Ferenc Xavér Alajos V. báró, bajor államférfiu és jogtudós, szül. Münchenbe 1705 december 14-én, meghalt u. o. 1790. 1741. a pfalz-bajor udvari törvényszék jogtanácsosa lett; 1745. bárói méltóságot kapott. 1749. titkos tanácsossá és a titkos tanács jegyzőjévé nevezték ki, majd koronatanácsos és miniszter lett, s ezen méltóságát egész haláláig megőrizte. Neki köszönheti Bajorország legfontosabb törvényeinek kodifikálását. Főbb műveit latin nyelven irta: Codex juris bavarici criminalis (München 1751, 3. kiad. 1785); Codex juris bavarici judiciarii (u. o. 1753, új kiadás 1813); Codex maximilianus bavaricus civilis (u. o. 1756, új kiad. 1844), melyekhez megjegyzéseket irt (1752-68). Német nyelven csak egy munkát irt: Grundriss des allgemeinen deutschen und bayrischen Staatrechts (München 1770, 3 köt., új kiad. 1789). München városa 1845. a sétatéren emlékszobrot emelt neki.
Ákost, német festő és szobrász, szül. Osnabrückben 1819 máj. 23., megh. Nürnbergben 1876 ápr. 22. 1853 átvette a nürnbergi művészeti iskola igazgatását és minden erejével annak újjászervezése körül fáradozott. Festményei közül kiválnak: Bajor Lajos megkoronázása a münchei Maximilianeumban és számos kartonja, melyeket ugyanazon épület festményei számára készített. Kevésbé sikerültek Geothe Faustjához készített kompoziciói. Szobrászati művei közül nevezetesek: Utószülött Reuss Henrik herceg nagy bronszobra Gerában és Kepler szobra, melyért a tübingai egyetem bölcsészeti kara a doktori oklevéllel tisztelte meg.
(gör.), Aristoteles szerint csere útján való szerzés, ellentétben a magunk használatára, magunk termelte javakkal. L. Közgazdaságtan.
l. Hamvasztás.
község Modrus-Fiume vmegye sluini j.-ban, (1891) 1295 horvát-szerb lakossal.
az ugyanilyen nevü járás székhelye Poltava orosz kormányzóságban, a Dnyepr balpartján, vasút mellett, a Dnyepr tulsó partján fekvő és vele hajóhíddal ebybekötött külvárosát, Krinkovot is beleszámítva, (1892) 66 050 alkossal. Kocsi-, gazdasági gép-, bőr-, dohánygyártással, gőzfürészmalmokkal. K. Kis-Oroszország kereskedelmének egyik központja; a forgalom legkiválóbb cikkei a só, gabona, faáruk, zsiradékok és gyapju.
(Krzemieniec), az ugyanilyen nevü járás székhelye Volhinia orosz kormányzóságban, 5 km.-nyire az Ikva balpartjától, (1892) 11 789 lak. Kocsi-, zongora- és ékszerkészítéssel; természetrajzi muzuemmal, nyilvános könyvtárral és botanikus kerttel; egykori erődítményeinek romjaival. Batu khán sikertelenül ostromolta. 1648. azonban a kozákok elfoglalták.
Fülöp, kölni érsek, szül. Koblenzben 1819 dec. 1. A teologiát Bonnban és Münchenben elvégezvén, 1842 okt. 22-én pappá szentelték Trierben. Mint szónok nagy kedveltségnek örvendett. 1867 máj. 22. ermlandi püspökké választatott és 1686 máj. 24. intronizáltatott. Részt vett 1869-70. a vatikáni zsinaton, ahol az infallibilitás ellenzőihöz tartozott, de a dogma kimondatván, azt megyéjében kihirdette. 1885. kölni érsekké neveztetett ki. Irodalmi munkássága: Das Haus Gottes (Koblenz 1854); Die Stadt auf dem Berg oder Offenbarung und Abfall (u. o. 1861); Israel, Vorbild der Kirche (Mainz 1865); Das Evangelium im Buche Genesis (Koblenz 1867); Grundlinien zur Geschichtsytypik (Freiburg 1875); Die Offenbarung des heil. Johannes (u. o. 1883) stb.
1. Alfréd báró, osztrák orientalista, szül. Bécsben 1828 máj. 13., megh. Ober-Döblingben (Bécs mellett) 1889 dec. 27. A bécsi egyetemen jogi tanulmányok és keleti nyelvekkel foglalkozott. 1849-51. beutazta Sziriát és Egyiptomot. Rövid idő mulva mint az osztrák konzulátus tolmácsa ismét Egyiptomba ment, hol 1859. kairói konzul lett. 1862. ugyanilyen minőségben Galac, 1870. Beirut városában működött, 1872. miniszteri tanácsos és a konzulsági ügyek referensévé neveztetett ki. 1880. osztrák kereskedelmi miniszter lett, mely állásáról 1881. lemondott. Főbb művei: Mittelsyrien und Damaskus (Bécs 1853); Aegypten Forschungen über Land u. Volk (Lipcse 1863, 2 kötet); Ueber die südarabische Sage (Lipcse 1866-67); Geschichte der herrschenden Ideen des Islams (1868); Culturgeschichte des Orients unter den Chalifen (Bécs 1875-77, 2. köt.); Ibn Chaldun und seine Geschichte d. islam. Völker (u. o. 1879); Beiträgezur arabischen Lexikographie (u. o. 1883); Ueber d. Geschichte des Labyd. (u. o. 1881). Ezenkivül kiadott több arab szöveget.
2. K. Gerhard, l. Mercator.
(orosz) a. m. vár, citadella, tulajdonképpen ugyanaz, mint a görög akropolisz (l. o.) jelent, vagyis a városnak rendesen magasabban fekvő, megerősített, árokkal és sánccal kerített közbelső része. Legismertebb a moszkvai K., amelyet a K. néven rendesen értenek.