Ladino

a zsidóktól a pirenéi félszigeten, aztán Dél-Franciaországban, Hamburgban, Londonban, Amsterdamban, de még Észak-Afrikában és Törökországban is elterjesztett jargon.

Ladinos

mexikói meszticek, európaiak és indusok keresztezése.

Ladis

falu Landeck tiroli kerületi kapitányságban a felső Inn völgyében, 1184 m. magasban, (1890) 278 lak., közelében Obladis nevü fürdőhellyel. V. ö. Walter White, Obladis, ein tirol. Sauerbrunnen (Innsbruck 1882).

Ladismith

járás a Fokgyarmat DNy-i tartományában a Zwarteberge és Gouritz folyó között, 3253 km2 kerülettel, (1891) 6706 lak., akik közt 3653 fehér bőrü, L. székhellyel (596 lak.).

Ladiver

Illés, evang. tanár, nevelő és egyházi iró, szül. Zsolnán 1633., megh. Eperjesen 1686 márc. végén. Tanult Bánócon, Privigyén, Zsolnán, Lőcsén, Pozsonyban, 1650-52. Erfurtban és Vittenbergában; 1652-59. a zsolnai, 1659 után a bártfai iskola tanára és igazgatója volt. 1667 februárban Teplára ment lelkésznek, egy év mulva az eperjesi kollégiumba hivták meg tanárul, itt működött az 1673-ban megindult nagy vallási üldözés megkezdéséig. 1673-ban a tiszolci evang. egyház papja s a kishonti evang. esperesség főesperese lett. Innen is kiüldöztetvén, egy ideig Késmárkon rejtőzött, majd Thornba menekült, innen átment Danzigba. Soká utazgatott Németországban, mig végül 1677. Erdélybe került és a szászvárosi iskola tanára, igazgatója lett. Thököly Imre hivta őt vissza Magyarországba s 1682 nov. 29. átjött Eperjesre újra a kollégium igazgatójául. Kiválóbb munkái a következők: Dissertatio de Coena Domini (Bártfa); Institutiones Philosophiae moralis; De atomibus contra Zabanium (1667); Summula Logicae (Zsolna 1671); Versus memoriales et differentiales diversorum auctorum (Lőcse 1672); Symperasmata in philosophiam rationalem (Szeben 1679); Natale victoriarum praevagium Cels. Princ. ac Dni Emerici Thököly (Lőcse 1683 márc. 29.); Summa Metaphysicae Aristotelicae (Kassa 1685); Lilietum Montis Georgii (Lőcse 1673); Controversiarum Metaphysicarum (Disp. I., Disp. Altera, Szeben 1679, Disp. tertia, u. o. 1680); Thegey Evangelicae (Lőcse 1683); Procular Engaddi (u. o. 1683); Assertio immota (Bártfa 1662).

Ladjevac gornji

kisközség Modrus-Fiume vármegye szluini j.-ban, (1891) 1322 horvát-szerb lakossal.

Ladmirault

(ejtsd: lamiró) René Pál de, francia tábornok, szül. Montmorillonban, Vienne közelében, 1808 febr. 17. 1831. mint hadnagy lépett ki a st. cyri katonai intézetből s attól fogva 1852-ig Algeriában szolgált, ahol számos alkalma volt katonai képességeinek fejlesztésére. 1852. a párisi őrség egyik hadosztályát bizták reá. 1859. az I. hadtest egyik hadosztályát vezérlé és a Solferino mellett vivott csatában súlyosan megsebesült. 1870. a IV. hadtest élén hősiességgel harcolt a Metz körül vívott csatákban és aug. 18. sikeresen megvédte Amanvillerst a poroszok támadásai ellen. Metz kapitulálása után ő is a németek foglya lett. Amint a német hadi fogságból hazatért, a kommün ellen fogott fegyvert és annak leveretése után Páris kormányzója és a legfelsőbb hadi tanács tagja lő. 1876 (márc.) óta 1891-ig mint szenátor is szerepelt, majd a szenátus alelnökévé választották, de a kormány mint a köztársaság ellenségét már 1878. nyugdíjazta. Irodalmilag is működött: Bases d'un projet pour le recrutement de l'armée de terre (Páris 1871).

Lado

egykori egyiptomi állomás és az Egyenlítői-tartományok fővárosa a Felső-Nilus mellett, az É. sz. 5° 1´33˝ alatt. 1875. Gondokoro helyébe Gordon alapította. Az Egyenlítői-tartománnyal együtt a mahdi birtokába került.

Lado

v. lada (orosz), házastárs és ilyen értelemben a. m. kedves, édes; átvitt értelemben béke, egyetértés, szeretet, régebben pedig a szépség és szerelem istennője. Fiai voltak a szláv mitologia szerint Let (szeretet), Did (viszontszeretet) és Polel (házasság); a házasulók ezeknek áldoztak.

Ladoga

Európa legnagyobb édes vizü tava Finnország, Olonec és Szt. Pétervár orosz kormányzóságok közt; hossza 200, közepes szélessége 100 km., területe 18 130 km2. Ny-on és É-on partjai sziklásak, öblösek; D-en és K-en ellenben alacsonyak, homokosak v. mocsarasak és sűrü erdőkkel takartak. Ezen oldalon a viz sekélysége miatt a hajózás akadályokba ütközik; ellenben É-i részében a viz mélysége jelentékeny, Valaam szigeténél 223 m., mig a közepes mélysége 90 m. A 3 legnagyobb folyó, amelyek belé ömlenek, a Wuoxen (Voksza), a Saima lefolyása, a Szvir, amely az Onegából szakad ki és a Volkhov, az Ilmen lefolyása. Ezeken kivül számos kisebb viz táplálja. É-i felében számos a sziget; ezek közt a legnagyobbak: a Valaam (28 km2), Rekale (42 km2), Monsinsaari (41 km2), Lukulansaari (37 km2) stb. A hajózás előmozdítására szolgálnak: 1. a Nagy Péter-csarona Schlüsselburg és a Volkhov torkolata közt, amely 110 km. hosszu és 25 m. széles, 171831-ig épült, 2. a II. Sándor-csatorna, az előbbitől É-ra, vele egyközüen 186166 közt épült; 3. a Szjasszi-csatorna a Volkhov és Szjassz torkolata közt; 4. ez előbbivel egyközü Mária Feodorovna-csatorna és 5. a III. Sándor-csatorna. Mindezek Pétervárt az Onegatóval, a Volgával és Dvinával kötik össze. V. ö. Lund, Bemerkungen über den Ladoga-See (a berlini földr. társaság Közleményeiben, 1859).


Kezdőlap

˙