őskori állatok lábnyomainak egyes rétegekben reánk maradt lenyomatai. Egyrészről felvilágosítást nyujtanak annak az állatnak létezéséről, melynek lába természetes lenyomat alakjában ránk maradt, másrészről pedig bizonyos szintváltozások magyarázatául szolgálhatnak. Nevezetesebb L. a chirotherium néven leirt, de egész testalkotásában különben ismeretlen labirintodon állaté a triasz- (Buntsandstein) szisztémából (Hildburghausen, Jena, Kahle, Karlshafen, Kissingen, Würzburg); a saurichnites néven leirt reptiliumoké a diasz- (Rothliegendes) szisztémabeli rétegekben (Csehország: Hohenelbe; Szászország: Oschatz; Türingia: Friedrichroda); dinoszauriusoké az angol triaszban (new red sandstone) és az észak-németországi krétából (wealden) továbbá az alsó oligocénbeli montmartrei gipszből (Páris mellett) nagy emlős állatokéi (palaeotherium, anoplotherium), valamint teknősök, krokodilusok, békák és madarakéi.
gyepből és zsombékból cölöpsorok közé vert keskeny gát, melyet a halász részint közlekedési út gyanánt, részint pedig halfogó gyanánt használ olyanformán, hogy benne nyilást - kashelyet - hagy, melybe aztán a kast helyezi.
kisközség Somogy vmegye nagy-atádi j.-ban, (1891) 1877 magyar lakossal; vasúti állomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár.
(növ., mag-lap-él Diószegiéknél, labdafű, labdaparéj, Atriplex Tourn.), a libatalpféléknek leginkább romon, kövér vagy sótartalmu talajban, a tengerparton, sivatagon, puszta helyeken, falon és sövény mellett termő, nagyobbrészt lisztes egynyári füve, ritkán cserjéje, apró füzér- vagy fürtszerüen csoportosított, v. ágas-bogas, zöldes, barnás vagy vöröses szinü virágcsomókkal. Virága részint páros éltü, részint egylaki. A termő virág leple 2 metszetü, elvirágzás után nagyobbra nő. 20 faja (hazánkban 7) mind a két földségnek mérsékelt és szubtropikus vidékein nő. Az A. hortensis L. (labodaparéj, kerti L., német paréj, ízetlen fű) magas hamvas v. pirosló kóró, zöldséges kertben ültetik, itt-ott el is vadul. Levele háromszögletü, szivalaku, fogas. Tatárországból ered, Európába 1548. került. Főzelékét már a régiek ették, erre a célra a francia ma is termeszti s arrochenak nevezi. Magva kissé hánytató és meghajtó. Pirosas levele kedvéért kertbe is ültetik. Más tengerparti fajokból szódát, a belföldiekből hamuzsírt főznek.
(növ.) a. m. libatalpfélék (l. o.).
(növ., Oleraceae), a leples kétsziküek rendje a centrospermák seregében; füvek vagy kórók; a virág négyes- v. ötöstagu, sziromtalan. A magrejtő egyrekeszü, belső több bibeszállal, de közönségesen csak egy petével. A nyctagineák, a libatalpfélék (sóska, laboda, cékla, cukorrépa és tatáreper) meg a parajfélék összefoglalása, de némelyek még az alkörmösféléket meg a sóskaféléket is ide csatolják. Hasznos vagy gyomoskodó növények, mindenféle égalj alatt megteremnek és kevés kivétellel nem mérgesek.
(növ.), l. Laboda.
Indiából kereskedésbe kerülő tökéletlenül csiszolt gyémánt; rendesen csak egynéhány lapocska van rajta köszörülve.
(lat.) a. m. munkás, aki a kémiai laboratoriumokban segédkezik; v. pedig gyógyszerész-segéd, aki a gyógyszerek elkészítéséhez szükséges anyagokat előkészíti. - Laborál, dolgozik, valamiben fárad.
(lat.) a. m. műhely, általában oly helyiség, amelyben kémiai, gyógyszerészeti, fizikai vagy technikai munkákat végeznek. Szorosabban vett értelemben L.-nak nevezik az egyetemek és technikus főiskolák azon osztályait (termeit), amelyekben a tanár és a hallgatók kémiai kisérleteket és vegyelemzéseket tesznek.
A tüzérségnél a L. a lőszerek és azok alkatrészeinek előállítására szolgáló műhely. Ez a tüzérségi raktárak felügyelete és tüzérségi tisztek vezetése alatt áll. A nehezebben előállítható anyagok elkészítésére (minők a gyutacsok, rakéták, shrapnelek stb.) a nagyobb államokban központi L.-ok vannak, melyek gépekkel dolgoznak és a tüzérség műszaki intézeteihez tartoznak.