l. Átszivárgás.
(gör.), régi, ma már nem használatos neve a krisztallográfiának, mely az összes természetes és mesterséges kristályok mindennemü viszonyaival foglalkozik.
(gör.), a kristályok mérésével foglalkozó tudomány.
(gör.) a. m. kristályszámítástan, vagyis azon ága a kristálytannak, mely a kristályok parameter viszonyainak, szögeinek stb.-nek számításával foglalkozik.
l. Kirie.
(l. a mellékelt tervrajzot), Norvégia fővárosa, az északi szélesség 59°54'43'' és a keleti hosszuság 10°43'28'' alatt, a K.-fjord belső végében, a 129 m. magas Eke-hegy lábánál, vasútnál, festői szép fekvéssel, (1893) 161 121 lak., 16,6 km2 területtel. Az évi középhőmérséklet +5,2° s az évi esőmennyiség 671 mm. Norvégiában nemcsak a legtöbb hatóságoknak és egy püspöknek székhelye, de mint iparos- és kereskedő-város is egész Norvégiában igen előkelő helyet foglal el. Az ipartelepek száma 194, köztük van 16 mekanikai műhely, 8 dohány-, 7 ásványviz-, 7 tégla-, 9 szeszgyár, továbbá sör- és hajógyárak. Az iparnál jelentősebb a kereskedelem. Az összes beviteli kereskedelemnek mintegy felel K.-n megy keresztül. A bevitel (1892) 107 825 700, a kivitel 31 449 000 norvég koronára rugott; a bevitel főcikkei: hús, szarvasmarha, zsiradék, rozs, kávé, cukor, liszt, déli gyümölcsök, pamutfonalak és szövetek, papiros, szén, vas, acél és gépek; a kivitelé: épületfa, faáruk, celluloze, gyufa, papiros, zab, bőrök, csontliszt, halzsír, jég, halak. A kereskedelmi hajóraj (1891) áll 104 gőzösből 37 341 tonna tartalommal és 297 vitorlásból 936 829 tonna tartalommal. Idegen hajó megérkezett (1891) 2300. Rendes gőzhajóösszeköttetés van London, Newcastle, Middlesborough, Grangemouth angol városokkal, továbbá Hamburggal, Brémával, Antwerpennel, Rotterdam, Amsterdam, Havre és Bordeauxval. A városban lóvasúton kivül elektromos vasutak is vannak. A tulajdonképeni város rendes és egyenes, nagyobbára 2 emeletes házakkal szegélyezett utcákból áll; ellenben a külvárosok (Pipervigen, Bergfierdingen, Hammersberg, Osló stb.) nagyobbára rosszul épültek; kivételt tesz azonban Homansbyen számos és pompás nyaralóival. Számos szép tere közül a jelentékenyebbek: a Grev-Wedel-, az Eidsvold-tér Wergeland költő szobrával. Ezen emlékszobron kívül van még János Károly lovas szobra a királyi kastély előtt, a Schweigaard-szobor, IV. Keresztély szobra Jacobsentől a Stomtorveten. A kiválóbb épületek a régi Agershuus erősség, falakkal és szép ültetvényekkel körülvéve; a város Ny-i végében az Oscarlot, az új palota, amelyről szép kilátás nyilik; a Gamle Akerskirke, a templomok közt a legrégibb (1150 előtti időkből); a gót szentháromság-templom; a kat. szt. Olaf-templom; a Megváltó temploma; az országház (Storthings-Bygning); a városháza, az új szinház stb. A kulturális intézmények: az 1813. megnyitott egyetemi öt fakultással, nagy könyvtárral (250 000 kötet, 1500 kézirat), csillagvizsgálóval, meteorologiai intézettel, fizikai szertárral és laboratoriummal, zoologiai muzeummal, botanikus kerttel, etnográfiai és gazdag régiségtárral; benne a tanítás ingyenes; a tanárok száma (1891) 53, a hallgatóké 1458. Továbbá a hadi iskola, katonai főiskola, technikai és rajziskola és több féle középiskola; a művészeti muzeum több mint 300, skandináv, hollandi és más külföldi festőktől származó festménnyel, szobrokkal, metszetekkel; a műiparmuzeum szintén értékes gyüjteménnyel; a Diechmann-féle könyvtár stb. A legkiválóbb újságok: a Dagbladet, Morgenbladet stb. K. újabb keletü város. IV. Keresztély Oslo leégése után 1624. vetette meg az alapját.
Krisztics
Fülöp, szerb államférfiu, szül. Belgrádban 1819. az államszolgálatba belépett 1836. 1839-1841. Bécsben az állam költségén tanulmányokat tett. 1841-1848. Párisban jogot tanult és a doktori diplomát megszerezte, mire a szerb közoktatási minisztériumban titkárnak kineveztetett. 1856. tanácsos lett a legfelsőbb törvényszéknél, 1858. állami tanácsos, 1859. Miklós fejedelem kabinet-titkára, 1860. külügyminiszter és 1870. konstantinápolyi követ, 1873-74. közoktatásügyi miniszter volt. 1878. ismét konstantinápolyi követ, 1879. bécsi követ és 1882. követ Londonban. 1885 óta a szerb nemzeti bank kormányzója.
l. szent, Urbánusnak leánya volt Kr. u. 300 körül. Atyja a pogányságnak hódolt és a keresztényeket üldözte. Az üldözések alatt sok keresztény fogollyal volt alkalma érintkezni, kiktől a gyermek K. a keresztény vallás igazságait megismervén és eltanulván, kereszténnyé lett. Atyja erre kegyetlenül kínoztatta és börtönbe vettette. Atyja halála után Diocletianus alatt agyonnyilazták. Tetemeit jámbor keresztények Palermóba szállították, hol a város és egész vidéke védszentje gyanánt tiszteli. A kat. egyház julius 24. ünnepli emlékünnepét.
2. K., svéd királynő, Gusztáv Adolf és brandenburgi Mária Eleonora leánya, született 1626 dec. 8., megh. 1689 ápr. 9. Mint a trón jövendő örököse, inkább férfias nevelésben részesült s kalandos, különc életmódja és hajlamai bizonyára ennek kifolyásai voltak. Már korán megtanulta a klasszikus nyelveket, a földrajzot, történelmet és államtudományokat (Oxenstierna vezetése alatt); emellett a férfiaknak való testgyakorlatot is kedvvel űzte. Hat éves korában követte atyját a trónon, s helyette az öt tagból álló koronatanács kormányzott. Alig hogy 1644. átvette az uralkodást, azonnal megkötötte a békét Dániával (1645. Brömsebróban), s miután Németországban is némileg helyre állította a nyugalmat, föllendítette Svédország kereskedelmét és a tudományok művelésével kezdet foglalkozni. Számos tudóssal levelezett; meghivta udvarába Descartest, Salmasiust, Vossiust, stb. Számos kérője akadt, de mindnyájukat visszautasította; hog yországa mégis utód nélkül ne maradjon, rábirta a rendeket (1649), hogy unokabátyját, a pfalz-zweibrückeni Károly Gusztávot fogadják el utódjául. Miután ez megtörtént, 1650. megkoronáztatta magát. Ezután nemsokára titkon elhatározta, hogy a kat. hitre tér; majd 1651. le akart mondani trónjáról, s bár akkor a rendeknek sikerült őt erről lebeszélniük, mégis 1654. az Upsalában egybegyült rendek előtt újra lemondott s az uralkodás jelvényeit átadta Károly Gusztávnak. Már a következő napon Brüsszelbe utazott, hol titokban áttért a kat. hitre, s ezen hitvallását nyilván is vallotta Innsbruckban. Innen Rómába ment, hova fényes kisérettel, amazon öltözékben vonult be, hogy VII. Sándor pápa megbérmálja. 1656. Franciaországba ment, hol a közvetítő szerepét akarta játszani Francia- és Spanyolország között, de Mazarin módon talált arra, hogy udvariasan eltávolíthassa Párisból. Rómában visszatérve, nagy pénzzavarba jutott, melyből VII. Sándor pápa segítette ki, 12 000 scudi évdíjat rendelve számára. Károly Gusztáv halála után (1660) vissza ment Svédországba, s miután a trónörökös beteg volt, annak halála esetére kijelentette igényét a svéd trónra; de a rendek Stockholmban kierőszakoltak tőle egy okmányt, melyben formálisan lemondott minden igényéről és jogáról a trónra. Még egyszer el akart menni Svédországba (1667), de midőn meghallotta, hogy a kat. vallás gyakorlatát az országban még neki sem engedik meg, Hamburgból visszafordult. A következő évben el akarta nyerni a lengyel koronát is, de sikertelenül. Ezután állandóan Rómában telepedett meg, hol kizárólag csak a tudománynak és a művészeteknek élt; alapított egy akadémiát, gazdag kódex-, érempénz-gyüjteményt hagyott hátra és képtára messze földön hires volt. A szent Pétertemplomba temették el, hol a pápa emléket is emelt neki. Főörököse Azolini biboros lett, ki aztán sietett áruba bocsátani a királyné műkincseit. Könyvtárát VIII. Sándor pápa vette meg; régiségeit s a festmények egy részét Odescalchi, XI. Ince pápa unokaöccse, a festmények másik része az Orleansi herceg birtokába került (1772).
3. K., spanyol királyné, l. Mária-Krisztina.
v. Krisztina élete, magyar nyelvemlék a XVI. sz. elejéről. Negyedrétü, végén csonka papiros-kódex, eredeti címlappal, ami kódexeknél szokatlan. Egészen egy kézi irása, leirója azonban ismeretlen. Kora nincs följegyezve; ismertetőinek egyező véleménye szerint a XVI. sz. elejéről való. Tartalmát címe mutatja. Említést érdemel különös helyesirása. E kódex ugyanis a hosszu magánhangzóknak a rövidektől való megkülönböztetésére a kettőzésen (aa, ee) s az egymás fölé való iráson kivül [ÁBRA] egy fölül alkalmazott [ÁBRA] jegyet is használ, még pedig az ó és ő hangoknál is. Ezenkivül a jés hangokat ugy fejezi ki, hogy a g, l, n, t betük mellé fölül jobbra egy apró i-t ir. A nemzeti muzeum tulajdona. Kiadta Volf Gy. az akadémiai Nyelvemléktár VII. kötetében. V. ö. Zolnai, Nyelvemlékeink a könyvny. koráig (1894).
(gör.), Krisztus megjelenése. Krisztusnak háromféle megjelenését különbözteti meg az evangélium és a keresztény teologia: a) testben való megjelenését születése alkalmával; b) a világ szinterén való megjelenését művei által; c) második eljövetelét a világ végén, az utolsó itélet megtartása végett.
(gör.), Kis-Ázsiában, a késő görög korban forgó, igen kedvelt pénznem, értékére nézve 4 drachma v. 3 római denár (1 frt 10 kr. ezüstben).