l. Község.
azon a közügyekre vonatkozó meggyőződések, vélemények összessége, melyek valamely közösségben el vannak terjedve, uralkodnak, Az egyén nem él elszigetelten; korának, nemzetének, környezetének, családjának eszméi, fölfogásai, nézetei, meggyőződései ezer csatornán át behatolnak lelkébe s egész belső életének állandó hatalmas tényezője gyanánt működnek. Igy származott közhit, közvélemény, közerkölcs, közfelfogás, stb. Ezekkel foglakozik a néplélektan (l. o.).
(coacquisita comjugum), a magyar magánjogban a házastársak által a házasság tartama alatt szerzett vagyon. Parasztoknál és polgároknál a házasság tartama alatt szerzett minden vagyon a törvény erejénél fogva (ipso jure) K.; nemeseknél ellenben, akikhez élethivatásuknál fogva a bár nem nemes honoráciorok is tartoznak, a nő csak akkor közszerző, ha szerződésileg a nő ily minősége megállapíttatott; ha a szerzemény alapja a nő vagyona, vagy ha a nőnek neve a szerzésre vonatkozó okiratba ily minőséggel felvétetett. A K.-re nézve a következő elvek irányadók: ha a nő özvegységre jut, a K. felerészének tulajdona őt illeti, s ezt a férj tőle végrendeletileg sem vonhatja el; ha az egyik házastárs meghal, gyermek hiányában az egész K. a másik házastársé; mindegyik házastárs a K. felerészéről szabadon rendelkezhetik. Ezek az elvek nem találnak alkalmazást akkor, ha a K. a házasfelek között létrejött szerződése alapszik, valamint akkor sem, ha a férj egyoldalu intézkedésével köszerzőnek tette nejét, p. csak jószántából vette fel nevét a szerzeményre vonatkozó okiratba. Az elsőesetben első sorban a szerződés tartalma irányadó, a másik esetben a férj a főszerző, s mint ilyen, amit egyoldalulag s önként adott, azt egyoldalulag vissza is vonhatja.
l. Bőr.
(respublica), általában véve a. m. állam; szorosabb értelemben azonban s mint államforma az egyeduralomnak (monárkiának) ellentéte. Fejedelmi szuverénitás helyett népszuverénitás. Fejedelmi uralom helyett népuralom. Aszerint amint az államhatalmat a népnek egy kiváltságos osztály v. pedig maga a nép gyakorolja a K. kétféle: arisztokrácia és demokrácia. Az utóbbi ismét kétféle: abszolut vagy tiszta és korlátolt vagy képviseleti demokrácia, aszerint amint a népösszesség közvetlenül vagy csak közvetve választott képviselők által gyakorolja az uralkodást. Minthogy az újabb korban a tiszta demokrácia, néhány svájci kantont nem tekintve, nem fordul elő, az utóbbit antik demokráciának, a képviseleti demokráciát pedig modern demokráciának is szokás nevezni, s minthogy továbbá az újabb korban az arisztokrácia mint államforma szinte nem fordul elő, K. alatt a szónak modern értelmében a képviseleti demokráciát szokás érteni. A K.-nak ez a fogalom meghatározása (K, mint a monárkiának ellentéte) Machiavellitől ered, aki Aristoteles három államformáját: monárkia, arisztokrácia és demokrácia (v. politeia) kettőre, monárkiára és reszpublikára vezette vissza. Némely irók a K. szót más értelemben használják, mely azonban elfogadásra nem talált. Igy Kant K. alatt olya államformát ért, amelyben a törvényhozó s végrehajtó hatalom meg van osztva; ellentéte a despotia, ahol a két hatalom egy kézben van; legye ez az egy kéz akár egy fizikai személy, akár személyösszesség. Heeren viszont K.-nak nevez minden oly államformát, melyben az uralkodó a politikai jogokat a néppel megosztja; mely értelemben minden alkotmányos monárkia is K. A K. élén - rendesen határozott időre - választott elnök áll, aki mint ilyen valósággal államfő, jóllehet legalább a modern K.-ban személyes szuverénitás nélkül. nemzetközi jogilag a K.-i elnököt, mint államának képviselőjét, a szuverén államfőkkel teljesen egyenlő jogok illetik meg, ami szükségszerü s természetes folyománya annak az elvnek, hogy az államok rangjára az államforma befolyással nincs.
szerkesztette s kiadta Birányi Ákos Budapesten. Megjelent időhöz nem kötött kis negyedrét félíven, fontosabb napi hirek közlésével 1848 okt. 11-től novemberig, összesen 12 száma.
l. Konviktus.
címet visel az a köz- és mezőgazdasági lap, mely a magántulajdonba ment azelőtti hivatalos egyesületi közlöny, a Gazdasági Lapok helyett 1890. alapíttatva, hetenkint kétszer megjelenik s az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagjainak tagdíjuk fejében ingyenesen küldetik. - K. gazdasági intézet, l. Országos Magyar Gazdasági Egyesület.
v. közalap (növ., monopodium), az olyan anyatengely vagy főtengely, mely a csúcsa alatt oldalvást hozza létre az ágakat, l. Elágazás.
az oly terület, mely mindenkinek szabad rendelkezésére áll, rendeltetéséhez képest mindenki által használható, egyesek által birtokba nem vehető s igy a közforgalomból ki van zárva. Ilyenek a közutak s közterek. Szorosabb értelemben K.-nek az oly telek is mondatik, melynek használatára többen jogosítvák, nevezetesen a közlegelő s a közerdő.