rövid elnevezése a rühösség azon alakjának, mely lovak, szarvasmarhák és juhok lábaira szorítkozik és melyet a Dermatophagus-nemhez tartozó atkák okoznak. Ugyane névvel még a szárnyasok, főleg a tyúkfélék lábain fejlődő rühösséget is szokták megjelölni, bár ez a baj inkább a «meszes láb» elnevezése alatt ismeretes; ennek okozója a Dermatoryktes mutans. Kezelését l. Rühösség.
(crus), az alsó végtagnak a térdtől a bokáig terjedő része. Belső oldalán a sípcsont keménysége egész hosszában a bőrön át kitapintható, oldalfelé fenn a szárkapocs fejecskéje; hátul vastag izomhústól van takarva, melynek összege a lábikrát teszi. Az alkotásához járuló két csontot t. i. a sípcsontot és a szárkapcsot, l. Csont. (IV. köt., 767. l.) Az izmok a lábszáron 3 csoportba vannak csoportosítva: elülső, oldalsó és hátulsóba. Az elülső csoportban feküsznek belül az elülső sípizom, ettől oldalfelé az ujjfeszítők, az oldalsó csoportot a hosszu és kurta szárkapcsi izmok teszik. A lábikrán hátul két vastag izom van: a kéthasu és egyhasu lábikraizom. Mélyebben találjuk a hátulsó sípizmot és az ujjhajlítókat. A vérerek a L.-on elül és hátul futnak. Elül van a csontközti szalagot fenn átfúró elülső sípverőér, ez az elülső sípizom külső oldalán halad le mélyen a csontközötti hézagban; folytatása a bokaízület szintáján az izmokat leszorító keresztszalag alatt a láb hátára jut, ott a lábháti verőérbe folytatódik. A lábikra mélységében van a hátulsó sípverőér, mint a térdali verőérnek egyenes folytatása; ez a felületes és mély lábikra izmok között halad le, s mindjárt fenn a szárkapcsi verőeret küldi el, mely azután a szárkapocs hosszában halad le mélyen az izmok között. A hátulsó szárkapcsi verőér lejebb, ahol a lábikra vastag húsa szünni kezd, felületesebb fekvésbe jut s itt csak a pólyától takartatik; ez a hely alkalmas a felkeresésére és lekötésére. Lenn a belső bokán tul a lábtalpi verőerekre oszlik. - Idegek a L.-on az ülőideg ágai. Ezek közül a külső a szárkapocs fejecskéjét megkerülve két ágra oszlik: a felületes és mély szárkapcsi idegekre, ezek elől futnak le a láb hátára. A sípideg a térdárokban lehaladva a sípverőérhez csatlakozik s annak kiséretében jut a belső boka mögött a talpra, ahol a talpi idegekre oszlik.
a varga használta szíj, mellyel munkaközben a cipőt felső lábszárához szorítja.
az állat végtagjának az a része, mely az ember kéz tövének felel meg. Az első L., helytelenül térd (l. o.) az ember kéztövének, a csánk (l. o.) az ember lábtövének felel meg.
váraknál és sáncoknál a védőgátak előtti terekre fektetett, négy erős vastövisből akként készített csillagalaku test, hogy a négy tövis közül három szolgál lábul, a negyedik pedig felfelé áll. Rések előtt, egyáltalában, ahol az ellenség rohamot intézhetne az erődítés ellen, arra a térre állítják fel, melyen a rohamot intéző ellenségnek át kell haladnia. A felállított L.-eket homokkal, fűvel stb. takarják be, ugy hogy az ellenség azokat meg ne láthassa, rálépve azonban lábait megsebesítve. A franciák a L.-eket még 1870. is előnyösen alkalmazták a Metz és a Páris körüli erődítések előtti tereken.
háromszögalaku, angol birtokban levő sziget Borneo ÉNy-i partja mellett, 78 km2 területtel, (1891) 5853, nagyobbára maláji lakossal; az európaiak száma 30. Az alacsony szigetet az angolok 1846. foglalták el, hogy az indo-khinai forgalomban hajóállomásul szolgáljon. Széntelepeit bányásszák; 1890. 9665 t. volt a kivétel. Kikötői Victoria (1500 lak.) és Port-Raffles.
l. Aranyeső.
az ó- és a középkorban a comb, a térd és a lábszár megvédésére felcsatolt vértrészek, l. Vért.
l. Labirint és Fül.
(lat.) a. m. tej.