(növ.) l. Kopálfa.
Orlóhoz tartozó vashámortelep és műfürész Sáros vmegye felsőtárcai j.-ban.
nagyközség Tolna vmegye dombovári j.-ban, (1891) 1706 német és magyar lak., vasúti állomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár. Kurd mellett találták nehány évvel előbb a hires etruszk eredetü cisztákat. V. ö. Pallas Lexikon IV. 403-404. l.
Ny.-Ázsiának a kurdoktól lakott vidéke, a Tigris középső és felső folyásától É-ra és K-re. Részben Persiához, nagyobb részben pedig ázsiai Törökországhoz tartozik és az É. sz. 34-39°, a párisi K. h. 37-40° között terül el. Hossza mintegy 900, szélessége 1-200 km., lakóinak száma valamivel több mint 2 millió. Egész K. csak a Tigris közelében lapályos; egyebütt hegyek, az Örmény-felföld kiágazásai takarják és a Tigris számos mellékvize öntözi, amilyenek a Balman-szu és Bohtan-szu. Ennek közelében, tőle K-re emelkedik a Bohtan-hegység. A Dselo-dag a persa határon húzódik el; mellette folyik a Nagy-Zab, vagyis Zab-Ala, amely a hegyláncot áttörvén, éri el a Tigrist. A Kis-Zab is még K.-t öntözi. Ettől K-re a kurdok földje Ardilan persa tartományba nyulik be. A magas hegyláncok magvát arkaikus kőzetek alkotják; a Tigris felé azonban a föld tercier; a Tigris és Eufrat közt ellen-ben paleozoikus rétegekből áll. Az időjárás száraz; nyáron nagyon meleg, télen pedig igen hideg, különösen a magasabb fekvésü helyeken. Az esőmennyiség csekély. A völgyeket tölgy-, cedrus- stb. erdők takarják. Alpi tájképek csak a Van-tótól K-re láthatók. Egész K. névleg a magas portának és a persa birodalomnak van alárendelve. Amahhoz tartozik Diarbekr, Erzerum vilajet és Bagdad egy része, ehhez K. D-i csúcsa. Azonban sem a török, sem a persa hatalom a vad kurdokat a maga hatalmának teljes elismerésére birni nem képes. Török K.-ben Diarbekr és Bitlisz, persa K.-ban pedig Kermansah a legnagyobb helységek. V. ö. Rich, Narrative of a residence of Koordistan (1836); Clayton, The mountains of K. (az Alpine Jas-ban 1887); Binder, Au K. en Mésopotamie et en Perse (1887).
mohammedán vallásu indogermán néptörzs, mely a róla Kurdisztánnak nevezett tartományt lakja (l. o.). Részben török, részben iráni fenhatóság alatt élnek. Mintegy 1 500 000 közülök a török, vagy 750 000 a persa birodalomhoz tartozik. Saját törzsfőnökeik alatt nomád, rabló életmódot folytatnak; sem az oszmán, sem az iráni kormánynak nem sikerült őket tökéletesen megzabolázni. Nyelvök az iráni nyelvcsaládhoz (l. o.) tartozik és meglehetős közel áll az új-persához. Vannak ugyan egyes kurd irók, de azért tulajdonképeni kurd irodalomról még nem lehet szó. Kurd nyelvtant irt Justi, Kurdische Grammatik (Szt. Pétervár 1880) és Rhea, Brief grammar and vocabulary of the kurdish language of the Hakari district (New-Haven 1872); szótárt Jaba, Dictionnaire kurde- françis (Szt. Pétervár 1879); kurd szövegeket adtak ki Prym és Socin, Kurdische Sammlungen, Erzählungen u. Lieder, Texte u. Übersetz. (2 rész, Szt. Pétervár 1887-90. 2 köt). V. ö. Lerch, Forschungen über d. Kurden u. d. iran. Nordchaldaer (Szt. Pétervár 1857-58, 2 köt.); Buttyka T., Die K. und ihre Wohnsitze (Ungar. Revue 1892).
(koreis, kurais), középarábiai törzs, mely a Kr. u. V. sz.-ban a Hidsázot lakó néptörzsek felett hegemoniát gyakorolt azáltal, hogy Mekkát birta és az arabság központi szent házát, a Ká'bát (l. o.) gondozta. E törzsből származott Mohammed. Egészen azon időig, hogy a khalifátus a török szultánokra szállt, a mohammedánok köztudata szerint csakis a K. törzsből származó férfiu tarthatott igényt az iszlám világ e legfőbb méltóságára. Az arab irodalmi nyelvben a K. dialektusa jutott érvényre; rajta van szerkesztve a Korán is.
Ferenc, horváth iró, szül. Bruvnóban 1810., megh. Zágrábban 1874 jun. 18. Egy ideig Fiuméban gimnáziumi tanár volt, de 1849 óta csakis az irodalomnak élt. Munkái: Recimo koju (nyelvészeti értekezés 1860); Fluminensia (1862); Runje i pahuljice (élces költemények, 1868); Jacke (a magyarországi horvátok népköltészete, 1871) stb. Nagy érdemei vannak nyelvészeti téren a tájszólások összegyüjtése által.
folyó, l. Karun.
Kybele istennő szolgáló szellemei.
kisközség Hunyad vármegye brádi j.-ban, (1891) 848 oláh lak.; határában kis aranybánya van.