(Cumarin), kristályos illanó test, melyet régente szeszes kivonat képében a tonkababból (Dipterix odorata és D. oppoisifolia) nyertek, ma azonban salicilaldehidből mesterségesen készítenek. Szaga a friss szénára emlékeztető s ezért az illatszergyártásban, meg a finomabb szappangyártásban használatos.
l. Asanti.
(török), a bombát jelentő kumbara szó továbbképzése s jelentette a hadsereg ama csoportját, mely bombát dobált az ellenség sorai közé. E katonák parancsnoka K. basi volt.
(szanszkrit, a. m. fazék- vagy korsófülü), egy óriási termetü ráksász, azaz démon az ind mondában. V. ö. Jacobi, Das Râmâyana, Geschichte und Inhalt nebst Concord. d. gedruckten Recensionen (Bonn 1893); Baumgartner, Das Râmâyana und die Râma-Litteratur der Inder (Freiburg 1894).
(Kambakonam, Kombaconum), város Tandsur brit-indiai disztriktusban, Karikaltól Ny.-ra, (1891) 54 307 lak., régi palotákkal, amelyeken a stucco-művek emberi és állati alakokat ábrázolnak. Történelmileg mint a régi Csola nevü hindu dinasztiának egykori fővárosa ismeretes.
a. m. Kime (l. o.).
(ejtsd: -csics) Jenő, horvát regényiró, szül. Bersecben, Istriában 1850 jan. 11., jelenleg Zágrábban él mint iró és országgyülési képviselő. Számos regényt, elbeszélést és drámát s irt. Legjobb munkái: Jelkin bosiljak (1881); Gospodja Sabina (Szabina úrhölgy, 1884); Sirota (Az árva, 1885); Teodora (1889); különösen pedig: Urota Zrinjsko-Frankopanska (A Zrinyi-Frangepán összeesküvés, nagy történeti regény 3 köt., 1893). Néhány kisebb elbeszélése németre és csehre lett lefordítva.
(cumidin), amidokumol. Amidoizo-propilbenzol. Aromás vegyület. Ugy származik a kumolból, ha benne egy hidrogén atomot az amidogyökkel - H2 - pótolunk; képlete tehát C6H4.NH2.C3H7. Előállítása ugy történik, hogy a nitrokumolt alkoholos ammoniumszulfiddal redukálják. Halványsárga szinü, erősen fénytörő, sajátságos szagu és égető izü olajos folyadék. Fajsúlya 0,9526, forrpontja 225°. Vizben igen kis mértékben oldódik, borszesz, éter, széndiszulfid és zsíros olajok azonban könnyen oldják. Savakkal könnyen egyesül, amikor többnyire kristályos, savanyu kémhatásu sók keletkeznek belőle. A gyáriparban festékek előállítására használják.
a cukorban gazdag kancatejből erjedés útján (kész K. vagy erjesztő anyagok hozzátétele által) készült, szénsavban gazdag, édeskés szeszes ital. Dél-Oroszországban s Közép-Ázsia nomád népeinél igen megszokott élvezeti cikk, tejfehér, kellemes, savanykás-édeskés és kissé csipős ízü, mivel még erjedésben van és szénsav fejlődik benne; fs. 1,0057-1,017. Általánosan ismeretes, hogy az ősmagyarok is K.-t hordtak magukkal bőrtömlőkben és az kedvenc italuk volt. Nálunk mesterségesen készítik mostanában lefölözött tehéntejből, tej és szőllőcukorral. A K. tartalmaz átlag 87,88% vizet, 1,59% alkoholt, 1,06% tejsavat, 3,76% cukrot, 2,83% kazeint, 0,94% zsírt, 0,88% szabad szénsavat, 1,07% szervetlen szilárd alkotórészt. Idővel tovább erjedve folyton növekszik alkohol-, tejsav- és szabad szénsavtartalma, mig cukortartalma csökken. A K.-t rendelik az orvosok kúraszerüleg a táplálkozás javítására és tápszerül. Különösen tüdővészeseknél megbecsülhetetlen tápanyag, s e mellett javítja az étvágyat, kissé izgat. Ellenjavalatai megegyeznek az alkoholéval. L. még Kefir.
1. Ernő Eduárd, német matematikus, szül. Sorauban (Alsó-Lausitz) 1817 jan. 29., meghalt Berlinben 1890. jan. 28. Gimnáziumi tanulmányait szülőhelyén végezte, 1828. a hallei egyetemen teologiát kezdett hallgatni, de csakhamar a matematikához fordult. 1831. doktorrá promoveáltatott. Mint gimnáziumi tanár eleinte szülőhelyén, majd 1832-42. Ligenitzben működött. 1842. a boroszlói egyetemen a matematika tanárává lett s midőn 1855. Dirichlet elhagyta Berlint, K. lett az utóda nemcsak az egyetemen és az akadémiában, melynek 29 éves kora óta levelező tagja volt, hanem a hadászati iskolában is. Ez utóbbi tanszékről 1874. lemondott, az egyetemről pedig 1884. vonult nyugalomba. Matematikai alkotásai közül számos fog maradandó nyomot hagyni a tudományban. Az analizisben fontos vizsgálatokat köszönünk neki, melyek a hipergeometrikus sorra, a határozott integrálokra, az Euler-féle függvényekre és a lassan konvergáló sorok összeadására vonatkoznak. A geometriában egy érdekes negyedrendü felület viseli K. nevét, mert ő vizsgálta meg először. Az algebrában a másodrendü felületek főtengelyeinek meghatározására szolgáló harmadfoku egyenlet diszkriminánsát vizsgálta meg részletesen. Ismét más dolgozatok a sugárrendszerekre és a légköri fénytörésre vonatkoznak. Működésének legnagyobb részét azonban a számelméletnek szentelte. Az egységgyökökből képezett komplexszámok elméletére vonatkozó vizsgálatait a párisi akadémia 1857. az egyik nagy díjjal tüntette ki. V. ö. Lampe, Nachruf f. E. E. K. a Jahresbericht d. deutschen Mathematiker-Vereinigung 3. kötetében, hol K. értekezései is fel vannak sorolva.
2. K. Károly Róbert, német festő, szül. Drezádában 1810 máj. 30., meghalt u. o. 1889. dec. 29. Drezdában főleg Dahl hatása alatt képezte ki magát, azután Olasz- és Magyarországba, Dalmáciába, Montenegróba, Skóciába, Portugáliába és Egyiptomba tett utazásain sok anyagot gyüjtött, melyet utóbb festményeiben dolgozott föl. Képeinek java a drezda képtárban és a lipcsei városi muzeumban van.
3. K. Rudolf Ferdinánd, porosz tábornok, szül. Szelejewóban (Posen) 1816 ápr. 11. Mint törzstiszt 1848. több ütközetben harcolt a lengyel szabadsághősök ellen, s leveretésük után a poseni tartomány védelmi szervezetének megalkotásával bizatott meg. Az 1866-iki porosz-osztrák háboruban a majnai hadtestet vezényelte, s a porosz-francia hadjáratban (1870-71) előbb Metz körülzárolásában vett részt, majd, e város elfoglalása után, végig harcolta az amiensi, bapaumei és st. quentini csatákat. A békekötés után kölni kormányzó lett, majd 1877. nyugdíjba bocsátották.