1. L. (Ljublianica), a föld alatt el-eltünő folyó Krajnában, St. Peter közelében egy barlangban ered, Poik (Piuka) néven keresztül folyik az Adelsbergi-barlangon. Innen a felszinre kerül, Unz néven átfolyik a Planina-völgyön és azután ismét elvész a föld alatt, de Ober-Laibach közelében ismét felszinre kerül és Laibachtól 9 km.-nyire már mint hajózható folyó a Szávába torkollik. - 2. L. (Ljubljana, Glubiana), Krajna fővárosa, 63 km.-nyire Klagenfurttól a Laibach folyó és vasút mellett, érseki székhely, (1890) 30 505 lak., pamutfonással, harangöntéssel, tűzfecskendő-, papir-, posztó-, kocsi- és gyufakészítéssel, agyagiparral, cikoriagyárral; gazdasági egyesülettel, történelmi és filharmoniai társasággal, egyéb iskolákon kivül állatorvosi, himző- és faipariskolával. Az országos muzeumban természetrajzi és egyéb gyüjtemnyek, különösen a L.-i Sárrétből származó cölöpépítmény-maradványok láthatók. A jelentékenyebb épületek: a szt. Miklósról elnevezett székesegyház, stucco-díszítésekkel és freskókkal (a XVIII. sz.-ból) Quagliótól; a szt. Jakab plébánia-templom, márványfaragványokkal Robbától és Contierótól; az evangelikus templom bizanci stilusban, a Jézus szivéről elnevezett új templom; a városháza olasz stilusban, a tartományi gyülés háza, a Fürstenhof, a redoute és a kaszinó. A Schlossbergen van az egykori citadella, jelenleg börtön. L. várost 1895 ápr. 14-17. rettentő földrengés pusztította el. A középületek is többé-kevésbbé mind megsérültek. A szenvedett kárt öt milliónál többre becsülték. L. az egykori Aemona helyén épült, amelyet az V. sz.-ban a hunnok dúltak föl. A frank császárok korában fölvirágzott; 900. a magyarok dúlták föl. 876. Karintia és Krajna fővárosává lett. Harcias Frigyes eleste után egy ideig a magyarok birtokában volt, de 1270. elfoglalta Ottokar, 1276. pedig Habsburgi Rudolf. A törökök több ízben ostromolták, de el nem foglalták. 1809 okt. havától 1813-ig az illiriai francia tartományok főkormányzójának volt székhelye. Ismeretes még L. az 1821 jan. 26-tól máj. 12-ig itt ülésező kongresszusról, amelyen az európai hatalmak többsége képviselve volt és amely kimondotta, hogy a fegyveres intervenció joga valamely pártoktól zaklatott országban fennáll és ezért Nápolyba és Piemontba a nyugalom helyreállítása céljából osztrák fegyveres csapatok vonultak be. V. ö. Müllner, Emona (1879); Vrhovec, Die landesfürstl. Hauptstadt L. (1886); Hörnes R., Das Erdbeben von Laibach (Graz 1895).
természetrajzi nevek mellett Laicharting Nep. János német természetbuvár nevének rövidítése; szül. Innsbruckban 1754 február 4., megh. u. o. 1797 máj. 7., mint a természetrajz tanára. Állattani munkája Tiroler Insékten 1761-1783., melyben a tiroli rovarokat ismertette; de a növénytan terén is dolgozott.
l. Lahidsan.
(ejtsd: legl) v. Aigle, város Orne francia départementben, 28 km.-nyire Mortagnetól, a Rille és vasút mellett, (1891) 5078 lakossal, igen jelentékeny tű-, szeszgyártással, agraf- és egyéb csecsebecse-készítéssel, vasöntéssel és dohánygyártással, a XV. századból való, szt. Mártonról elnevezett templommal. A jelenlegi kastélyát XIII. Lajos idejében építették egy XI. századbeli erősségből.
(a görög laoV-ból, a. m. nép), a róm. kat. egyház szervezete szerint a keresztény nép, ellentétben a papsággal (klerus). L.-sá az ember a keresztelés, a papi rend tagjává a felszentelés (ordinatio) által lesz. A L.-ok az egyházhatalom gyakorlásából kizárvák, mely ellenkezőleg a klerusnak kizárólag kiváltsága. A két rend közötti ellentétet, mely a róm. egyház egyik sarkalatos alapelvét teszi, az egyetemes papság eszméjén nyugvó protestantizmus el nem fogadta. Átvitt értelemben L.-nak nevezik valamely tudományra v. szakmára vonatkozólag azt, aki abban járatlan, abba beavatva nincs, ahhoz nem ért.
l. Laynez.
falu. 1891 óta Bécs XIII. kerületének része, vasút mellett, (1890) 1021 lak., közelében van az osztrák császári családnak új kastélya; nyilt folyosókkal, balkonokkal, tornyokkal díszített, gyönyörü nyaraló, amely Mária Valeria főhercegasszonynak szolgál állandó lakóhelyül. A császári állatkert, Európa egyik legnagyobb vadaskertje szintén itt van 18 km. hosszu és 2 m. magas fal keríti, amelyben 10 kapu és 25 ajtó van; az egésznek területe több mint 1/2 négyszögmérföld.
Labdakos fia, Tébe királya, Oidipus apja.
(skót, ejtsd: lerd) a. m. úr, nemes, földesúr, a skótoknál divó általános társas megszólítás.
(ejtsd: leressz) Gérard de, flamand festő, szül. Lüttichben 1641., megh. Amsterdamban 1711 jul. 28. Atyjának, L. Regniernek és Flémallenak tanítványa; több alsó-rajnai és németalföldi várost látogatott meg, végre Amsterdamban telepedett le, hol rendkivüli tekintélynek örvendett. Művei hiven tükrözik vissza korának franciás-akadémikus ízlését. Festményei főleg a drezdai, berlini, szt. pétervári, casseli, bécsi, párisi, schwerini, oldenburgi, karlsruhei, amsterdami, braunschweigi gyüjteményekben láthatók. Számos rézkarcot is készített. A művészetről való elméleti nézetei a Het groot schilderboek címü munkában (Amsterdam 1707, 2. kiadás u. o. 1712) vannak összefoglalva; festményei mellett ez a könyv rendkivüli, bár éppen nem üdvös hatást gyakorolt a XVIII. sz. festészetére.