l. Földbirtok.
Ha szilárd testet melegítünk, ennek hőfoka csak az olvadási pontig emelkedik s itt megállapodik, mig csak az egész test cseppfolyóssá nem lett. Az a meleg tehát, melyet olvadó testtel, p. jéggel közlünk, hőmérővel ki nem mutatható s ezért nevezték el lappangó vagy K.-nek. Mai felfogásunk szerint az olvadó testtel közölt meleg belső munkát végez, amennyiben a szilárd test tömecsei között az összefüggést lazítja, őket egymástól távolabbra tereli s végre a szilárd testet cseppfolyóvá változtatja. Az erre szükséges hőt most olvadási hőnek nevezzük. Hasonló a dolog, midőn folyadékot addig hevítünk, mig végre gőzzé változtatjuk azt. Itt sem elég a folyadékot a forráspontig hevíteni, hanem jelentékeny mennyiségü hő, az u. n. párolgási hő szükséges ahhoz, hogy a folyadék teljesen gőzzé alakuljon. Ezt a hőt sem lehet hőmérővel kimutatni, tehát ez is K.
az építési szerkezetekben használt, mintegy 4-5 cm. széles és 1 cm. vastag szálvas kovácsolt vasból, melyet azért használunk, hogy vele v. bizonyos egynemü anyagból készült szerkezeti alkatrésznek (p. falnak) állóképességét, biztosságát növeljük, vagy különböző szerkezeti alkatrészeket (p. falat és gerendázatot) egymáshoz kapcsoljunk. Az építészetben különösen falkötő vasakat és gerendakötő vasakat különböztetünk meg. Falkötő vasakat jobb építkezésnél az épület minden vastagabb falában és minden emeletsoron helyezünk el, rendszerint az ablakok boltíve közepének magasságában. A K. a falnak egyik végétől a másikig ér és a 2 végén derékrúddal vagy tolóvassal van a falazathoz erősítve. Minden K.-nak legalább is 2 drbból kell állania (hogy a fal két végét összehúzhassuk), mig hosszabb K.-ak több darabból is állhatnak. A gerenda-kötővasakkal az épület födémének vas- v. fagerendáit kötjük egymáshoz és a falazathoz. Körülbelül minden ablakpillér közepére eső gerendát kötünk igy be. A gerendakötővas derékrúddal szorul a falhoz, 2-3 csavarral a vasgerenda oldalához, horgosan lehajtott végével s 2-3 szöggel a fagerenda felső lapjához.
(spárga), l. Kenderfonás.
azok a szerek és anyagok, melyeket sebek és sérülések szakszerü befedésére, illetve gyógyítására használnak. A modern sebészet a sebek befedésére kötöző anyagul majdnem kizárólag a mull-szövetet használja, mely ritka szövésü szálakból készült szövet minden appretura nélkül és különböző körülmények között különböző módon elkészítve használtatik. Legújabban szárazon alkalmazzák a sebek felszinére közvetlenül, miután előbb alkalmas készülékekben száraz vagy nedves meleg segítségével bakteriummentessé tették (l. Sterilizálás). Vagy pedig olyan anyagokkal készíttetik elő, melyek a fertőző csirákat elölik vagy távol tartják (l. Antiszepszis), minők: szublimátoldat, karbololdat, eukaliptusolaj, jodoform, borsavoldat, stb. Ezen kötözőanyag gaze név alatt fordul elő a kereskedésben és gyógyszertárakban. Egy másik most általánosan használt kötöző szer a gyapot (vatta), mely szintén sterilizált állapotban, antiszeptikus anyagokkal elkészítve száraz vagy nedves állapotban használtatik. A sebek kötözésére használtak egyesek más anyagokat is, minő a fagyapot, tőzeg, jute, gyaluforgács, homok, stb., mik azonban a sebészeti gyakorlatban meg nem honosultak. A sebkötöző szerekhez tarozik a ritka szövésü szövetekből (calico, mull, flanel, stb.) készített pólya is, mellyel a kötöző anyagok odatartatnak a test felszinéhez, hogy a sebet elzárják. Kötöző anyagul használják az organtint is (keményítővel készített mull-szövet), mely nedves állapotban pólyázásra használva, kemény kötésekre igen célszerü és kényelmes. L. Kötés.
kisközség Somogy vmegye tabi j.-ban, (1891) 1762 magyar lakossal, postahivatalall és postatakarékpénztárral.
az olyan értékpapir, mely vagy hitelügyletről, vagy biztosítási ügyletről állíttatik ki; mindig az illető kereskedelmi ügyletnek biztosítására és bizonyítására szolgál, sőt sok esetben a szóban forgó követelést magát is képviseli és annak tulajdonjogát magával hordozza. Kibocsátása bizonyos törvényes feltételek teljesítése mellett mindenkinek jogában áll. Formáját tekintve lehet névre, vagy előmutatóra szóló; az előbbi esetben a tulajdonosok nevéről törzskönyv vezetendő s ilyenkor a K. tulajdonjogának átruházása átiratás útján történik: ellenkező esetben a tulajdonjog a K. átadásával ruházható át másra. Jövedelmezőségét tekintve, lehet kamatot hajtó, nyereséget igérő, vagy kamatot és nyereséget nyujtó. Törlesztésmódja annyiféle lehet, ahányféleképen az államadósságok (l. o.) törleszthetők. L. még Kötelezvény.
kisközség Drezda szászországi ker. kapitányságban, az Elba és vasút mellett, (1890) 4523 lak., számos nyaralóval. 1645 aug. 27. szászok és svédek itt kötöttek fegyverszünetet.
az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi Alsó-Bajor-kerületben, a Kaitersberg lábánál, vasút mellett, (1890) 1621 lak., fakereskedéssel és faiparral.
l. Út.