Kúpos kötéldob

(bány.), az aknakötél föltekerésére szolgáló kúpalaku dob, mely ugy van szerkesztve, hogy a kötélnek az aknába függő vége, melyre a terhet szokták akasztani, a dob legkisebb átmérőjét érinti, a kötél felső vége pedig a dob legnagyobb átmérőjére tekerődött; ennek a szerkezetnek következménye, hogy a gép a teher fölhúzása alkalmával folytonosan egyenlő munkát végez.

Kúprea-kéreg

kinin-tartalmu kéreg, melyet a kininfa-félékkel rokon Remijián találtak Santander kolumbiai államban.

Kuprit

(ásv., vörös rézérc), a kalkopirit után a legbecsesebb rézérc. Anyaga rézoxidul (Cu2O). Magyar neve vörös szinét jelzi, mely szin legszebben látható a rézvirágnak vagy kalkotrichitnak mondott változaton. Ez csupa vékony, tűforma, egy irányban torzult kristályok halmaza. Kristályai szabályos rendszerbeliek, rendesen oktaéder, ritkábban kocka v. rombdodekaéder, mellyel kombinálva deltoid ikozitetraéder, valamint triakiszoktaéder is ismeretes. A kristályok felülete legtöbbször malachittá változott. Szemcsésen is terem; szine sokszor ólomszürke, karca azonban mindig barnáspiros. Vékony lemezekben átlátszó, fénytörése igen erős. K. 3,5-4, fs. 5,7-6. Leginkább ott találni, hol kalkopirit vagy kalkozintelepek mállásnak indultak és átváltoztak. Gyakran termésrézzel együtt terem s szép álalakok is ismeretesek K.-ból vörösréz után. Hazánkban a Szepes-gömöri Érchegység több helyén, továbbá Rézbányán, Új-Moldován találják, néha kristályokban is. Nagy mennyiségben bányásszák Franciaországban Chessy vidékén (Lyon mellett), azután Angliában (Cornwall) és az Ural meg az Altai hegységekben. A téglaérc téglaveres szinü földes változata; tulajdonképen K.-nak keveréke barna vasérccel. Ugyancsak ez a keverék a rézszurokérc, csakhogy sötétvöröses barna szinü és fémes fényü, kagylós töréssel.

Kuprobizmutit

(ásv.), vegyi összetétele rézszulfobizmutit, rendesen tömött tűs aggregátokban fordul elő. Kékesfekete fémfényü. Található Coloradi Missouri bányákban. Ide sorolható a dognácskait, mely Dognácskán pirit, kalkocit és bizmutokerrel együtt található.

Kupromangán

a réz és mangán ötvénye.. A 3-8% mangánt tartalmazó ötvény kalapálható és hengerelhető, épp ugy mint a közönséges sárgaréz, melyhez szin dolgában is hasonlít. A 15% ugy önthető, mint a bronz, azonban kemény, törékeny és szürke szinű.

Kuproplumbit

(rézólomfény), ólomszulfid és rézszulfid (2Pb S+Cu2S), rendesen egy kevés (0,5%) ezüstöt is tartalmaz. Kristályrendszere szabályos. Szemcsés halmazokban terem Chilében. Feketés-szürke, K. 2,5, Fp. 6,40.

Kúpszelet

vagy kúpmetszet, legáltalánosabb értelemben véve bármely kúpfelületnek bármely metszése, de rendesen csak másodrendü kúpnak (egyenes v. ferde körkúpnak) valamely síkmetszését szokás K.-nek nevezni. A szerint, amint a másodrendü kúp középpontján keresztül, a metszősíkhoz párhuzamosan fektetett sík a kúpot nem metszi, egy alkotó hosszában érinti, vagy két egyenesben metszi, a K. lényegesen egymástól különböző alakot mutat és rendesen ellipszisnek, parabolának, illetőleg hiperbolának neveztetik. Az ellipszisnek minden pontja a végesben fekszik, a parabola egy irányban a végtelenbe nyulik a végesben fekvő aszimptota (l. o.) nélkül, mig a hiperbola két végtelenben fekvő ponttal és ezeknek megfelelőleg két aszimptotával bir. A K.-eknek e sztereometriai definicója alapján oly tulajdonságokat vezetünk le, melyek planimetriai definició alapjául szolgálhatnak. Ily definiciók pl. a következők:

1. Adva lévén F szilárd pont, f szilárd egyenes és e állandó számérték, azonkívül a P pont távolságát F-től, illetőleg f-től r-rel, illetőleg d-vel jelölvén: ama P pontok geometriai helye, melyekre nézve r/d=e kúpszelet, még pedig ellipszis, hiperbola vagy parabola, a szerint, amint e kisebb, nagyobb az egynél, vagy pedig egyenlő az egységgel. Az ellipszisnél és a hiperbolánál az F és f-en kivül találunk még egy másik F1 pontot és f1 egyenest, amelyre nézve a hasonlóan definiált viszonyszám [ÁBRA] Az f1 egyenes parallel az f-fel és mindkettő merőleges az F és F1 pontok összekötő vonalára.

2. Adva lévén két pont, F és F1, melyeknek egymástól való távolsága 2c, a P pontnak távolságát F-től, illetőleg F1-től r-rel, illetőleg r1-gyel jelölvén: ama P pontok geometriai helye, melyekre nézve az r és r1 összege, illetőleg különbsége egyenlő valamely 2a állandóval - ellipszis, illetőleg hiperbola. Ellipszisnél a c, hiperbolánál a < c. Ha c = o, tehát F1 az F-fel összeesik, akkor a K. kör, melynek középpontja f, sugara a.

3. Valamely adott F ponton keresztül menő és adott F1 középpontból, 2a sugárral leirt szilárd kört érintő körök középpontjainak geometriai helye K., még pedig ellipszis vagy hiperbola, a szerint, amint F az adott szilárd kör kerületén belül vagy kivül fekszik. Ha a szilárd kör helyébe egyenest (végtelen nagy sugaru és a végtelenben fekvő F1 középponttal biró kört) teszünk, akkor a definiált geometriai hely parabola.

F és F1 gyujtópontja (gócpont, focus) - f és f1 vezérfonala (directrix) - az FF1 köz felező pontja M középpontja a K.-nek, e a numerikus, c a lineáris excentricitás, mig a gyujtóponton keresztülmenő, a vezérvonallal parallel húr 2p parameternek neveztetik. A parameter fele az ellipszisnél [ÁBRA], a hiperbolánál [ÁBRA] és a parabolánál egyenlő a gyujtópontnak a vezérvonaltól való távolságával. Az ellipszisnek és hiperbolának két-két gyujtópontja, hozzátartozó vezérvonala és egy középpontja van, a parabolának csak egy gyujtópontja és vezérvonala van, de nincs középpontja helyesebben: a parabolának második gyujtópontja, második vezérvonala és középpontja a végtelenben fekszik.

Parallel húrok felezési pontjai egy és ugyanazon egyenesen, ugynevezett átmérőn feküsznek. Az összes átmérők az ellipszisnél és a hiperbolánál a középponton mennek keresztül. A parabolánál az átmérők merőlegesek a vezérvonalra, tehát parallelek egymással. Átmérő hossza, vagy röviden csak átmérő alatt egyszersmind az átmérőn fekvő két K.-pont meghatározta vonaldarabot is értjük. A parabolánál minden átmérő végtelen hosszu.

A vezérvonalakkal parallel, illetőleg reájuk merőleges húrrendszert felező átmérő merőleges a megfelelő húrrendszerre és főtengelynek, vagy egyszerüen tengelynek neveztetik. Az ellipszisnek és hiperbolának tehát két egymásra merőleges, a parabolának csak egy főtengelye van. Minden főtengely szimmetriatengelye a K.-nek. A főtengelyekben fekvő K.-pontokat csúcspontoknak, a hozzátartozó és a főtengelyekre merőleges érintőket csúcsérintőknek nevezzük.

Az ellipszisnél a vezérvonalakra merőleges főtengely egyszersmind nagy tengelynek is neveztetik, hossza 2a; a vezérvonalakkal parallel főtengely kis tengely elnevezéssel is bir, hossza 2b. Az a, b és c között a b2=a2-c2 összefüggés létezik. Az összes átmérők közt a nagy tengely a legnagyobb, a kis tengely a legkisebb.

A hiperbolánál a vezérvonalakra merőleges főtengely, melynek hossza 2a, valós tengelynek is neveztetik, ez az összes átmérők közül a legkisebb. A vezérvonalakkal parallel főtengely a hiperbolát nem metszi valós pontokban és ezért képzetes tengelynek is nevezik. A csúcsérintőnek a hiperbola két aszimptotája közt fekvő darabját 2b-vel jelölvén, az a, b és c között a b2=c2-a2 összefüggés létezik. Ennek segítségével megszerkeszthetjük a hiperbola asszimptotáit, ha a gyujtópontok és a csúcspontok adva vannak. Ha b=a, akkor a két asszimptota egymásra merőleges és a hiperbolát egyenoldalunak nevezzük. - Kapcsolt (conjugált) átmérőpárok azok, amelyek közül mindegyik a másikhoz parallel húrrendszert felezi. L. még Másodrendü görbe.

Kuptore-Szekul

kisközség Krassó-Szörény vmegye resicai j.-ban, (1891) 1601 német, oláh és tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Az osztrák-magyar államvasút- társaságnak itt kőszénbányái vannak. Közelében több cseppkőbarlang van.

Kupula

kupulaképlet v. kupularis képzet (növ.), csésze-, csupor- v. bögreforma alakulása a virág nyelének, kivált a perigin vagy epigin virágoké sajátságos. A K.-ból gyakran álgyümölcs lesz (l. Alma). A K. neve a tölgynek K.-jától (makkcsésze) ered, amely maga is ilyen képlet. K.-nak a tányérgombák termését, vagy apotheciumát is nevezik, sőt a csésze- v. bögrenemü levélképleteket is, p. a Trichera cupularis kaszatján. V. ö. Celakovsky cikkét (Botan. Centralbl. 1887, 14. füz.)

Kupuszina

nagyközség Bács-Bodrog vmegye apatini j.-ban, (1891) 3444 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.


Kezdőlap

˙