Krassova

kisközség Krassó-Szörény vmegye resicai j.-ban (1891) 3335 tulnyomóan bolgár lak.; K. állomása a jaszenova-aninai vasúti vonalnak, van posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Cementmárgája és mészköve nevezetes. A község a Karas vizétől kimosott sziklatöbörben fekszik. K. központja egy vidéknek, melyen nagyrészt már eloláhosodott krassován bolgárok laknak. V. ö. Czirbusz Géza. A krassován bulgárok (Földrajzi Közlemények, 1883. évf. 169-198. l.).

Krastel

Frigyes, német szinész, szül. Mannheimban 1839 ápr. 6. Devrient alatt kezdé pályáját Karlsruheban, 1865. pedig Laube a bécsi Burgszinházba hozta, melynek most is tagja. Régente első szerelmi szerepeket játszott, újabb időben hősöket. Szép tehetségeit Laube távozása óta nem fejlesztette.

Kraszewski

(ejtsd: krasevszki) József Ignác, lengyel iró, szül. Varsóban 1812 jul. 28., megh. Genfben 1887 márc. 19. A vilnai egyetemen tanult, majd atyja jószágára tért vissza és e mellé még egy másikat is bérelt. Gródeki birtokán gazdálkodva az Athenaeum (Vilna 1841-51) címü folyóiratot adta ki; aztán Varsóban (1860-62) a Gazeta polska lapot szerkesztette; 1863. végkép elhagyta Varsót és Drezdában telepedett le, hol (1876) szász polgárjogot kapott. 1879. nagy ünnepek közt ülte meg 50 éves irói jubileumát Krakóban. 1883. Berlinben elfogták és hazaárulás miatt (mert a német katonai kezelés bizalmas iratait eladta Franciaországnak) 3 1/2 évi várfogságra (Magdeburg) itélték; kaució ellenében 1885 őszén szabadságot kapott, de börtönébe nem tért többé vissza és egyideig Felső-Olaszországban tartózkodott, majd Genfbe vonult, hol meg is halt. K. az iridalom minden műfaját művelte több-kevesebb sikerrel; de nem számítva rengeteg cikkeit és levelezéseit, körülbelül 350 művet (több, mint 600 kötetben) hagyott hátra. Irodalmi szempontból K.-nak főérdeme az, hogy regényeivel (240, leginkább lengyel történeti hátterüek) ki szorította hazájából a francia regényirodalmat és hatalmas lökést adott a lengyel nemzeti szellemnek. Számos regényét német és cseh nyelvre is lefordították, de történeti hűség és korfestés szempontjából ezek a XVIII. sz.-ba esők állják ki a kritikát. Ezek közt a legjobbak: Közel grófné; A varsói sztaroszta; Brühl; A bialai várban; A hetmán bűnei; Szerencse és balszerencse; Varsó 1794; stb. Magyarul megjelentek: A kor gyermekei, fordította Timko István (Budapest 1882); Morituri, fordította Scossa Dezső (u. o. 1880). V. ö. Bogdanovits, K. in seinem Wirken u. seinen Werken (Lipcse 1879); Chmielovszky, Josef Ignacy K. (Krakó 1888).

Kraszna

vármegye, azelőtt Magyarország tiszántuli kerületének egyik vármegyéje, melynek területe 1148,8 km2, lakóinak száma (1870) 62 714 volt,. Székhelye a Szilágy-Somlyó volt. Az 1876. évi XXXIII. t.c. a vármegyébe kebelezvén be K. vmegye 1849-1860. Erdélyhez tartozott.

Kraszna

1. Szilágy-K., nagyközség Szilágy vmegye kraszna j.-ban, (1891) 3281 magyar lak.; a járási szolgabiró hivatal székhelye, járásbirósággal és adóhivatallal, van posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Hajdan várát a XVII. sz.-ban lakták. - 2. K., Szita-Bodzához tartozó telep Háromszék vmegye orbai j.-ban, gőzmalommal és mezőgazdasági szeszgyárral. - 3. K., a Szamos baloldali mellékvize, ered Szilágy vmegye D-i határán, a Meszes- és Rézhegység összeszögelésénél, egészben véve É-felé folyik, a Zilah-patak felvétele után kilép a lapályra s az Ecsedi lápon átfolyván, Ény-i iránnyal Olcsvánál a Szamosba ömlik, mely közvetlenül utána a Tiszába önti habjait. A. K. hossza mintegy 200 km.

Kraszna-Béltek

község, l. Béltek (1).

Krasznahorka-Váralja

kisközség Gömör vármegye rozsnyói j.-ban (1891) 914 magyar lakossal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Krasznahorka (tót szó a. m. széphegy) várának keletkezését a néprege szerint egy juhásznak köszönheti, aki juhait legeltetve a szomszédos Somhegyen, egy nagy rakás aranyat talált, melynek felét egy sajtba gyúrva, az oda vadászni jött IV. Béla királynak felajánlotta, aki aztán a juhásznak megengedte, hogy ahol neki tetszik, ott építsen juhai számára 7 aklot. Az aklok helyett azonban várak emelkedtek. A Somhegyre akarta a juhász a legelső aklot építeni, de éjjel láthatatlan kezek átvitték épületét Krasznahorkára. Történetíróink a vár építését a Bebek-családnak, mely Zsigmond korában már Jolsvát és Füleket is birta, tulajdonítják. Amennyire történheti emlékei visszamennek, birtokosaiul csakugyan a Bebekeket látjuk, kik innen nagy vidéket uraltak. 1441. a várat a husziták foglalták el, Bebek István 1461. visszaszerezte azt. A Szapolyai és I. Ferdinánd közti harcok idejében ura a hatalmaskodó Bebek Ferenc, Szapolyai hive volt, aki innen sarcolta Gömör, Szepes, Liptó vmegyéket. 1556. I. Ferdinánd tábornoka, Puchaim rút vereséggel kényszerült a vár alól elvonulni, néhány év mulva azonban Schwendi Lázár elfoglalván a Bebek-féle birtokokat, Krasznahorka a koronára szállott. Ezen időből való a várban levő ágyu, melyet Bebek Ferenc Lőcsén öntetett ezen felirattal: «Ffranciscus Bebek de Pelsevicz me fleri jussit 15747». A királyi vár 1585. a hozzá tartozó birtokokkal ideiglenes donáció címén Andrássy Péter kezére került. Fia Mátyás arra 1642. végleges donációt kapott s ezen idő óta folytonosan az Andrássy-család birtokában van. AXVII. sz. nemzeti harcai közben 1678. Andrássy Miklós kemény ostromot állott ki Thököly hadaitól. Később fia György kénytelen volt a fejedelemhez állani, amiért aztán Schulz tábornok vette a várat ostrom alá. Ezen mozgalmak közben, valamint II. Rákóczi Ferenc felkeése után is, noha a vár ura, Andrássy István tábornok a fejedelem hive volt, megmaradt a vár az Andrássyak birtokában. Andrássy Istvánnak neje volt Serédy Zsófia, kinek teteme a vár kápolnájában levő üveg koporsóban összeaszva bár, de máig épségben van meg. A várat 1817. villámcsapás lángba borította. A tulajdonos újra befedetve, megmentette az enyészettől s az máig is lakható állapotban van. Kép- és fegyvertárával megtekintésre méltó nevezetessége a vidéknek.

Kránsznai szoros

1. Bodza (folyó).

Krasznayné

családi nevén Körösi Judit, szinésznő, szül. 1825 dec. 10., meghl. Kolozsvárt 1895 márc. 12. Szinpadi működése 1843. kezdődött Eperjesen. Két ízben a budapesti nemzeti színháznál is vendégszerepelt, hová szerződtetni akarták, de ő e fényes hellyel sem cserélte fel atyja társulatát. 1850. nov. 2. egybekelt Phillippovics István szinésszel, kivel együtt Kolozsvárra szerződtek. 1852. férje társigazgató lett, de társulata 1862. megbukott. Miután 1869. Budán a Molnár-féle társulatnál játszott, 1871. visszament Kolozsvárra, hol azóta az ottani nemzeti szinháznak tagja volt. Itt ment másodszor férjhez Krasznay Mihályhoz. 1894. áp. 19. ülte meg szinésznői pályájának 50 éves jubileumát.

Krasznibród

(Pulchrum-Vadum), kisközség Zempén vmegye homonnai j.-ban, (1981) 563 rutén és német lak. Közelben egy régi vazulrendü szerzetes-zárdával, melyet még a Drugethek alapítottak; 1765. újra átalakíttatott és megerősíttetett.


Kezdőlap

˙