Mária (Mite), német irónő, szül. Greifswaldban 1852 jan. 4. Bardeleben sebésztanár leánya. Férjhez ment K. orvoshoz és ezzel Bukarestbe ment, ahol Erzsébet román királynéval (Carmen Sylva) közelebbi érintkezésbe jutott. Ezzel együtt irta meg a Rumänische Dichtungen (fordítások, Bonn 1885) és Dito vagy Idem álnév alatt regényeket: Aus zwei Welten (u. o. 1886, 2. kiad.); Astra (u. o. 1887, 3 kiad.); Feldpost (u. o. 1887, magyarul: Tábori posta, Egyetemes regénytár), szomorujátékokat: Anna Boleyn (u. o. 1886); In der Irre stb. Önállóan is irt: Rumänische Märchen (u. o. 1882) George Allan név alatt.
az ugyanilyen nevü alsó-ausztriai kerületi kapitányság székhelye, 6 km.-nyire Bécstől, a Mannhart-hegy lábánál, a K. és Duna összefolyásánál, vasút mellett, Und, Kremsthal, Hohenstein és Gartenau külvárosokat is beleszámítva, (1890) 10 854 lak., ecet-, mustárkészítéssel, acélárugyártással, sáfrán-, ecet-, mustár- és borkereskedéssel; városi könyvtárral, több nép- és középiskolán kivül kereskedelmi és szőllőszeti iskolával. Kellemes vidékét újabban sok nyaraló keresi fel. A város Hunyadi Mátyás idején több évig a magyarok kezében volt. 1895 aug. közepén megülték a város fennállásának 900. évfordulóját. A város Schmidt osztrák táborszernagynak, ki azt 1805. a franciák ellen védelmezte, szobrot emelt; szintugy 1894. II. József császárnak. V. ö. Kerschbaumer, Geschichte d. Stadt K. (1885); Kinzl, Chronik von K. u. Stein (1869).
(Kromeriz), az ugyanilyen nevü morva kerületi kapitányságnak székhelye a termékeny Hanna nevü síkságon a Morva és vasút mellett, (1890) 12 480 nagyobbára cseh lak., gépgyárral, vasöntővel, két sörfőzővel, két maláta- és cukorgyárral; több nép- és középiskolán kivül mezőgazdasági-, iparos továbbképző- és két zeneiskolával. K. a falakkal körülfogott bel- és 8 külvárosból áll. Az olmützi érseknek nyaraló palotájában (1664-98) tartotta üléseit 1848 november 15-től 1849 márc. 7-ig a Bécsből ide áthelyezett első osztrák birodalmi tanács.
község Steyr felső-ausztriai kerületi kapitányságban a Krems és vasút mellett, (1890) 1048 lak., csokoládé- és sörgyárral, nagy marhavásárokkal és a tőszomszédságában egy halmon épített régi, gazdag bence-apátsággal. Ez apátságot 777. II. Tasszilo bajor herceg alapította és Nagy Károly látta el gazdag adományokkal. Van benne főgimnázium, internátus, szép könyvtár (70 000 kötet, 1700 kézirat, 840 inkunábulum), egy 8 emeletes jól berendezett csillagvizsgáló, mesterséges halastó; templomában őrzik az egyházi kincstárt, amelynek egyik legérdekesebb tárgya a Tasszilo-kehely. V. ö. Hagn, Wirken d. Benediktinerabtei K. (Linz 1848).
(gör.) a. m. hideg ásványviz; a meleg ásványviz görög neve terma.
Ferenc, pedagogus, szül. 1829., megh. 1892. Mint ifju végigküzdötte a szabadságharcot s 1853. a váci siketnéma-intézet tanárául neveztetvén ki, Vác társadalmi intézményeinek megalkotásában vezérszerepet vitt. Mint igazgató kiváló érdemeket szerzett a négyérzéküek oktatásának általános és a siketnéma tanítóképzés szervezése körül.
József Sándor, mineralogus, született Budapesten 1839 márc. 2., u. o. járta középiskoláit. Matematikai és természettudományi tanulmányait a budapesti és bécsi műegyetemeken, később a bécsi és tübingai tudományos egyetemeken végezte (1858-66). Az utóbbi egyetemen természettudományi karánál letette a természettudományi doktori szigorlatot. Visszatérve hazájába, 1866. segédőrré neveztetett ki a nemzeti muzeum állattárához, később a ásványtárához, 1870. pedig valóságos őrré. Ugyanaz évben történt a műegyetemhez való rendes tanári kinevezése a mineralogiai és geologiai szakmákból. Ez időtájban megkezdte ama intenziv működését is, mely arra irányult, hogy a nemzeti muzeum ötven év óta elhanyagolt ásványtárában teremtsen a tudomány szinvonalán álló, az ország méltóságának megfelelő ásványgyüjteményt, ami Pulszky F. igazgató, de különösen Semsey Andor lelkes támogatása mellett fényesen sikerült is. 1893-ban kinevezték a muzeum ásvány-őslénytani osztályhoz igazgató-őrnek, 1894-ben pedig meghivatott a tudományos egyetemre tanárnak, az ásvány-kőzettani tanszékre. A magy. tudományos akadémiának 1874 óta levelező, 1885 óta pedig rendes tagja. Számos tudományos értekezéseiből kiemeljük: az első nagyobbszabásu munkája: Krystallographische Studien über den Antimonit (megjelent 1864. a bécsi tud. akadémia közleményeiben). A kir. magyar természettud. társulat kiadványaiban megjelentek: Egy harmadkori magyarhoni trachyt földpártjáról (jutalmazott pályamunka), A bűzeny-ammonium jegeczalakjáról, Egy uj selensavas kettős sónak jegecztani monographiája. A Mammuth, A Zsadányi meteorhullás, A dobsinai jégbarlang, Tellurezüst Erdélyből, Európa legbecsesebb drágaköve, a magyar opál, Az ó-budai hegycsuszamlás, Magyar apatit, bismuthin Moraviczáról, Egy dunaföldvári ős szarvasagancs. A magyar föltani társulat irataiban: Ajnácskő ősemlősei, A bottinói meneghinitről, A japáni antimonitról, Auripigment és realgar Boszniából, Viztiszta sphalerit Svédországból, Vesuvi pseudobrookit. A magyar tudományos akadémiában pedig: A felsőbányai trachyt wolframitja, Magyarhoni anglesitek, Magyarországi dioptas, Semseyt egy új ólomérc Felsőbányáról, A manganocalcitról, A kryolithcsoport grönlandi ásványai, A szaboitról, a Freibergi bányaakadémia gyüjteményének manganocalcitja, Adalék az allaktit optikai viszonyainak ismeretéhez, Az andreasbergi zygaditról, akanthit és a természetes ezüstkéneg, andorit új hazai ezüstérc, lorandit új thalliumásvány, Allcharrol Makedóniában, azonkivül a Természetrajzi Füzetekben: Bunsenin egy uj tellurásvány, Tellurit Facebájáról, Symplesit Felsőbányáról, a Műegyetemi Lapokban: Az ehrenfriedersdorfi plinian.
(ásv.), tellurezüst és tellurarany. Nagyágról a következő összetétellel: 3Ag Te2+10 AuTe2. Százalékos összetétele e hazai ásványnak, Sipőcz szerint (Néhány magyarhoni ritkbább ásványfaj vegyi összetételéről. Math. és Termt. Közl. 1885) ezüst 5,87%, arany 34,77%, tellur 58,60%, réz 0,34%, antimon 0,65%, vas 0,59%. Világos acélszürke v. ezüstfehér fémes fényü, rombos-rendszerbeli oszlopos kristályokban. Fs. csak 5,59. Kezdetben bunzenin-nek nevezték, de mivel e név már más ásványra van lefoglalva, Schrauf ajánlatára Krenner József kiváló mineralogusunk tiszteletére keresztelték el. Fehér tellur-nak is mondják.
ős, kihalt ragadozó állatok, amelyek v. ujjonjárók, vagy félig talponjárók voltak. Húsevők. Sok sajátságok közös az erszényesekkel és a rovarevőkkel. Cope állítáa szerint valószinűleg az erszényesekből származnak. A K. az ó-harmadkor elején kezdettek szerepelni a föld történetében és a fiatalabb harmadkor elején már kihaltak.
v. agriofágok, a régi Étiopia egyik népe. Az elnevezésük azt jelenti, hogy húsevők.