város Wrmland svéd länben a Wener ÉK-i végében, vasút mellett, (1892) 5966 lak., gép-, dohány- és gyufagyártással. A közeli vidék bányáiank termékeivel is élénk kereskedést űz.
(Christophorus) szent, vértanu. A legrégibb idők óta egyaránt tiszteltetett ugy a keleti, mint a nyugati egyházban. A VI. sz.-ban már templomok és kolostorok neveztettek el róla; mint ezt a legrégibb iratok bizonyítják, képe a Sinai-hegyen levő kolostorban már Justinian császár idejében előfordul. K. Kánaánból származott és mig a pogányságnak volt hive, Reprobus nevet viselt; később mint kerestény a pogány isteneknek nem akarván áldozni, valószinüleg Decius császár uralkodása alatt készségesen hajtá fejét a bárd alá. K. gyakran óriási termettel ábrázoltatik, amint a kis Jézussal vállán a tengert gázolja. Emlékünnepe a latin egyházban jul. 25, a görög egyházban máj. 9.
több fejedelemnek keresztneve. Említendők:
1. K., a Harcos, bajor herceg, szül.: 1449., megh. Rodus szigetén 1493 aug. 15. Mint lovagias hős korán emelkedett hirnévre. Bátyjával, IV. v. Bölcs Albrecht herceggel sokáig visálykodott és hadakozott és még lovagszövetségek élén is megtámadta. 1490. I. Miksa római király zászlaja alatt hazánk ellen harcolt és Székesfehérvár elfoglalásában nagyon kitüntette magát. 50 éves korában a Szentföldre indult; visszajövet közben elragadta a halál. V. ö. Trautmann, Die Abenteuer Herz. Christof von Bayern (3. kiad. 1880); Riezler, Gesch, v. Bayern (III. köt. 1889).
2. K. (I.), dán király, II. Vadelmár fia, 1252. lépett a trónra, megh. 1259. A pasággal elkeseredett viszályba keveredett, melynek folyamában Erlandson Jakab lundi érseket elfogatta. A pápai interdiktumnak, mely őt ezen elfogatás miatt érte, felkelések voltak a következményei. Állítólag méreg vetett életének véget.
3. K. (II), dán király, VI. Erich fia, 1320. lépett a trónra, megh. 1332 aug. 2. Jóllehet a rendek jogait növelte, alattvalói 1326. erőszakos természete miatt mégis elűzték. Trónját ugyan 1330. újra visszafoglalta, de már 1332. újra elűzetett.
4. K., oldenburgi gróf, szül. 1502 körül, megh. 1566. aug. 4. XIV. János gróf fia. A papi pályára lépett és kéanonok lett Brémában, majd Kölnben, ami azonban harcias hajlamaiban egy csöppet sem akadályozta. 1525. hesseni Fülöp oldalán Mönzer Tamás ellen; 1528. részt vett a Pack-féle mozgalmakban; 1631-37-ig a Lübeck és Dánia közötti háboruban küzdött és Wüllenweber meg II. Keresztély (az elűzött dán király) szövetségében Holsteint és Zeelandot kerítette hatalmába, mire magát 1534. Dánia kormányzójának nyilatkoztatta. Nemsokára azonban megfordult a kocka: a dán nemzeti párt III. Keresztélyt kiáltotta ki királynak, aki K.-ot a kiéhezetetett Kopenhágában megadásra kényszerítette. Azóta K. Rastedeben élt és a protestáns vallásban, meg a humanizmusban lelte kedvét. V. ö. Alten, Christian Gf. v. Oldenburg u. die Grafenfehde (Hamburg 1883).
5. K. (I.), svéd király, v. mint bajor herceg III. K., a rajnai Pfalz ura, bajor herceg és Svédország meg Dánia királya, szül. 1418 febr. 26., megh. 1448 jan. 6. 1438 és 1440. jutott Dánia, illetőleg Svédország birtokába. Békében uralkodott és Roeskildeből Kopenhágába tette át udvarát; kedvetlenséget csupán az okozott, hogy a németeket a svédek és a dánok rovására kegyelte. Halála után a dán korona az oldenburgi családra szállott.
6. K., württembergi herceg, szül. 1515., megh. 1568 dec. 28. Ulrik herceg fia. Midőn a sváb városok atyját országából elűzték, K. Bécsbe vitetett és I. Ferdinánd udvarába nevelkedett. Atyja halála után (1550) a trón ugyan K.-ra szállott, melyet azonban 250 000 frt lefizetése után, melynek fejében I. Ferdinánd állítólagos igényeiről lemondott, mondhatott nyugodtan a magáénak. Nagyon sokat tett a protestáns egyház szervezése és a belbéke helyreállítása körül. 1555. kiadott törvénykönyve (Landrecht) több századon át használatban volt.
(növ.) a. m. békabogyó (l. o.).
(Krieselstein), kisközség Vas vmegye szentgotthárdi j.-ban, (1891) 1054 német lakossal.
(Zaránd-Kristyor, Criscioru), kisközség Hunyad vmegye brádi j.-ban, (1891) 1295 oláh és magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Határában arany- és ezüstbányák vannak. A községet hajdan Kőrösfőnek nevezték. A Hóra-lázadás 1784 nov. 4. itt szedte elő áldozatait.
(ásv.), l. Brochantit.
l. Anilin.
ama mikroszkópos kicsinységü testek, melyeket tömegesen láthatni vulkáni üvegekben és salakban, és amelyek mintegy középhelyet foglalnak el a kristályok és az amorf anyag között. Anyagukat meghatározni gyakran igen bajos. Képződésük az illető vulkáni üveg csiszolatában a mikroszkóp alatt megállapítható. Némelyek általánosan mikrolit-nak mondják (l. o.). Az olyan K.-nak, melynek alakja gömb, kerek globulit a neve, amelyek olvasó módjára sorakoznak egymáshoz, azok margaritokok; a hosszukásak a longulitok.
a. m. kristálytan (l. o.).