(Kue-cseu), khinai tartomány Szücsuan, Hu-nan, Kuang-szi és Jün-nan közt, 174 000 km2 területtel, 7,7 millió lak. Nagyobbára hegyek takarják, amelyek Jün-nan hegyeivel egyközüen haladnak, de sehol nagy magasságra, 1200 m.-en felül nem emelkednek. Ezen hegyes vidékeket, ahol a miaoce nevü nép lakik, még kevéssé ismerjük. Legnagyobb folyója a Vu-kiang. Termékei ugyanazok, mint Jün-nané. Bányásznak benne kénesőt, vasat, rezet és sót. Kuei-jang-fu nevü járásában jelentékeny a lótenyésztést. Fővárosa: Kuei-jang a Vu-kiang partján.
osztrák grófi család, mely 1665. kapta grófi rangját. Két ágban virágzik: az ungersbacheri katolikus és az idősebb, most kihaló félben levő khünburgi v. grunseei (protestáns) ágban. Az elsőből nevezendő: Lipót gróf (szül. 1848.), császári és királyi kamarás, a bécsi helytartó tanács tagja és Gandolf gróf (szül. 1841.), a legfelsőbb semmítőszék tanácselnöke, aki néhány hónapig mint az egyesült német pártbeliek bizalmi férfia mint tárcanélküli miniszter működött 1893.
(ejtsd: künen) Ábrahám, hollandi teologus, szül. Haarlemben 1828 szept. 16., megh. 1891 dec. 11. Gimnáziumi pályafutását szülővárosában, teologiai tanulmányait Lejdában végezte. 1853 óta ugyanitt teologiai tanár, mint ilyen a Hollandiában u. n. modern iskola által képviselt szabadelvü teologiai iránynak fő képviselője. A bibliára nézve általában, de különösen az ó-testamentomra vitatja a történeti kritika alkalmazásának jogosultságát. 1866 óta egyike volt a Theologisch Tydschrift szerkesztőinek. Nagyszámu cikkein, röpiratain, egyetemi beszédein kivül jelesebb művei a következők: Histrorisch-kritisch Ondersock naar het onstaanen de varzameling van de boeken des Ouden Verbands (Lejda 1861-65, III. köt., második kiadás 1885 s következő években); De godsdienst van Izraël het den ondergang von den Joodschen Staat (Haarlem 1869-70, két köt.); De profeten en de profetie on der Izraël (Lejda 1875, két köt.). (Életét és működését magyarul megirta Antal Géza a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok 1892. évi 52. számában.)
(Kven-lün), a khinaiaknál egy hegység neve, nem messze a Hoangho forrásaitól; mint gyüjtőnév azt a hegyláncot jelenti, mely Közép-Ázsiát az É. sz. 35-36° közt átszeli. A K. Ny-i és K-i ágait erős bemélyedés választja el, körülbelül a keleti h. 90° alatt. A Ny-i K. a Pamir fensíknál kezdődik, s a Karakorummal összefügg; a közéjük eső völgyeket magas fensíkok töltik be; déli lejtőjén Stolicka geologus (1873) csillámpalát talált, s még lejebb, a közép-ázsiai mélyföld felé, nagy terjedelmü kréta- és agyagrétegekre akadt: az ezekben felfedezett nefrit-kőzetekhez hasonló anyagból készültek a kőkorszakbeli szerszámok és eszközök. A keleti K. a Kuku-Nor és Tibet közt elterülő téres pusztaság É-i határhegyláncát képezi; D-i lejtőjétől, a 800 m. széles kietlen sivatagon tul, 19 napi járóföldre vannak az első tibeti telepítvények. A Ny-i K. hegyláncban, melyet először (1872) az orosz Prsevalszkíj mászott meg, 6000 m. maga shegyek is vannak, mig a keletiben (először 1865. a Schlagintweit testvérek mászták meg), a legmagasabb emelkedés 4800 m. A K. hegységet nyáron a nomádok keresik föl barmaikkal, s időnkint karavánok járják meg hágóit.
növények latin neve után Kützing (l. o.) német botanikus nevének rövidítése.
város Mezopotámiában, melyet nemsokára Ktezifon bevétele után, Baszra várossal egyidejüleg (636) Omár khalifa alapított, Kadesia közelében. Eredeti célja az volt, hogy katonai állomás gyanánt szolgáljon, de csakhamar a tudományok székhelye lett; a kufai iskola különösen a nyelvtani tudományokkal és a hagyományok kutajtásával foglalkozott. A város, a számtalan viszontagságtól megviselve, most már jelentéktelen faluvá süllyedt.
a mohammedánok legrégibb pénzei aranyban (dinar), ezüstben (dirhem) s rézben (fils, többes fulus), melyek nevüket a Kúfa-városáról nevezett sajátságos arab irásjelektől vették. A legrégibb, többnyire vörösrézből vert kuflikus pénzek bizanci minták után készültek, császárok képeivel, keresztény jelvényekkel, görög és arab feliratokkal. A Hidsra szerint 77-ben (időszámításunk 696. évében) Abd-ul-Melik pénzreformot hozott be, mely idő óta a kufikus pénzek tisztán arabjellegüek s felirataik nagyobb részét a Koránból vett szent mondatok képezik. Nevezetesebb forrásmüvek: Frähn, Lane, Poole, Stickeltől.
l. Arab nyelv.
oázis, l. Kufra.
l. Kereskedelem.