l. Cretonne és Pamutszövet.
Miksa, német iró, született Posenben 1854 máj. 7. Korán került Berlinbe, ahol műveltségét autodidaktikus úton szerezte és regényeivel s beszélyeivel; Die beiden Genossen (Berlin 1880); Die Betrogenen (u. o. 1882, 2 köt.); Die Verkommenen (u. o. 1883, 2 köt.); Berliner Novellen u. Sittenbilder (Jena 1883). Elbeszélései: Im Riesenfest (Lipcse 1886); Ein verschlossener Mensch (u. o. 1888) stb. már határozott haladást jelentenek. K. egy drámát is irt: Bürgerlicher Tod (Drezda 1881).
1. Okeanos és Gea leánya, tőle nemzette Peneios Hipseus lapita királyt. - 2. Kreon korintusi király leánya, Jason jegyese, kit Medeia bosszuból megölt. - 3. Priamos leánya, Aineias felesége. 4. Erechtheus leánya, kitől Achaios és Jon, az achaiok és jónok törzsapái születtek.
város Felső-Frankonia bajor tartomány pegnitzi kerületében s a bajor államvasutak bayreuth-schnabelwaidi vonala mentén; van (1890) 955 jobbára ág. vallásu lakosa, posta- és táviróhivatala, községi kórháza. Keresettek voltak és még most is azok a K.-ban készült (a XVI. sz. második felétől a XVIII. sz.-ig) majolika edények (K.-i faience), kemény, barna v. szürkés agyagból, melyet a város mellett találtak. E készítmények - rendszerint ivópoharak vagy kancsók - kezdetleges, idomtalan formájuak; többnyire alakok, vagy kevéssé kidomboruló reliefek ékesítik, melyek erősen be vannak égetve. A gyüjtők nagy becsben tartják a K.-i faience-ot, melyet már készítésével egyidejüleg a Mulde és Eger völgyében hamisítottak.
falu a bajorországi Alsó-Bajor-kerületben, 9 km.-nyire a Tegern-tótól, (1890) 778 lakossal. Tőle 3 km.-nyire van Wildbad K. 829 méter magasban, kéntartalmu ásványvizforrásokkal, jelentékeny fürdőházzal, hotelekkel és Miksa király emlékszobrával. V. ö. Beetz, Bad K. u. seine Kurmittel (1879).
Frigyes, osztrák-magyar tábornok, szül. Brünnben 1819. 1834-ben beállván tüzérnek, nemsokára tiszt lett s 1849. részt vett Bécs ostromában s a magyarországi hadjáratban. Ezután gyorsan emelkedett a katonai rangfokozatokon fölfelé, míg 1883. tábornok s a műszaki bizottság elnöke lett. 1885. a 12. hadtest parancsnokává nevezték ki. 1890-ben táborszernagyi címmel nyugalomba vonult.
francia és német zeneszerzők neve. 1. K. Ágost, szül. Versaillesban 1781., megh. 1832 aug. 31. Párisban, hol testvérbátyjától K. Rudolftól tanult a conservatoire-on s itt 1826. utóda lett. Hegedüművei jeles tanárra vallanak. - 2. K. Konrád, 30 opera szerzője, szül. a badeni Mösskirchben 1780 nov. 22., megh. Rigában 1849 dec. 14. Papnak, majd jogásznak szánták s csak anyja halála (1800) után lett egészen zenésszé. 1804. Bécsben Albrechtsbergernéltanult, 1812. stuttgarti udvari karnagy lett, majd (1825 és 1849 közt) több ízben a bécsi opera s a józsef-külvárosi szinház karmestere. Könnyed és szép dallamokat bőséggel akotó tehetsége ma csak az Éji szállás Granadában (1834) c. dalműből, Raimund Ferdinándnak A tékozló c. regés szinművéhez irt énekeiből (Dal a gyaluról) s néhány férfikarból (A kápolna) ismeretes. V. ö. Riehl, Musikalische Charakterköpfe (I. köt.). - 3. K. Leo Károly Ferenc, K. Ágost fia, szül. Párisban 1817 szept. 23., megh. Vichyben 1868 okt. 6. Szellemes és szigoru biráló, főleg az opera történetéről irt. Zenei alkotásai: 2 dalmű, 1 szimfonia, Shakespere Viharjához megnyitó, vonósnégyes és hármas, zongora-szonáták. Nagybátyja: - 4. K. Rudolf, akinek nevét Tosztoj Leo regénye: A K.-szonáta eléggé hirdeti, közel 40 elfelejtett francia dalmű szerzője. szül. Versaillesban 1766 nov. 16., meghl. Genfben 1831 jun. 6. Atyjától tanult, kinek helyét is elfoglalta 16 éve skorában a párisi Théătre italien zenekarában; 1790. itt magánhegedüs lett, 1795. pedig az új Conservatoire tanára s cisőséges európai hangversenykörútjai után I. Napoleon kamara-virtuóza, majd a párisi nagy opera karnagya (1816). Maradandó művei: 40 études ou caprices, magánhegedüre, 19 hangversenymű s 2 kettős hangversenydarab hegedüre és 1 ilyen gordonkára is; 15 vonósnégyes, 15 vonóshármas stb. K.-nek hatalmas előadó művészete lelkesítette Beethovent arra, hogy neki ajánlja 47. művét, a szenvedélyes a-moll hegedüszonátát, amelyet általában csak K.-szonáta néven említenek.
(in Oberschlesien), az ugyanilyen nevü járás székhelye Oppeln porosz kerületben, a Stober és vasút mellett, (1890) 7558 lak., vasöntővel, gép-, faszeg- és cukorgyártással, gőzmalmokkal és egy őrültek házával.
falu és hidegviz-gyógyító intézet Perg felső-ausztriai kerületi kapitányságban. A hidegviz-gyógyító intézetet évenkint mintegy 600 vendég látogatja. V. ö. Fleischanderl, Die Wasserheilanstalt K. in Oberösterreich (1887).
az ugyanilyen nevü járás székhelye Thurgau svájci kantonban, a Boden-tó balpartján, Konstanz tőszomszédságában, (1888) 3519 lak., egy nagy templommal, amelyben fából kifaragva (több mint 1000 alak) Krisztus kínszenvedésének története látható.