hegység, l. Almás-hegység.
lapos lengyel sapka, l. Konfederatka.
(szláv) a. m. király.
János, tót költő, szül. Liptó-Szt. Miklóson 1822., megh. Aranyos-Maróthon 1876. A jogot Pozsonyban végezte, hol Sturnak kedveltje volt. 1846-ig Budapesten, 1848-ig Hont vármegyében gyarnokoskodott. Ez időben a tótajku lakosságot fegyveres felkelésre akarta birni Hurbán beütésének támogatására, azonban elfogatott, de kegyelmet kapott. A Bach-rendszer alatt Znióváralján szolgabiró volt, a rendszer bukása után ügyvédkedett Aranyos-Maróthon. Lirai dalokat irt, melyek egy része mint népdal ment át a nép ajkára. Irt balladákat és románcokat is, melyek elszórtan jelentek meg. Művei összegyüjtve nincsenek.
virágzó község D.-Hollandi a németalföldi tartományban, 6 km.-nyire Rotterdamtól, a Maas É-i partján, 18,593 lak., olajprésekkel és finomítókkal. K. tulajdonképen iparos külvárosa Rotterdamnak.
község Zágráb vármegye zágrábi j.-ban, (1891) 261 horvát-szerb lakossal, postahivatallak, és postatakarékpénztárral. Mint politikai községnek 5994 lakosa van.
község Szerém vármegye rumai járásában, (1891) 1013 horvát-szerb lakossal; mint politikai községnek 1411 lakosa van.
1. K., község Varasd vmegye klanjeci j.-ban, (1891) 1304 horvát lakossal; mint politikai községnek 4121 lakosa van. - 2. K., község Zágráb vármegye zágrábi j.-ban (1891) 1030 horvát lakossal.
község, l. Portoré.
(1881-ig Karanovac), falu Rudnik szerb kerületben, az Ibar balpartján, 3,5 km.-nyire a Moravába való torkollásától, a cicsai püspöki székhelye, (1890) 3525 lak., mezőgazdasági iskolával. K.-tól 3 km.-nyire van a cicsai kolostor, a szerb királyok koronázási templomával.