község Zágráb vmegye nagy-goricai j.-ban, (1891) 1058 horvát lakossal.
igy hivják azt a szögletet, amely a szoba sarkához közel állított kemence és a fal között támadt. Tulajdonképeni K.-t csak az u. n. búbos kemence (beugró kemence) alkot, mert ez körül van padkázva s a padka benyulik a K.-ba is és itt a gyerekeknek buvó, a felnőtteknek pedig pihenő helyül szolgál.
falu Pozsarevac szerb kerületben, 1411 lak. Mintegy 2 km.-nyire tőle van Majdan K., ahol, miként számos nyom bizonyítja, már az ókorban voltak arany- és ezüst-bányák. A szerb kormány 1849. a bányászást újból és sikeresen megkezdette. 1868 óta 90 évre a bányászat joga egy angol társaságnak adatott át.
l. Gottschee.
bátor, vakmerő hegyi nép délkeleti Montenegróban. Lakóhelyük vadon, zordon hegyvidék. A K. nép már 1876. nyiltan Montenegro fejedelméhez pártolt, a török kormány 1880. végleg lemondott e területről s átengedte azt Nikita fejedelemnek. A K.-ak nyelve szerb, vallásuk gör. keleti, harcosaik száma körülbelül 3000.
(gucsma), szőrös téli föveg; különböző alakjainak nevei csalma, kapag, sapka, bagósüveg.
(növ., fekete gomba, Morchella Dill.), a tányérgombák génusza. Nagy, lábas, kalapforma termékteste van. Tönkje majd mindig odvas, húsa bőrnemü vagy viasznemü, kalapja tojásdad v. kúpalaku, harangformán áll lefelé, öblösen redős v. hálózatos felszine a himeniuma. Ezt spóra-tömlők 6-8 spórával alkotják. Jókora, gyenge húsu gomba, többnyire tavaszkor a földön, főképen hegyi erdőkben nő, mind tápláló jóizü, könnyen megismerhető, s a konyha részére gyűjthető. Levest, vagdalt húst, mártást vagy ragout csinálnak vele. A levegőn, verőfényen vagy a kályhában megaszalódik, azután soká eltartható. A M. esculenta Pers. (Phallus esc. L., l. a gombák képén) lába 21/2-4 cm. magas, 9-12 mm. széles, kucsmája 21/2-8 cm. hosszu, 21/2-5 cm. széles, gömbölyded vagy tojásforma, odvas, sárgás, de a hálózatosan csatlakozó bordái feketebarnák. Európában, Ázsiában meg É.-Amerikában él s a leggyakoribb faj. A M. conica Pers. kucsmája vékonyabb, kúpalaku, gödre keskeny, hosszas (hegyes K.). A M. patula Pers. süvegje barna vagy sárgabarna. Épp olyan jó, mint az előbbiek. A kucsmagombának különben mérges alkotó része a vértestecskét feloldja, bajos vesegyulladást, sárgaságot okoz. A K.-val tehát óvatosan kell bánni. Elkészítésekor jól megmosva tiszta vizben többször fel kell forralni, azután leöblíteni. A forrázatát ki kell önteni. A K. kémiai természete ismeretlen, de ugy látszik az eltünő alkaliákhoz tartozik.
v. virág (növ., corolla mitraeformis), a szőllő virága, mely nyiláskor alulról pattan le a virág nyeléről, de tetején sokáig összetapadva marad, mintegy süveg a himek fölött.
(Cuciulata), kisközség Fogaras vármegye sárkányi j.-ban, (1891) 1389 oláh és magyar lakossal.
nagyközség Bács-Bodrog vármegye kulai j.-ban, (1891) 4074 rutén, német és magyar lak., posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.