1. Miguel y Alcantara, spanyol történetiró, szül. Archidonában (Malaga tartomány) 1817 jul. 10., megh. Madridban 1850. Jogot végzett és azután mint ügyvéd és a kortes tagja szerzett hirnevet. Főműve a 4 kötetnyi Historia de Granada (Granada 1843-48).
2. L. Modesto, spanyol történetiró, szül. Rabanal de los Caballerosban (Valencia tartomány) 1806 márc. 1., megh. Madridban 1866 okt. 25-én. Jogot és történeti tanulmányokat végzett, azután Astorgában lett könyvtári tiszt és 1838. Madridba költözött. Nemsokára a felső-diplomáciai tanintézethez nevezték ki s végre az állami levéltárak és könyvtárak igazgatója lett. Közben mint politikus és mint képviselő is szerzett hirnevet. Első műveit Fray Gerundio és Tirabeque álnév alatt adta ki, igy a Colleccion de capilladas y disciplinazos de Fray Gerundio c. gyüjteményes munkát is (16 kötet). Egyéb munkái: Viages (2 kötet, Franciaország-, Belgium- és Hollandiában tett utazásainak leirása); Viage areostatico; Teatro social del siglo XIX. (2 kötet); Fray Gerundio, Revista europea (4 kötet). Főműve a 30 kötetnyi Historia general de Espana (Madrid 1850-1866, II. kiadás, 13 kötet 1864-75; III. képes és 1882-ig folytatott kiadást 6 kötetben Valera rendezte sajtó alá, Barcelona 1877-82).
(ejtsd: leggen), parti folyó Ulster ir tartományban: a Slieve Croobon (535 m.) ered, Ny-nak, azután ÉK-nek folyik és Belfastnál a Belfast Loughba torkollik.
Pál Antal de (tulajdonkép Bötticher), német orientalista, szül. Berlinben 1827 nov. 2., megh. Göttingában 1891 dec. 22. Tanult a berlini és hallei egyetemeken 1844-től 1847-ig. Tanított Berlinben mint gimnáziumi tanár 1855-től 1866-ig s 1869 óta a keleti nyelvek tanára Göttingában. Óriási nyelvismerete és szövegkritikai jártassága által nagy érdemeket szerzett magának a tudományos teologia terén. Irodalmi munkásságát 1854. Didascalia apostolorum syriace c. művével kezdte meg. Azóta haláláig alig mult el olyan esztendő, melyben a keleti nyelvészet körébe vágólag valamely műve ne jelent volna meg. E művei közül a septuaginta fordítás kritikájára nézve korszakalkotó volt Genesis c., Lipcsében 1868. megjelent műve. Jelesebb munkái még a nagyon sok közül: De novo testamento ad versionum orientalium fidem edendo (1866); Reliquiae juris ecclesiastici antiquissimae syriace et graece (1856); Libri veteris testamenti apocryphi syriace (1861); Constitutiones apostolorum graece (1862); Anmerkungen zur griech. Übersetzung d. Proverbien (1863); Die vier Evangelien arabisch etc. (1864); Der Pentateuch koptisch (1867); Armenische Studien (1877); Aegyptiaca (1883); Persische Studien (1884); Catenae in Evangelia Aegyptiacae, quae supersunt (1866). Teologiájának jellemzését v. ö. Protestáns Szemle 1895. évf. 3. füz. p. 152-154. V. ö. Anna de L., Erinnerungen aus d. Leben P. de L. (Göttingen 1894).
(franc., ejtsd: la gard mőr e nö szö ran pa), a gárda meghal, de meg nem adja magát. L. Cambronne.
vagy lagoena (gör. laginosz), hasas, hosszu nyaku boros edény. Ez szolgálhatott előképül a sással körülfont olasz flaschettónak.
Ser. (növ.) a. m. lopótök (l. o.).
(német) a. m. tábor. Katonáink lóger-nek ejtik.
Loch (ejtsd: lok leggen), tó Inverness skót grófságban, Ben Aldertől északra. A 12 km. hosszu, de igen keskeny L. halakban bővelkedik, minden oldalról erdős hegyek veszik körül s vizét Ny-felé a Spean River vezeti le a Loch Locky tóba.
(El-Laguat), váro, a szaharai oázisok katonai középpontja Algeriában, 330 (a posta-úton 456) km.-nyire Algertől, az Amur lábánál, az Ued-Mzi mellett, 780 m. magasban, (1891) 4009 lak., körfalakkal és két erősséggel. 11 000 pálmafája, gyümölcsösei és mintegy 1000 ha.-nyi gabonaföldje, iskolája és keresztény temploma is van. Mivel magasabban fekszik, egészséges éghajlatu. L. mint a Szahara egyik fő kereskedő helye és a szaharai francia expediciók kiinduló pontja, nagy fontosságu. A franciák 1852 dec. 4. foglalták el.
Ptolemaios (l. o.) király mellékneve.