Külviz

nyelvtanilag ellentéte volna a belviznek; (l. o.) a közhasználatban azonban ezzel azonos fogalom, amennyiben minden belviz a keletkezési helyén kivül eső ama területekre nézve, ahová lefolyik v. amelyet elöntéssel fenyeget, K.-et képez.

Külzelék

a. m. differenciál. L. Infinitézimálszámítás.

Künett

(franc. cunette), szélesebb csatorna fenekén ásott kisebbszerü vezérárok.

Kürász

(franc. cuirasse), l. Mellvért.

Kürenberg

der von, vagy der Kürenberger, az első, nevéről is ismert német Minnesänger (1160-1170 körül), valószinüleg Linz mellékéről származott. A neve alatt ismeretes, legtöbbnyire egystrófás dalokat népies naivság, természetes gyöngédség és erő teszi becsesekké; azonban nem bizonyos, hogy a neki tulajdonított dalokat mind ő irta-e. Költeményeit nagyrészben a népies nibelungi strófákban irta meg, ezért némelyek, minden alap nélkül, benne akarták fölismerni a Nibelungi Ének szerzőjét is. V. ö. Vollmöller, K. u. die Nibelungen (Stuttgart 1874).

Kürnberger

Ferdinánd, német iró, született Bécsben 1823 jul. 3., megh. Münchenben 1879 okt. 14. Filozofiát tanult Bécsben, de már korán a hirlapirásra adta magát. Mint forradalmi szökevény, 1848-59. Ausztrián kivül tartózkodott s csak az amnesztia után jött vissza és állandóan Grazban telepedett le. Számos regényt, novellát és kritikai dolgozatot irt; ezek közt nagyobb sikert értek el: Der Amerikamüde (Frankfurt 1856), melynek hőse állítólag Lenau; Das Goldmärchen (Bécs 1857); Der Haustyrann (u. o. 1876).

Kűrózsa

(növ.), l. Kövi rózsa és Fülfű.

Kürpöd

(Kirchberg, Chirper), nagyközség Szeben vmegye újegyházi j.-ban, (1891) 1418 német és oláh lakossal.

Kürschák

József, a műegyetemen a matematika magántanára és adjunktusa, szül. Budán 1864. márc. 14. Tanulmányait Budapesten végezte. Miután a debreceni főreáliskolán, a rozsnyói kat. főgimnáziumban s a budapesti V. ker. állami főreáliskolán mint helyettes tanár működött, 1891. a műegyetemen nyert alkalmazást. Matematikai értekezései közül, melyek a magyar tudományos akadémia által kiadott Mathematikai és Természettudományi Értesítőben, továbbá a Mathematikai és Physikai Lapokban jelentek meg, legterjedelmesebb a Körmérés elmélete és története című, az utóbbinak 1-3. kötetében. Egyszersmind munkatársa e lexikonnak.

Kürschner

József, német iró, szül. Gothában 1853 szept. 20. A lipcsei egyetemen tanult és aztán az irodalmi pályára lépve, Berlinben telepedett meg. Kezdetben főleg a szinházi irodalommal foglalkozott, mig 1881. átvette a stuttgarti Vom Fels zum Meer c. havi folyóirat szerkesztését; egyúttal a Speemann Kollektiont is vezeti, s 1886 óta a Richard Wagner Jahrbuch és a Deutscher Literatur-Kalender kiadója. Jelenleg Eisenachban él.


Kezdőlap

˙