Zsigmond, hirlapiró, szül. Szentesen (Csongrád) 1854 márc. 29. Középiskoláit Szentesen és Szegeden, ajogi egyetemet Budapesten és Bécsben végezte. Hirlapirói működését mint a Szegedi Hiradó tárcairója kezdette meg 1873., 1874. Gelléri Mórral, mint társszerkesztő megindította Szegeden az Alföldi Iparlap c. szaklapot, 1875-1876. szerkesztője volt a Szentesi Lapnak és 1878. mint munkatárs részt vett a Szegedi Napló politikai, közgazdasági és irodalmi napilap alapításában, melynek 1881 máj. 1-től 1884-ig főmunkatársa volt, azóta pedig felelős szerkesztője. K. e mellett 1891 év január 1. óta titkára a szegedi kereskedelmi és iparkamarának. Munkatársa több budapesti politikai és szaklapnak, szerzője az Árviz után és A szegedi zsidók 1785-885 c. műnek és most van sajtó alatt Szeged monográfiájából egy kötete, melynek irásával a város törvényhatósága bizta meg.
(franc. coulisse), közgazdasági értelemben l. Coulisse; gépészeti értelemben l. Kormánymű; szinpadi értelemben l. Szinfal.
Alexandrovics Pantelej, kisorosz (rutén) iró, szül. Voronezsben 1819 jul. 27. Állítólagos államellenes törekvések miatt sok üldöztetésnek volt kitéve és huzamos ideig fogva. Irói működése is csak II. Sándor trónralépte óta oldatott föl az orosz hivatalos interdiktum alól. A vallásos könyveket (első sorban a bibliát) ő fordította ruténra, csinos költeményeket is irt, de szláv irodalmi körökben főleg arról ismeretes, hogy a kisorosz fonetikai helyesirást, mely a XIX. sz. kezdetével az Ukrajnában gyökeret vert, megalapította és célszerüen alkalmazta az élőszóval való kiejtéshez.
(török), a janicsár aga helyettese, segédje, s mint ilyen a janicsárság törzskarának s az aga divánjának egyik tagja. Ez nevezte ki a janicsárok tisztjeit az ezredestől lefelé.
(Kullen), a Kattegatba kinyuló hegycsoport Malmöhus svéd länben; a hegyfok, amelyet alkot, 191 m. magas, az É-i Öresundba és Skelder-Viken-öbölbe nyulik ki; világító torony áll rajta.
Tivadar, német zongoraművész és zenetanár, szül. Krotoschinban 1818 szept. 12., megh. Berlinben 1882 márc. 1. Ide 1843. jött, a zongorán játszásra tanította a császári hercegeket és hercegnőket; később Marx és Stern társaságában egy konzervatoriumot alapított, melyben egész 1855. működött, majd a még most is fennálló új énekakadémiát állította fel. Szakmunkái közül legfontosabb: Die Schule d. Oktavenspiels (Op. 48).
l. Bis-Barmak.
(állat, Ixodes ricinus L.), az atkafélék rendjének kullancsfélék családjába tartozó állatka; első lábpárjának csipőjén egy hosszu hátrafelé irányuló, tüskeszerü nyujtványt visel; himje 1,25-2 mm. hosszu, hátán nagy fénylő barna pajzst visel; a nőstény hátpajzsa kisebb, de orrmánya hosszabb; ha egészen tele szívta magát, teste piros kékes, barna és zsírfényü; rendesen 2,2 mm., de ha tele szívja magát, borsónagyságu is lesz. Kutyákon, juhokon, madarakon s más melegvérü állatokon élősködik, néha az emberre is rámegy. Legjobb olajjal, benzinnel vagy dohánylével eltávolítani, mert ha letépik, feje a sebbe szakad és gyulladást okoz. L. Atkafélék.
(Hippoboscidae), a kétszárnyuak vagy legyek rendjének Pupipara alrenjébe tartozó légycsalád. Mindannyian emlősökön és madarakon élnek, ezeknek vérét szívják. Az ide tartozó fajok közül legismertebb a ló-K. (Hippobosca equina L.), mely nyáron és ősszel a lovak farka alatt tartózkodik; a juh-K. (Melophagus ovinus L.), mely pókszerü, s a juhok gyapjában tartózkodik.
v. kulla, afrikai folyadékmérték Algeriában = 16,66 lit.