Külföldön kiállított váltók lényeges kellékei annak a helynek törvénye szerint itélendők meg, ahol a váltónyilatkozat keletkezett (locus regit actum), de belföldiek közt külföldön keletkezett váltónyilatkozatok érvényesek, habár csak a belföldi törvénynek felelnek meg.
Az elveket, melyek ebben a tekintetben az állam magatartását szabályozhatják, s a nemzetközi büntetőjoghoz tartoznak, következéskép szokás osztályozni: 1. az egyetemleges világigazságszolgáltatás elve, mely szerint az állam bárki által bárhol elkövetett bűntett miatt büntető hatalmát mozgásba hozatja, mint az államok között fennálló s elismert jogközösségnek hivatott képviselője; 2. a területiség elve, mely szerint az állam csakis a saját területén elkövetett bűntettek miatt lép fel; 3. az aktiv nemzetiség elve, mely szerint az állam büntető hatalmának csak saját honosai vetvék alá, de ezek feltétlenül, a bűntett elkövetésének helyére való tekintet nélkül; 4. a passziv nemzetiség elve, mely szerint az állam csak a belföldi javakat, de ezeket akkor is védelmezi, ha a javak külföldön vannak. Eszerint tehát a külföldi, aki külföldön, de belföldi ellen követ el bűncselekményt, a belföldi törvény szerint büntetendő. A tételes jogok a rendszereknek egyikét sem fogadják el kizárólagos zsinórmérték gyanánt, hanem azoknak különböző kombinációja útján u. n. vegyes rendszereket alkotnak. A magyar btkv álláspontja a következő: a) Alapelv a területiség elve, mely a btkv 5. §-ában nyer kifejezést, amely szerint: a btkv hatálya a magyar állam egész területére terjed ki (Horvát- és Szlavonországok kivételével); az ezen területen akár magyar honosok, akár külföldiek által elkövetett bűntettek és vétségek a magyar btkv határozatai szerint büntetteknek; b) a magyar btkv szerint büntetendő az a magyar honos is, aki az abban meghatározott valamely bűntettet vagy vétséget külföldön követ el; c) a külföldi, aki külföldön követ el bűntettet vagy vétséget a magyar btkv szerint csak akkor büntetendő, ha kiadatásának helye nincs, és az igazságügyminiszter a bűnvádi eljárás megindítását elrendeli; d) külföldön elkövetett bűntett v. vétség miatt bűnvádi eljárásnak nincs helye, ha az elkövetett cselekmény a magyar törvény v. az elkövetés helyének törvénye szerint nem büntethető, vagy azok egyike szerint megszünt büntethető lenni, v. ha a büntetést az illetékes külföldi hatóság elengedte; e) ha az elkövetett bűntettre v. vétségre az elkövetés helyének törvénye enyhébb büntetést állapít meg mint a magyar törvény, akkor az enyhébb törvényt kell alkalmazni; f) ha bűnös a külföldön reá kiszabott büntetést részben kiállotta, a büntetésnek külföldön kiállott része a büntetésbe beszámítandó. Ha a bűnös a külföldön kiszabott büntetést egészen kiállotta, akkor bűnvádi eljárásnak helye nem lehet, mert a büntetés kiállása által a cselekmény megszünt büntethető lenni, de g) magyar honos ellen, ha oly cselekményt követett el, mely miatt a magyar törvény szerint hivatalvesztés, v. a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése van megállapítva, e mellékbüntetések alkalmazása végett a bűnvádi eljárás megindítandó akkor is, ha külföldön büntetését kiállotta vagy azt a külföldi hatóság elengedte; h) bizonyos bűncselekmények, minthogy a nemzet politikai s gazdászati életét rendkivül s közvetlenül érdeklik, feltétlenül s kizárólag a magyar törvény szerint büntetendők és pedig akkor is, ha azok miatt a bűnös a külföldön megbüntettetett; ezek a következők: felségsértés, hűtlenség, lázadás és magyar állampénztáraknál fizetés gyanánt elfogadott pénzre, s magyar közhitelpapirokra vonatkozólag elkövetett pénzhamisítás, végül, de csak a magyar honosra nézve a királysértés, s a királyi ház tagjainak megsértése; c) külföldön elkövetett kihágás nem büntetendő.
l. Kereskedelem.
a geometriában némelyek igy nevezik a kör, illetve gömb sugarát, vagyis a kör, illetve gömb valamely pontjának a középponttól való távolságát. - K., a kocsikerék ama részei, melyek a kerék agyát és talpát összekötik. Szivós és szilárd, egészséges, görcstelen s egyenes rostszálu hasított fából készülnek. Legjobb anyagok a hycori, kőris, ákác és tölgyfa. Keresztmetszetük tojásalaku, hogy forgás közben a levegőnek minél kisebb ellenállást nyujtsanak. Talpcsapjuk rendesen hengeres, de néha régi gall szokás szerint prizmatikus is; agycsapjuk mindig lapos prizma. A K.-k összenyomásra és kihajlásra vannak igénybe véve és együttesen a kocsi tengelye felé lapos kúpszerü boltozatot képeznek, minek folytán a nagy oldalnyomásnak jobban ellentállanak, mi rossz úton főképen teherkocsiknál fontos. Némely könnyebb járóműnél a K.-k acéldrótból készülnek és húzásra vannak igénybe véve.
(állat, Gobio Cuv., gögöcse), a csontos halak alosztályába, a lágyúszóju nyilt úszóhólyaguak rendjébe és a hasúszóju potykafélék családjába tartozó halnem. Az egyes pikkelyek meglehetős nagyok, oldalvonal élesen látható, száj alsó állásu és a szájsarokból eredő két hosszu bajusszállal ellátott. A garatfogak horgosan hajlók. Két faja ismeretes, u. m. a folyami K. (G. fluviabilis Flem.), teste nyulánk, farka oldalt összenyomott, háta szürkés, zöldessárgába hajló, feketén pettyezve, oldalain ezüstöskék, oldalvonalakon fekete foltokkal. 10-15 cm. hosszu. Egész Európában, kivéve az északi és legdélibb vidékeket, a folyókban mindenütt előfordul, jóízü húsa miatt nagyban halásszák. Ívása ideje tavasszal van. Különösen a csendes, homokos v. kavicsos fenekü vizeket kedveli. A Globius uranoscopus Ag. teste még karcsubb és szine is sokkal világosabb, mint az előbbié. Hossza 10 cm. A Duna és Dnyeszter vizkörnyékén fordul elő.
(állat, Asteroidea), ezelőtt használt helytelen kifejezés. L. Tengeri csillagok.
(növ., Erigeron L.), a sugaras fészkesek füve, mintegy 100 faja kiváltképen Amerikában és K.-Indiában (hazánkban 8) terem. Keskeny sugárvirágai mintegy rojt fogják a fészket körül. Az E. acre l. sugárvirága lilapiros, száraz helyen egész Európában terem. A népnek hirhedt varázsfüve, különösen a gyermek megbabonázása ellen (Berufskraut) használták. Az E. Canadense L. apró, de számtalan puhafészkü. 1655 tájban Kanadából kitömni való madárbőrben szállították Európába. Párisban e növény maradékát kiszórván, 1655. kikelt, s azóta egész Európa mezőit elárasztotta. Orvosilag is használatos. Más amerikai K.-faj, valamint az E. alpinum L. is kerti dísz.
A bányajogban u. n. K. adományoztatnak oly fentartott ásványokra, melyek fövenytorlatokban, folyammedrekben, különösen görgetegekben, torlaszhegyekben vagy elhagyott gorcokban léteznek, valamint szemes vasércre és gyepi vaskőre. Egy K. 12 000 négyszögölnyi térmérték (mint maximum) és mélységbne rendszerint csak az alatta levő kőtömegig terjed. Éppen azért, minthogy nem a föld belsejébe hatol, nevezik külmértékeknek. K. a bányatelekkönyv tárgyai nem lehetnek.
l. Hitterjesztés.
v. kivülnövők (növ., Exogenae, gör.), Decandolle növényrendszerében a kétsziküek elnevezése, mivel a törzsük a hengeralaku fatestnek külső oldalán vastagodik. Ellentéte az Endogenae, l. Belnövők.