A króm két szulfátját ismerjük, ezek a kromoszulfát CrSO4 és a kromiszulfát Cr2(SO4)3. Az előbbi só kék kristályokból áll; 7 molekula vize tartalmaz. A magnéziumszulfáttal izomorf. Igen könnyen oxidálódik. A kromiszulfát ibolyaszinü, 18 molekula vizet tartalmazó kristályokból áll. Vizben ibolyaszinnel oldódik. Ez oldatot felforralva megzöldül. A kromiszulfát káliumszulfáttal, a közönséges timsóval analog összetételü, izomorf vegyületet K2Cr2(SO4)2.24H2O képez, melyet ezért krómtimsónak neveznek. Ibolyavörös, majdnem fekete kristályokból áll, melyek vizben ibolyaszinnel oldódnak. A krómtimsó káliumját más egy vegyértékü fémgyökökkel (Na, H4N, Rb, Cs) is helyettesíthetjük. Az igy keletkező sók szintén izomorfak a közönséges timsóval (l. o.).
l. Króm szulfátjai és Timsó.
l. Króm oxidjai.
(kromit), a mágnesvaskőhöz ugy külsőre, mint összetételre hasonló ásvány. Anyaga vasoxidul és krómoxid, de rendesen van még benne timföld, magnézium- és vasoxid. Leginkább vaskos tömegekben, szerpentinben v. dolomitban, de ritkán apró oktaéderekben is, kristályosodik. Vas- vagy szurokfekete, félig fémes fényü, némelykor mágneses. K. 5,5. Fs. 4,4-4,6. Legnagyobb mennyiségben Baltimore vidékén (Barehills), ahonnan kristályok is ismeretesek. Nálunk Krassó-Szörény vmegyében Tiszovica és Eibenthal környékén stb. Krómvegyületek készítésére használják.
l. Ólomkromátok.
l. Króm oxidjai.
az ugyanilyen nevü járás székhelye a bajorországi Felső-Frank-kerületben a Rodach és Hasslach összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 4140 lak., fa- és szénkereskedéssel. K. szülővárosa Cranach Lukácsnak.
Nándor, osztrák politikus, szül. Bécsben 1833. Jogot végzett és azután a bécsi városi hatóságnál talált alkalmazást. 1873. a politikai pályára lépett és vezére lett a demokrata pártnak. Ebben az állásban ellenzéke volt az akkoriban Bécsben uralkodó egyesült balpártnak, de még inkább újabban az antiszemitáknak. Magyarország iránt mindig nagy rokonszenvvel viseltetett és az osztrák pártvezérek közül alkalmasint ő az egyedüli, ki önzetlen örömmel kiséri hazánknak haladását, noha a pozsonyvármegyei hatóság a bécsi demokrata egyesület kirándulása alkalmával őt Dévényből kiutasította. Kárpótlásul 1893. (jan.) Pozsony városában ünnepelték. V. ö. Vasárnapi Ujság 1892.
Gyula, svéd festő, szül. Karlskronában 1850. A stockholmi akadémián tanult, majd állami ösztöndíjjal (1873) Düsseldorfban, Párisban, Münchenben és Rómában tovább képezte magát. Számos képeit a szinek mesteri összhangja teszi becsessé; emellett jó aquarell-festő is; 1885 óta a stockholmi fetészeti akadémián tanár. Főbb művei: Dávid és Saul (1885); Romeo és Julia (1886); Sába királynője (1888); 1890-1892. két kolosszális képet festett a strockholmi király palota lépcsőházába, II. Oszkár király megbizásából.
erősség Helsingörnél Seeland dán sziget ÉK-i végében a Sund bejáratánál, világító toronnyal, széles árkokkal, fegyvertárral; most kaszárnyául szolgál. K.-ot 1574-85-ig II. Frigyes király építtette Orekrog helyén. 1658. a svédek foglalták el rövid időre. 1857-ig itt szedték a Sundvámot.