmény (cessio) utján ruházhatja át másra, mihez az adós beleegyezése nem szükséges. Az adósságnak más adós által átvállalása ellenben a hitelezővel szemben csak a hitelező beleegyezésével bir joghatállyal. A K. megszünik a szolgáltatási teljesítés, vagyis az u. n. fizetés, beszámítás, újítás, egyezség, elengedés, a követelésnek és tartozásnak egy személyben egyesülése, feloldó feltételhez v. időhöz kötött K. a felvétel beállta vagy az időnek lejárta, a törvénynél vagy a jogügylet erejénél v. a szolgáltatás természeténél fogva jogutódokra át nem szállható a K. alanyainak halála által, bizonyos esetekben büntetésül, elévülés által, ha a szolgáltatás teljesítése véletlen folytán lehetetlenné válik, mert az elv az, hogy casus a nullo praestatur; hogy e kárt (periculum) ily esetekben ki viseli, az a különböző esetek szerint különbözőkép döntendő el; a főkötelem megszünte rendesen maga után vonja a mellékkötelem megszüntét is; a zálogjog p. megszünik az adósságnak megszüntével, melynek biztosítására szolgált; K.-megszüntetési ok bizonyos esetekben a felmondás. Végül ilyen az u. n. Concursus causarum lucrativarum, vagyis ha valaki egyedileg meghatározott dolgot követelhet s azt más lucrativ okból megkapta. Legfontosabbak s leggyakoriabbak a szerződésből keletkező vagyis az u. n. ügyleti kötelmek.
hasznos kőzetet tartalmazó terület, melyet az illető kőzeteért bányásznak.
Sámuel, filozofiai iró, szül. Új-Tordán (Erdély) 1770 jan. 30., megh. 1831. Tanult Enyeden és Jenában, ahol Fichtét hallgatta; visszatérve előbb Marosvásárhelyt, azután Nagy-Enyeden tanított, s nagy hatással volt Erdély szellemi életére. Előbb Kantot, később Krugot követte. Magyarul irta filozofiai műveit, melyek közt a főbbek: Az erkölcsi filozofiának eleje (I. rész. Tiszta erkölcsi filozofia, Marosvásárhely 1817. II. rész, Erkölcsi anthropologia v. alkalmazott erkölcsi tudomány, u. o. 1817); Közönséges Logika vagy az értelem tudománya (3. kiad., Nagy-Enyeden 1830); A Philosophia Encyclopaediája (u. o. 1829). Egy filozofia története, Görög filozofia historiája, Szép ízlés tudománya kéziratban maradt. Hasonlókép latin kéziratban: Metaphysica jus naturae privatum, publicum ac Gentium universale, a cenzure nem engedte kinyomatni. Műveit főleg világos előadásuk tette kedveltté; erkölcstani munkáiban nemes hévvel Kant eszméit hirdette. Az akadémia 1830. tagjai közé választotta.
újságnak v. időszaki lapnak, amelynek tartalma akár részben, akár egészben politikai tárgyak körül forog és amely havonkint legalább kétszer jelenik meg, egy példányát abban az időpontban, amelyben a lap szétküldése megtörténik, a bejegyzett felelős személy aláirásával a sajtóügyi közvádlónál kell letenni. Ezt a példányt K.-nak nevezik. A K. célja a nyomtatvány által esetleg elkövetett büntetendő cselekmény ellenőrzése. A K. bemutatásának elmulasztás miatt a lap szétküldését megtiltani ugyan nem szabad, de a mulasztás 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (1848. XVIII. t.-c. 30. §.). Fiuméban, ahol az 1852 máj. 27-iki osztrák sajtó-rendelet van érvényben, a K.-t legalább egy órával a lap szétküldése előtt kel bemutatni. A nyomdász továbbá köteles a nyomdájában készült minden nyomtatványnak egy példányát legalább 3 nappal a kiadás előtt beszolgáltatni. A mulasztás a nyomtatványnak rendőri úton lefoglalását vonja maga után; a mulasztó azonfelül 25 frttól 200 frtig, visszasés esetében ennek kétszereséig terjedhető pénzbüntetéssel büntetnedő.
l. Törvényes osztályrész.
tágabb értelemben annak az érzése, hogy valamely cselekedetet (magatartást) tartozunk elkövetni; szűkebb értelemben az erkölcs parancsainak tartozó engedelmesség. K.-szerüen cselekedni, K.-et teljesíteni a. m. az erkölcsiség parancsainak eleget tenni; de ez a cselekvés csak akkor igazán erkölcsös, ha egyedüli indító oka a K. tudata. Aki valamely K.-ét teljesíti, de nem mert K.-e, hanem mert kényszerítik rá, v. mert hasznot remél belőle, nem cselekedett belsőleg erkölcsösen. A K.-ek tana iparkodik megállapítani, melyek a kötelességeink, milyen a fokozatuk, ez az egész erkölcstannak legfontosabb része. Szokás egyetemes és különleges K.-eket különböztetni meg; további jogi K.-eket, melyeket a törvény állapít meg és erénybeli, lelkiismeretbeli K.-eket, melyekre a törvény nem kötelezhet, melyek az erkölcsi törvényből folynak. - Kötelességérzet a K. kötelező erejének érzete. K.-ek összeütközése áll be, mikor különböző K.-ek érzete egymással ellentétes, egymást kizáró cselekedeteket (magatartást) követel tőlünk. L. Erkölcs.
a. m. adós, az, ki valamely szolgáltatással tartozik. Kötelezettség, az ennek megfelelő kötelmi viszony.
v. kötvény, tartozásnak beismerését tartalmazó okirat. A K. a kötelemnek nem alapja, hanem bizonyítási eszköze. Anyagi tekintetben a K.-ben a jogcímnek, jogalapnak kitétele szükséges, melyből a tartozás ered, p. kölcsön v. vételári hátralék címén. Váltóknál, kereskedelmi utalványoknál a kötelezettség jogcímeinek megemlítése nem szükséges. Az érték elismerése tanácsos, de a K. érvényességének kellékét nem képezi. A római jogban a K.-nek bizonyító ereje kiállításától számított két éven át fel volt függesztve. E határidőn belül, t. i. az adós az érték le nem számlálásának kifogásával védekezhetett (exceptio non numeratae pecuniae) v. ezen az alapon a K. visszaadását követelhette, kivéve ha a kifogásról kifejezetten lemondott. De ha a hitelező az érték leolvasását más módon bebizonyította, a tagadó adóst az összeg kétszeresében (in duplum) elmarasztalták. Alaki kellékek tekintetében lásd Okiratok.