Kuji

(állat), l. Cercolabes.

Kujon

(franc. couyon, ol. coglione) a. m. gazfickó.

Kujundsics

Milán, szerb politikus és iró, szül. Belgrádban 1842 febr. 16. Filozofiát tanult Bécsben, Münchenben, Párisban és Oxfordban; 1873-tól 1883-ig tanár volt a belgrádi főiskolában, ezután rendkivüli követ Rómában. 1882-től 1885. a szerb szkupstina elnöke; 1886-tól 1887-ig pénzügyminiszter volt. Néhány filozofiai munkát bocsátott közre: A filozofia Szerbiában (1868); Az emberiség haladásáról (1871); A lelkiismeret tana (1872). Majd Aberdar álnév alatt két kis kötet lirai költeményt irt s 1873 óta a Glasznik címü tudományos folyóiratot szerkeszti.

Kujundsik

(Kojundsuk), nagy domb a Tigris balpartján, Moszullal szemben. A K. Ninive romjait takarja. 1852. itt kezdték meg Ninive romjainak kiásását és itt találták meg Szardanapai hires ékirásu könyvtárát.

Kuka

(Kukaua), Bornu (l. o.) fővárosa a középső Szudánban a Csad-tó Ny-i partja közelében, mint egy 60 000 a két városrés közt elszórtan élő embereket is beleszámítva, több mint 100 000 lak., K. két, falakkal körülvett részből áll: a Ny-i (Billa fulebe) és a K-i (Billa gedibe) városból; ez utóbbiban látható a fejedelem palotája és a főmecset. A legélénkebb élet az előbbiben, a vásártéren (dendal) van. A kereskedelem főcikkei: a rabszolgák, lovak, bőrtárgyak, pamutkelmék, üveggyöngyök és élelmi szerek.

Kuka

a. m. siketnéma, buta, bárgyu; továbbá kajmós fa, melynek segélyével a dohányfüzért fölakasztják. A lovas vontatásnál használt dereglye közepén alkalmazott kétágu villa alaku horgas fa, melyben a lovaskötél csúszik. A tölgyfahajó őrfája oldalában szintén van ily fahorog alkalmazva, mely arra szolgál, hogy a lovaskötelet vagy kukázáskor a kukázókötelet a beszedés alkalmával csúsztassa, ezt őrfa-kukának nevezik.

Kukac

a horog felférgelésére használt giliszta.

Kukacgubacs

v. pondrógubacs (növ.), a bogarak lárvái rágása folytán támadt növénygubacs.

Kukacvájó madár

(Buphaga L.), az éneklő verébalkatuak rendjébe, a vastagcsőrü seregélyfélék családjába tartozó madárnem. Csőre széles. Felső káva gyengén hajlott. Szárnyak hosszuak, a 2. és 3. evezőtoll a leghosszabb. Fark hosszu, széles és kihegyezett csúcsu kormánytollakkal. Rövid csüd erős. Erős karmokkal ellátott ujjak hosszuak. 2 faja ismeretes, melyek kisebb csoportokban (6-8) a tropikus Afrikában élnek, ahol a marhákat, tevéket, elefántokat, rinoceroszokat stb. követik és csőrük segítségével a nevezett állatok bőre alól kiszedik a rovarálcákat, a kukacokat, innét a nevük is. Az afrikai K. (B. africana L.) barna, 21 cm. hosszu, Kapföldön és Szenegal vidékén él. A vöröscsőrü K. (B. erythrorhyncha L.), melynek háta olajbarna, hasa rozsdasárga, csőre világosvörös. Hasonló nagyságu, Közép-Afrikában él.

Kukajáró

a dunai fahajók tetején levő egyenes deszkázat, melyen a hajó eleje és hátulja között szabadon közlekedhetni. Egyszerüen járásnak is nevezik.


Kezdőlap

˙