l. Szabadalom.
tengeri kereskedelmi hajónak a hajólajstromba történt beiktatásáról szóló igazolvány. L.-nyal s annak kiállításáig ideiglenes útlevéllel minden hajónak ellátva kell lennie (1879. évi XVI. t.-c.).
hosszu lapos hordó, melyet kerekekre alkalmazva viz, illetőleg élő halak szállítására használnak.
a Duna jobboldali mellékvize s Magyarország Ny-i határfolyója, mely hazánkat Ausztriától elválasztván, az osztr.-magyar monárkia két felének Trans és Cislajtania név alatt való megkülönböztetésére adott alkalmat. A L. két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Pitten községen alul (Alsó-Ausztriában) való egyesüléséből ered; Bécs-Újhely közelében Magyarország határát éri el s ezután a Lajta-hegységgel párhuzamosan DNy-ról ÉK-felé folyván, megszakításokkal nagyobb kiterjedésben képezi hazánk határát Alsó-Ausztria felé. Hollern mellett irányát DK-ire változtatván, Lajtafalu mellett egészen Moson vmegye földjére lép s Zurány és Hegyeshalom érintésével Magyar-Óvár és Moson közt a mosoni Kis-Dunába ömlik. Egész hossza 182 km.; forrásának a Dunába ömlésétől való egyenes távolsága 102 km. Folyásából 70 km. esik magyar földre (a határt képező szakaszokat is beszámítva). Egész esése (a Schwarza forrásától számítva) mintegy 1150 m. Jelentékenyebb mellékvize nincsen. Alsó folyása részben csatornázva van. A L. régi neve Litaha, ami annyit jelent mint Sárfolyó. A L. folyón innen fekvő 5 község (Zillingsdorf, Au, Hof, Mannersdorf és Sommorein), mely jog szerint Magyarországhoz tartoznék, többször pör tárgyát képezte. A történelemben a L. gyakran szerepel; 1043. a L.-tól Ny-ra eső részt egészen a kahlenbergi hegységig Aba Sámuel magyar király III. Henrik német császárnak igérte és I. Endre király a triburi békében át is adta. 1246 jun. 15. csata volt itt IV. Béla király és babenbergi Frigyes osztrák herceg között, melyben az utóbbi (ki IV. Bélát akkor, midőn a tatárok elől menekült, gyáván kifosztotta) életét veszíté. V. ö. Nagy Imre, A L. mint határfolyó (Századok 1871, 369. és 449. l.).
a Dunántuli-Alpok legészakibb tagja, Sopron s Moson vmegyék és Alsó-Ausztria határán. A hegység a Fertő-tó és Lajta folyó közt, utóbbival párhuzamosan DNy-ról ÉK-re húzódik, hossza 34 km., szélessége 5-7 km. A L. Szarvkő és Nagy-Höflány mellett 280 m. magas hullámzatos térségből emelkedik, csakhamar 400 méter magasságot ér el s legtöbb csúcsa 400-450 m. magas; főbb csúcsai: a Naphegy (480 m.), mely legmagasabb, továbbá a gyönyörü kilátást nyujtó Bükktető (438 m.), a Stocingi-hegy (409 m.), Steinerweg vagy Kaisereiche (441 m.), Berg im Grünen Stand (409 m.) és Zeilerberg (300 m.). V. ö. Telegdi Róth Lajos, Kismarton vidéke (Magyarázat a földtani térképhez, Budapest 1887).
a geologiai harmadkor miocén szisztémájának fiatalabb mediterrán emeletében képződött mészkő; tengeri eredésü. Világos, kissé likacsos korállok, foraminiferák, mészalgák és kagylók alkotta mészkő. Nálunk Buda vidékén, a Lajta-hegységben stb.
község és fürdő, l. Pordány.
(Neudörfl), csinos nagyközség Sopron vmegye nagymartoni járásában, a Lajta partján, (1891) 1986 német lak.; van gyufa- és fügekávé-gyára, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. A község a Rozália-hegység tövében fekszik, szép fenyveserdők mellett. A bécsi szabadkőműveseknek itt van a magyarországi szimbolikus nagypáholy védelme alatt dolgozó páholya.
(Neufeld), csinos kisközség Sopron vmegye kismartoni j.-ban, (1891) 1781 német és magyar lak.; van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. L.-n több nevezetes iparvállalat van; határában barnaszéntelepek vannak, melyek vastagsága 4-10 m. A szénbánya Esterházy Pál herceg tulajdona. 1801 óta működik és pedig 1872-ig csak külfejtést üztek; rendszeres bányaművelést csak akkor kezdtek. A bányát a vasúti állomással 1 km. hosszu gőzmozdonyu vasút kapcsolja össze s a bányában 8 km. keskenyvágányu vaspályán történik a szénszállítás. A szén fiatal miocenkori lignit, teljesen sík vidéken fordul elő. Az évi termelés átlag 1 millió q 270 000 frt értékben; a munkások száma 400. Itt van ezenkivül az első magyar jutafonó- és szövőgyár részvénytársaság nagy jutafonó- és szövőgyára, Magyarország első és legjelentékenyebb ilynemü ipartelepe, mely átlag 1000 munkással dolgozik s évi termelő képessége hét millió zsákra rúg; kivitele a Balkán-félsziget felé irányul. Végül még egy borkősavgyári telep van itt, mely vegyészeti festékanyagokat is gyárt.
l. Létra.