(gör.), ismertető jel, rossz szóval: ismérv, ami valamely dolgot, tulajdonságot (fogalmat) minden mástól olyképen különböztet meg, hogy ez egy jelből biztosan felismerjük a dolgot (fogalmat). A K. negativ, ha meglétéből valaminek a nemlétére, pozitiv, ha meglétéről valaminek a létére következtethetünk. Fölötte fontos a K. fogalma a logikában; itt egyetemesen kérdezhetem: mi az igazság K.-a? vagy részlegesen: mi bizonyos meghatározott igazságok K.-a? Az előbbi kérdés összefügg az egész filozofiai világnézettel; az utóbbira a logika ád feleletet. Logikai gondolkodásunk mivoltából folyik, hogy az ellenmondás nem fér meg az igazsággal; az ellnmondás tehát negativ K.-a az igazságnak; amiben ellenmondás van, az nem lehet igaz. Megszokás formai és anyagi K.-ot különböztetni; amaz a gondolatoknak egymással való megegyezése; emez a gondolatnak a dologgal való egyezése. Vajjon azonban ez utóbbi egyáltalán lehetséges, az nagyon vitatott dolog a filozofia történetében.
igy nevezte Hofmann A. V. német kémikus a 0° hőmérsékleten és 760 mm. nyomás alatt mért, más szóval a szabályos térfogatu 1 liter hidrogén-gáz súlyát, amelyet ő a gázok térfogatsúlyánál egységül használt.
új görög neve Kréta (l. o.) szigetének.
ókori államférfiu, Gorgias és Sokrates tanítványa, eleinte a demokrácia leglekesebb bajnokainak egyike volt és Kr. e. 411., mikor Phrynichus meggyilkoltatása forgott a kockán, kieszközölte, hogy először a megholt viseletét állapították meg és csak azután hoztak itéletet, ami a gyilkosok felmentésére vezetett. De mikor a következő évek folyamában Trákiába száműzték, politikailag nagy változáson ment keresztül és 404. a demokrácia bukása után Athénben a harminc zsarnok közt találjuk (l. Harminc zsarnok, Athén és Görögország története). Egy ideig Theramenessel lépett frigyre, de ez a frigy csakhamar felbomlott és a szenvedélyes K. egyike lett a legkeményebb reakcionáriusoknak, ugy hogy a nép a 30 közül őt gyülölte legjobban és ujjongott, midőn 403. Thrasybulos ellen elesett. K. egyike volt kora legműveltebb férfiainak, foglalkozott bölcselettel, költészettel (elegiáinak töredékeit kiadták Bach [Lipcse 1827] és Bergk, Poetae Lyrici Graeci) és szónoklattal. V. ö. Spengel Leonhard, de Critia (Stuttgart).
(gör.), Kant kifejezése; jelenti a filozofia amaz eljárását, mely szerint mielőtt a világ filozofiai megismerését megkisértenők, előbb az ismereterőt vizsgáljuk, megtudni, mely erőkkel rendelkezünk e feladatra, meddig terjed az erők köre, mely határok előtt kell megállanunk. Amely filozofia ezt az előző kutatást mellőzi, az Kant szerint dogmatizmus, ugy hogy e szempontból az összes filozofiai rendszerek kritikaiakra és dogmatikaiakra oszthatók.
(gör.) a. m. birálat; tények, adatok, föltevések megitélése bizonyos szempontokból, határozott elvek alapján. Az adatkritika az állított tények hitelességök szempontjából birálja; ilyen a történelmi és a filologiai K., mig a tényekre vonatkozó K. inkább a tények helyességét teszi vizsgálat tárgyává, p. morális v. tudományos vagy esztétikai tekintetben. K. néven kiválólag az irodalmi művek birálatát, vagyis az irodalmi K.t értjük s itt is legelső sorban a szépirodalmi K.-t. Ennek is megvannak a maga határozott, de nem egészen változhatatlan törvényei. E törvényeket az illető irodalmi ág elméletei (p. a poétika, retorika, tudománytan, módszertan stb.) igyekszenek nyilvántartani és tovább fejleszteni. Az elvek érvényére jó ideig az a felfogás uralkodott, hogy az elmélet egyszersmindenkorra szóló K.- elveket állapíthat meg. Ez volt a dogmatikus és törvényhozó K. kora, mely rendszerint a maga kora ízlésében és felfogásában elfogulva diktált szabályokat költőnek és irónak, melyeket egy-egy újabb lángész vagy egy újabb kor szelleme minduntalan áttört. E miatt a K. ellen sok kifogás merült fel, s a tapasztalatokon okulva a K.-i dogmatizmus mindjobban háttérbe szorult s az a fölfogás tört utat magának, hogy a K. nem állíthat fel apodiktikus szabályokat, s mivel tételei csak az eddigi irodalmi, költői, vagy művészeti gyakorlatból lehetnek csak elvonva, azért új irodalmi vagy művészeti fejleményekkel szemben nem lehet itélő szerepe, mert könnyen igazságtalan lesz, hanem csak megfigyelő, regisztráló szerepre van joga. E felfogásból termett az u. n. deskriptiv K. fogalma is, mely szerint a birálatnak nem a mű értéke felett kell itélnie, hanem csak természetét, sajátságait leirnia és számon vennie. Ez a felfogás tisztán elméleti szerepre szorítja a K.-t és alkalmasint egyoldalu (l. Birálat, Skepticizmus.) Kritikai főnek mondjuk, ki a tudományban, művészetben, politikában stb. nem alkotó szerepet visz, hanem különös kedvvel, arravalósággal mások alkotásait birálja. Kritikus, biráló, többnyire műbiráló, aki a művészet termékeit birálja.
irodalmi folyóirat, szerkesztette Bajza József; kiadta ifju Kilián György Pesten. Megjelent időhöz nem kötött 8-rétü füzetekben, 1830-36-ig, összesen hét füzet. - 2. K., a magyar tudományosság, szépirodalom és művészet érdekében szerkesztette és kiadta Riedl Szende. Megjelent havonkint kétszer 8-rét egy v. két íven, Pesten 1862 márc. 1-től 1863 ápr. 26-ig, összesen 35 szám.
l. Időjóslás és Falb.
teljesen zárt csőben valamely folyadékot hevítve, a folyadék sürüsége folyton kisebbedik, mig a telített gőzé folyton nagyobbodik. Végre egy bizonyos hőmérsékleten a folyadék s telített gőze között a különbség teljesen megszünik, a folyadék határfelülete eltünik; a megfelelő hőmérséklet a K., a megfelelő nyomás a kritikus nyomás. K.-n tul minden anyag csak egyféle állapotban létezhetik, gázállapotban. Ez az oka, hogy p. a nitrogént pusztán összenyomás által nem lehet folyósítani, mivel K.-ja a rendes közepes hőmérsékleten jóval alantabb van (-136° C.). A szénsav K.-ja közel 31°, tehát közepes hőmérsékletnél pusztán összenyomás által folyósítható. L. Folyósítás.
jeles görög szobrász, aki Athénben szül. és Kr. e. 470 körül élt. Valamivel idősebb volt Phidiasnál és műveinek felfogásában határozott hive az eginai iskoláknak. Barátjával, Neriotes-szel együtt készítették Harmidos és Aristogeiton szobrait az Akropolisz számára, melyeket Kr. e. 476. állítottak fel, pótlásául azoknak az emlékeknek, melyeket Xerxex elrabolt, első sorban Antenor műveinek. A hires műnek egyik másolata a nápolyi muzeumban látható.