Goa (l. o.) régibb neve.
a juhászkutyának (l. o.) népszerű elnevezése.
csuvik (állat, Glaucidium passerinum L.), l. Bagolyfélék.
nagyközség Arad vmegye aradi j.-ban, (1891) 1874 oláh lakossal. K. az Aradi-Hegyalja tövében fekszik s azelőtt egyike volt a vármegye legjelesebb bortermő községeinek. Szőllői most a filoxera pusztításai folytán tönkre mentek. K.-nak hajdan Kövi volt a neve.
v. Kuksza, l. Kuksz.
(növ.), l. Attalea.
L. Cuza.
(Chuzisztán, Arabisztán), persa tartomány Lurisztán, Irak-adsemi, Farzisztán, a Persa-öböl és ázsiai Törökország közt, 101 481 km2 területtel. A tartomány Ny-i része terjedelmes, tercier közetekből álló síkság, amelyen a Kerkha és Karun folyik végig és amely nyáron mocsáros, télen száraz és kopár; a K-i rész dombos és homokkő-hegyláncok takarják. A parti síkság forró, kopár és egészségtelen. A völgyekben rizst, búzát és árpát meg különféle gyümölcsöt termesztenek. Néhol tölgyerdők is láthatók. A lakosság, különösen az 1873-iki éhinségét és pestis óta igen gyér. Az egykoron fontos iszpahan-susteri kereskedelmi út K.-on vonul át, de most el van hanyagolva, mivel a bakhtijar törzs tagjai a személy- és vagyonbiztonságot rajta veszélyeztetik. K. az ókorban Susiana vagy Kissi volt Susa fővárossal. Ma Diszful és Suster a legjelentősebb helyei.
Károly, tót iró, szül. Breznóbányán 1806., megh. Turóc-Szent-Mártonban 1863. A teologiát Pozsonyban és Jenában végezte. Előbb zólyomi, 1832-óta besztercebányai ágostai evang. lelkész és szuperintendens. 1849-60. teologiai tanár a bécsi egyetemen. A pátens idejében elfogadta a pátens alapján a szuperintendensi kinevezést s visszatért Besztercebányára, azonban a patentális egyházak száma 8-ra olvadván le, 1863. elhagyta Besztercebányát s Turóc-Szent-Mártonba költözött, hol a Matica alelnöke volt, s ugy az egyházi, mint a szépirodalmi téren nagy tevékenységet fejtett ki. 1836-38-ig szerkesztette a Hronka című szépirodalmi közlönyt. Ezenkívül nagy művei voltak: Zvotopisy Reformatoruv (A reformátorok életrajza, Bécs 1856); Cirkevné ev. právo (Ev. egyházi jog, Besztercebánya 1860); O pohanstve a krstu slov. národa (A tótok pogánysága s megkereszteltetése, Bécs 1863). Irt több iskolai imakönyvet és tót költeményt.
politikai község Szerém vmegye mitrovicai j.-ban, (1891) 3014 horváth-szerb és német lakossal; vasúti megálló, postahivatal és posta-takarékpénztár.