(Boubin), 1358 méter magas hegykúp a Cseherdőben, 8 km.-nyire DK-felé Winterbergtől, Csehországban. Róla az egész hegységre a legszebb kilátás van.
Lajos, festő, szül. Alsó-Esztergályon (Nógrád) 1855 máj. 5. Iskoláit Pozsonyban és Selmecen végezte. 1873. a gyógyszerészi pályára lépett s 1880. oklevelet is szerzett. De csakhamar ezután az a vágy támadt benne, hogy a művészeti pályára lépjen. Kisebb képeit birálat végett Keleti Gusztávnak küldte, ki azokban tehetséget fedezett föl, és K.-t arra bátorította, hogy tanulni Münchenben menjen. K. megfogadta a tanácsot s csakhamar olyan haladást tett, hogy apróbb műveit mindig örömest megvették a müncheni műárusok. Bajorországból visszatérve, szülőhelyén telepedett meg, hol minden idejét a festészetnek szenteli. K. legnagyobb előszeretettel lovakat fest s a Képzőművészeti Társulatnak és a Nemzeti Szalonnak nincs olyan kiállítása, melyen egy v. több művel ne szerepelne.
az ugyanily nevü járás székhelye Baku transz-kaukáziai orosz kormányzóságban, a Kudjal-csak (Kubinka) mellett, 38 km.-nyire a Kaspi-tengertől, (1891) 13 917 lak., selyem- és gyapjuszövőszékekkel, bőrcserzéssel. A járás (7169 km2, 198 879 leszgi, persa és török lak.) egykoron önálló khánság volt.
(új-lat.), a testek térfogatának kiszámítása.
Kubbe (arab) a. m. kupola; különösen a mohammedán szentek sírjai fölé emelt épület, melyet turba-nak (törökösen: türbe) is szoktak nevezni. Egyéb szentélyekre is alkalmazzák a K. nevet; különösen Jeruzsálemben Kubbat alszakhra (a szikla kupolája) az Omar mecsetjének nevezett templom, mely a világ alapkövének tekintett sziklát foglalja magában. Az európai nyelvekbe névelőstül (al-) átment a K. szó, nevezetesen a spanyol alcoba, olasz alcova, francia alcôve alakokban.
(növ., Cubeba Miq., eredetileg a. m. sült v. a sült fűszere), a bors testvére v. algénusza. A C. officinalis Miq. (Piper Cubeba L. fil.) egész 6 méter cserje; levele hosszas, tojásdad v. elliptikus, virága kétlaki, himfüzérje karcsu, hengerded, a termő füzér vastagabb; bogyója nyeles, csaknem gömbölyded. Borneo D-i részén, Jáván és Szumatrán terem, de itt is, valamint az Antillákon, a kávé-ültetvényekben is termesztik. Éretlen megszárított gyümölcstorzsájáról szedik le a farkos vagy nyeles borsot (piper caudatum). Ez borsónagyságu, kevsébbé csipős, mint a fekete bors, de inkább balzsamos fűszeres ízü.
v. Kuvera, a gazdagság istene az indeknél. Nevét torzalakjától vette (ku a. m. rút, rossz, vera a. m. test). Rendesen három lábbal és egyik szeme helyén sárga folttal ábrázolják. Visravasz és neje Idavida fia s igy a hires démonykirály Rávána féltestvére. Az északi vidék uralkodója és a tündér-féle Jaksák meg a félig állatszerü Kimnárák fejedelme. Székhelyét Kailaszán, a Himálaja hegység egyik csúcsán képzelték.
(ásv.), l. Analcim.
Pál, főrendiházi tag, szül. Alsó-Szernyén (Trencsén) 1816 okt. 25., meghl. Ivanócon, trencsénvármegyei birtokán, 1893 máj. 31. Tanult Nyitrán, Tencsénben és Pozsonyban. 1837. joggyakorlaton volt Komárom vmegyében, 1838. nyert ügyvédi oklevelet. Trencsénben két évig mint aljegyző szolgálta a vmegyét, ekkor 1847. a vmegye mint követet küldötte Pozsonyba az utolsó rendi országgyülésre. 1848. alispánja lett szülő vmegyéjének, onnét mint a trencsénvárosi választókerület képviselője ment a parlamentbe s azt Debrecenbe is követte. A világosi katasztrófa után ő is bujdosott, s 1849 dec. jelentkezett a haditörvényszék előtt, de az ellene indított keresetet megszüntették. Ezután egy ideig visszavonulva gazdálkodott, de 1861. ismét első alispánná, 1865. országgyülési képviselővé választották. 1867. Trencsén vármegye főispánjává nevezte ki a nemzeti kormány s e hivatalát 1890-ig töltötte be, mint egyike a legjelesebb főispánoknak, s a főrendiház tagja, a Szent István-rend kiskeresztese s a Ferenc József-rend nagykeresztese és valóságos belső titkos tanácsos lett. Egyike volt a leghűbb, s egyszersmind legjózanabb hazafiaknak, buzgó előmozdítója a magyar nemzetiségnek.
az anyaggödör (l. o.) népies elnevezése.