Kusiták

l. Kus.

Kuskusgyökér

v. vetvergyökér (növ.), az Adropogon (l. Tevekáka) vagyis Anatherum muricatum Retz. K.-indiai pázsitfű tőkéje (radix Vetiveriae). Kalkutta vidékén fedélnek, ablakredőnek és napernyőnek dolgozzák fel s ha a forró időszakban megnedvesítik, kellemes illatot terjeszt. Gyökerének tinkturáját és éteres olaját illatszerbe is teszik, sőt a rózsaolajat is hamisítják vele.

Kusnica

kisközség Máramaros vmegye huszti j.-ban, (1891) 1221 rutén és német lak.

Kusser

Zsigmond János l. Cousser.

Kussevics

Szvetozár (blackói), főrendiházi tag, szül. Pozsegában 1823 ápr. 14. Eleinte teologiát tanult, de nem lépett papi pályára, hanem Győrben, Pozsonyban és Bécsben jogi tanulmányokat végzett. 1847. részt vett a pozsonyi országgyűlésen, mint Pozsega város követe, s a következő évben a minisztériumban lett fogalmazó; 1849-1850. titkára volt a horvát-szlavon szervező bizottságnak; 1854. helytartósági titkár, 1861. tanácsos lett, s ugyanekkor Szerém vármegye főispánjává is kinevezték, 1875. képviselő, majd főrendiházi tag, honnan a delegációba ismételten beválasztatott; több ízben volt tagja a magyar-horvát regnikoláris bizottságnak is. Pozsega 1848. díszpolgárává választotta; 1852. a Ferenc József-, 1869. a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta; 1862. osztrák, 1880. magyar nemességet nyert.

Kussics

nagyközség Temes vármegye fehértemplomi j.-ban, (1891) 2403 szerb lakossal; van reszelő-, ásó- és kapagyára.

Kussmaul

Adolf, német orvostanár, Szül. Grabenben 1822 febr. 2. Vagy 25 éven át volt a strassburgi egyetemnek dísze; mignem nyugalomba vonult. Jelenleg Heidelbergában él. Főbb művei: Untersuchungen über Das Seelenleben neugeboren Menschen (2. kiad. 1884); Die Störungen de Sprache (3. kiad. 1885).

Kusszovirág

a hagenia abyssinica Wild. (Braera anthelminthica Kunth.) nevü abissziniai rózsafélének szárított virága (a női bugavirágzat), mely rendesen mint félméter hosszú, a Cperus articulatus ágaival körülfont, hengeralak-csomag jut a kereskedésbe. A virágok legfontosabb alkotó része a kozin (kussin), mely kristályos, kénsárga, íztelen és szagtalan, vizben oldhatatlan test (valószínűleg az isobutylsavnak éterszerű vegyülete). Ugyanezen test kusseinum crystallisatum név alatt a magyar gyógyszerkönyvben is hivatalos. A K. a galandférgek ellenszere s friss állapotában biztos sikerü; kellemetlen mellékhatása, hogy olykor émelygést, hányást kólikát és hasmenést okoz.

Kustánfa

(Kustanovica), kisközség Bereg-vármegye munkácsi járásában, (1891) 356 rutén és német lakossal; határában több őshalmot találtak.

Kustély

nagyközség Temes vármegye verseci j.-ban (1891) 2245 oláh lakossal.


Kezdőlap

˙