város és az ugyanily nevü járásnak székhelye Koblenz porosz kerületben, a Nahe mindkét partján, vasút mellett, (1890) 18 143 lak., kémiai iparral, bőr-, dohány- és pezsgőborgyártással, üveghutával és jelentékeny sósfürdőkkel, amelyek közül az Erzsébet-forrást főképen ivásra, a többieket fürdésre használják. A fürdők, belélegzők és egyéb fürdőintézetek a legújabb igényeknek megfelelően vannak berendezve. A fürdővendégek száma (1893) 6058. A Nahe balpartján a Kauzenbergen (150 m.) egy 1689. lerombolt kastély körül szép ültetvények és szőllők terülnek el. Közelében vannak egy római castrumnak romjai, továbbá Karlshalle és Theodorshalle sósfürdők. V. ö. Stabel, Das Solbad K. (1887); Voigtländer, Bad K., Bad Münster am Stein u. das Nahethal (1892).
a toluoldihidroxil származékai, képletük C6H3.CH3.(OH)2. Három izomer krezolt ösmerünk: az orto-, meta- és parakrezolt (l. Benzolszármazékok). Mind a három izomer vegyület, a kőszénkátrány 200° körül forró részében foglaltatnak. Az ortokrezol kristályos test, mely 31°-on olvad és 188°-on forr. A metakrezol sürü olajszerü folyadék, mely erős lehűtéskor sem fagy meg, 201°-on forr. A parakrezol közönséges hőmérséken szilárd, 36°-on olvad és 198°-on forr. Az árubeli nyers krezol, melyet krezilsavnak is neveznek, mind a 3 krezolt tartalmazza: kitünő antiszeptikum. A karbolsavnál hatásoabb, ugyanis az emberi szervezetre kevésbbé mérges, de a mikroorganizmusokat gyorsabban és nagyobb hígításban is elöli. Egyedüli hátránya, hogy vizben kevésbbé oldódik, mint a karbolsav. A Fodor tanártól dezinficiensnek ajánlott krezilmész az árubeli krezol és mésztej elegyítése útján készül.
l. Kroisos.
(gör.) a. m. haszonrafordítás, igy nevezték a régi retorikában egy téma kidolgozásának bizonyos határozott mintáját, mely gyakran szolgált szónoki gyakorlatul. Többféle alakja közül említhető az aphthoniosi K., mely 8 részből áll: 1. a tétel a szerző dicséretével (dictum cum laude auctoris), 2. a tétel körülirása és értelmezése (periphrasis), 3. megokolása (aetiologia), 4. ellentétei illetőleg korlátozása (contrarium), 5. hasonlóságok (simile), 6. példa (exemplum), 7. tanuságok (testimonium), 8. befejezés, a tétel ismétlésével és haszonrafordításával (conclusio). Más diszpozició szerint a K. 4. részü: 1. a tétel, 2. a bizonyítás, 3. a kibővítés, 4. a befejezés.
(Krecsova, Kricsovo), kisközség Máramaros vmegye técsői j.-ban, (1891) 1222 magyar, rutén és német lakossal.
kisközség Krassó-Szörény vmegye temesi j.-ban, (1891) 950 oláh lakossal, postahivatallal és postatakrékpénztárral. Itt van eltemetve Hanák János magyar zoologus.
a. m. bukás (l. o.)
András Frigyes, dán államférfi és jogtudós, szül. Colbjörsnvigben 1817 okt. 4., megh. 1893 szept. 27. Tanulmányait elvégezve, 1847. a kopenhágai egyetemen tanár lett. 1848. mint az alkotmányt szervező nemzegyülés tagja, rendkivül fontos szerepet játszott s a reá következő népképviseleti országgyülésben mint törvényhozó tünt ki. 1856. átvette a belügyminisztérium vezetését (1859-ig) s egyúttal 1858-tól kezdve a pénzügyi tárcát is reábizták s 1864. részt vett a londoni konferencián mint Dánia meghatalmazottja. 1870-től 1872-ig igazságügyminiszter volt, majd 1872. elvállalta a pénzügyi tárcát, melyet 1874-ig megtartott. A politikai pályáról 1890. vonult vissza. Ő volt az első, aki megpendítette Dánia, Svéd- és Norvégország egységét. Ennek megvalósításán dolgozott Nordisk Retsencyklopaedi c. folyóiratos kiadványával, melyet Aschehoug (norvég) és Berg (svéd) jogtudós közreműködésével szerkesztett (Kopenhága 1878 s a következő években). Másik munkája: Den slesvigske Formue-, Famlie-, ogi Arveret (u. o. 1853-55). V. ö. a neki ajánlott Smaaskrifter uf Nordiske Forfattere (u. o. 1887) c. kötetet.
Edmund, lovassági tábornok és Ausztria-Magyarország közös hadügymisztere, nemesi családból szül. Landshutban 1832 jun. 4. Miután a bécsújhelyi katonai akadémiát elvégezte, 1849. tényleges szolgálatba lépett hadnagyi rangban az 5. dragonyos-ezredbe, és még ugyanazon évben részt vett a függetlenségükért harcoló magyarok ellen vezetett háboruban. Hasonlóképpen részt vett azon hadjáratokban is, melyeket Ausztria az olaszok (1859) és a poroszok (1866) ellen viselt. Miután a központi lovassági és a hadi iskolát elvégezte, 1869. őrnaggyá és Fernc József császár és király szárnysegédévé neveztetett ki. Majd 1874. ezredes, 1879. vezérőrnagy, 1881. altábornagy lett; aztán 1886 óta a lembergi lovashadosztály, 1888 óta a 6. gyalog hadosztály parancsnoka volt, mig végre 1889. az I. hadtest parancsnokává neveztetett ki Krakóba. 1891-ben lovassági tábornok lett s 1893 szept. 23. a Bauer halálával megürült közös hadügyminiszteri állásra neveztetett ki.
József, osztrák festő, szül. Bécsben 1800 dec. 14-én, megh. u. o. 1876 máj. 30-án. A bécsi akadémián képezte ki magát. Kőre rajzolt arcképei a legjobbakhoz tartoznak e nemben. 7000-nél többet készített, melyeknek nemcsak művészeti, hanem művelődéstörténeti értéke van.