Kultusz

(lat. cultus, a colo a. m. tisztelni igétől) a. m. tisztele tés pedig istentisztelet, istenimádás. Szoros összeköttetésben van a K. a vallással, amennyiben ha a vallás ugy határozható meg, hogy az az embernek egész benső élete az Istennel való személyes közösségben, akkor a K. nem más, mint ezen életnek szent és ünnepélyes formában való kinyilatkoztatása. K.-a többé vagy kevésbbé kifejlett formában, szellemiebb vagy anyagiasabb alakban, minden időben minden népnek volt és van; egyidős az az emberiséggel. A K. Istent föltételez, de világias értelemben szoktunk beszélni a szellem, az ész, a génie, a szépség stb. K.-áról is. Az Istenre vonatkozó K.-ról, tehát az istentiszteletről, ennek elveiről, formáiról, berendezéséről egyik gyakorlati teologiai tudomány, az egyházszertartástan, a liturgika (l. o.) tanít. L. még Holtak tisztelete.

Kultuszminisztérium

l. Vallás- és közoktatásügyi minisztérium.

Kulugli

vagy kurugli (eredetileg kul-oglu, a szolgák fiai), nép Berberiában, különösen Algeriában, mely az oda bevándorolt törökök és a benszülött nők keresztezéséből származott. Habár nem volt is annyi joguk, mint az uralkodó török fajnak, mégis kiváltságos helyzetnek örvendtek az elnyomott mór, arab és berber törzsekkel szemben. Mióta a franciák Algeriát meghódították, a K. nép jogviszonyai és helyzete megjavultak, mert azonnal meghódoltak és a franciáknak nagy szolgálatokat tettek. A belföldi és a kiskereskedelem egészen az ő kezökben van.

Kum

(Kom), város Irak-Adsemi persa tartományban, 120 km.-nyire Teherántól, a nalbari völgy kijáratánál, 10-20 000 lak., porózus agyagedénykészítéssel, Fatma kupolás síremlékével, amelyet számos zarándok keres föl. A 203-ban alapított város, mely régen egyike volt Persie legnépesebb városainak, most 3/4 részében romokban hever.

Kuma

folyó Cisz-Kaukáziában; a Kubánterület Batalpasinszk részében fakad; ÉK-felé a Ters területen át a sztavropoli kormányzóságba jut s keleti irányban folyva, határvonalat képez ezen s az asztrakáni kormányzóság közt; aztán elvész a homokos mélyföldön és csak magas vizálláskor éri el a Kaspi-tengert. A K. 636 km. hosszu s vizterülete 38 624 km2; fő mellékfolyója a Podkumok.

Kumagyar

(Kumagar) a neve a XIV. századbeli Abulfeda arab iró szerint (szül. 1273) a Kuma folyó mellett lakó magyarságnak, melynek fővárosa Magyar (Maggaria). A magyarokat Abulfeda török eredetüeknek mondja s megemlékezik a mai Magyarországban lakó magyarokról is. V. ö. Kuun, Relationes (I. 114.).

Kumán

nagyközség Torontál vmegye törökbecsei j.-ban, (1891) 974 házzal és 5463 szerb lak. van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.

Kumánia

a magyar közjogban az Olton tuli Oláh- és Moldvaország. II. Endre király óta a mohácsi vészig, amidőn török kézre kerültek, mindkét tartomány Magyarországhoz nem ugyan szorosabb politikai kapcsolatban, hanem védhatalmi viszonyban állott, amelynél fogva a magyar király irányában hűséggel s engedelmességgel, évi adópénzzel és segédhadakkal tartoztak.

Kumaon

v. Kamaun, 1. politikai elnevezése a brit-indiai Ény-i tartományokban azon területnek, mely a K. Gharval és Tarai kerületeket magában foglalja; É-on Tibet, K-en Nepal, D-en Rohilkhand és Rampur, Ny-on Dehra-Dun és Gharval határolja; kiterjedése 32 214 km2, (1881) 1 046 253 lak. - 2. K., kerület, mely a Himalája hegység és a Tarai mocsárvidéke közt fekszik; É-felé hegyes, D-en viztelen, erdős (összesen 15 540 km2) területén (1881) 493 641 tulnyomóan (480 000) hindu lakos él.

Kumara

(szánszkrit) a. m. fiu, fiatal herceg, az ind háboruisten, Kártikeja egyik neve. Az ind mitologiának egyik legcsodálatosabb eredetü istene. K., kit saját nevén Szkandá-nak hivnak, Siva istennek nő nélkül született gyermeke. Természetfeletti úton a galambalakot öltött Agni isten lett első anyja, de nem brita a hatalmas gyermeket testében megtartani, s hogy terhétől szabaduljon, a szent Ganges folyamba dobta. Ezért nevezik K.-t Agnibhú és Gangaputrának,, Agnitól lett és Ganges-finak. A Gangesből az abban fürdő hat Kritika testébe jutott, kik mind a hatan egy-egy fiunak adtak életet. A hat fiura oszlott s ez okból hatszájunak, sanmukha nevezett hadi isten aztán csodálatos módon egy hatfejü, tizenkét szemü és kezü szörnyalakká egyesült. K. lett az istenek hadseregének vezére a hatalmas démon Taraka ellen. A démont legyőzve, a Tarakát legyőző dísznevet kapta. Rendesen páván lovagolva ábrázolják. Kalidásza egyik eposza, a Kumara szambhava, a hadi isten születését énekli meg.


Kezdőlap

˙