l. Kullahegy.
Herkuleshez hasonló epikus hős neve a Kalevala c. finn hőskölteményben (l. o.).
l. Kollmann.
három vagy négy cölöpre rakott lábvezetővel biró ülőhely, melyen az öröshálóval dolgozó halász foglal helyet.
1. (Culm, Chelmo) az ugyanily nevü járás székhelye Marienwerden porosz kerületben, vasút mellett, (1890) 9762 lak., vasöntéssel, gépgyártással, gőzmalommal, 2 sörgyárral és 2 fürészmalommal. K. egyike Nyugat-Poroszország legrégibb városainak és már a német lovagrend letelepedése előtt fönnállott. 1466. Lengyelország birtokába jutott, 1773. II. Frigyes foglalta el. - 2. K., cseh falu, l. Chlum.
l. Kőszén-szisztéma.
(Culmbach), az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi Felső-Frank-kerületben a Fehér-Majna és vasút mellett, (1891) 6999 lakossal, mekanikai pamutfonással (több mint 27 000 orsó), vászonszövéssel, fehérítőkkel, műmalmokkal, nagy téglaégetőkkel és 25 sörfőzővel, amelyekben évenkint mintegy 600 000 hl. sört gyártanak nagyobbára a kivitel számára. Közelében van Plassenburg erősség, amely 1398-tól kezdve a Brandenburg-Kulmbachi őrgrófoknak volt székhelye, amig Keresztély azt Bayreuthba át nem tette. V. ö. Huther, K. u. Umgebung (1886).
János (tkp. Suess), német festő, született Kulmbachban a XV. sz. vége felé, meghalt 1522. Először Jacopo de Barbari tanítványa volt Nürnbergben, azután hosszabb időn át dolgozott Dürer műhelyében. Dürerrel továbbra is szoros viszonyban maradt. Az készítette a rajzokat K. legszebb művei egyikéhez, a nürnbergi Sebaldus-templom Tucher-féle háromszárnyu oltárképéhez (1513). Dürer és Barbari hatása alatt áll a királyok imádását ábrázoló gyönyörü nagy festmény is a berlini muzeumban. Egyéb festményei a firenzei Uffizi-képtárban, a nürnbergi germán muzeumban, a krakói Mária-templomban, a schleissheimi, bambergi és lipcsei gyüjteményekben vannak. Valamennyi képe nem annyira eredetiségéről, mint mély érzésről és valódi festői felfogásról tanuskodik.
kulmináció (lat.) v. tetőzés, a folyóvizeken levonuló árhullám legmagasabb vizállása. - K., csillagászati értelemben, l. Delelés.
(Kulpi), orosz telep Erivan transzkaukáziai tartományban, az Arasz közelében 1500 lak., nagy sótelepekkel, amelyeket már régidők óta bányásznak és amelyek jelenleg is mintegy 3 millió kg. sót szolgáltatnak.