vagy mécsbogár, l. Szentjánosbogár.
(Lamo), sziget az Indiai-oceánban az afrikai Szuaheli-part mellett, a D. sz. 2° 16´ alatt, L. fővárossal, amelynek egészséges fekvése, jó kikötője van s emiatt fontos kereskedelmi hely lett, 15 000 lak. L. 1889-ig a zanzibári szultánnak volt birtokában, ekkor az angol kelet-afrikai társaság nyerte el; 1893 óta pedig a zanzibári angol protektorátus alatt áll.
tunguz törzsü szibériai nép a jakutszki terület verhojanszki és kolimai kerületeiben; mintegy 2000-en vannak, nomád életet élnek. Rénszarvason, ritkábban szánkón járnak; kitünő lövők és vadászok, kevésbbé halászok; kicsi, ösztövér termetüek, ügyesek és mozgékonyak. Kúpalaku nagy sátraikat nyers iramszarvas-irhával fedik, nyáron juhbőrrel. Tiszták, rendesek, társalkodók, rendszeretők; az oroszokhoz hajlanak, a csukcsokat gyűlölik. Keresztény vallásukban sok nyoma van ősi pogány hitöknek.
v. Lamour, természetrajzi nevek után a Lamouroux János Viktor Félix francia zoologus nevének rövidítése; szül. Agenban 1779 máj. 3., megh. Caenben 1825 márc. 25.; a természetrajz tanára volt s különösen a polipok tanulmányozásával foglalkozott.
(svéd) a. m. kerület, melybe 24 közigazgatási terület tartozik; ezek mindegyikének élén egy-egy landshöfding (kerületi kapitány) áll. A L.-ek nevei még a régi tartományok elnevezéseiből maradtak fenn, noha ma már egész más területeket hivnak ugy. Stockholm maga külön L.-t képez.
(lat.) a. m. gyapju. - L. philosophica, l. Cinkoxid.
Ferenc, olasz fizikus, szül. Bresciában 1631 dec. 13., megh. Rómába 1687 febr. 26. A jezsuiták rendjébe lépett és szülővárosában a fizikát és matematikát adta elő. 1686. u. o, alapította az Accademia de' Filetotici címü tudós társulatot. L. főkép a legnemü testekkel foglalkozott. Tervezett egy oly gépet, melynek segítségével a levegőbe lehetne emelkedni, ha az egész szerkezet kivihető volna. L. egyik munkájában egész fejezetet szentel azon erőnek, melyet elektromos vonzerőnek mondanak, tehát az elektromossággal is foglalkozott. Munkái közül a következő címüek nevezetesek: Prodromo, ovvero saggio di alcune invenzioni nuove premesso all'arte maestra etc. (Brescia 1670); Magisterium naturae et artis (u. o. 1684-92); Observationes mutationis declinationum magneticarum in eodem loco, simul cum inventione qua ipsae declinationes exactius in posterum observari possunk; Nova methodus construendae pyxidis magneticae; Two observations concerning some of the effects of the burning concave of Lyen etc.
sziget a havaii archipelagusban.
v. lannakeszeg (állat), l. Garda.
(ejtsd: lenerk), 1. grófság Skóciában Dumbarton, Stirling, Linlithgow, Edinburg, Peebles, Dumfries, Ayr és Renfrew közt, 2302 km2 területtel, (1891) 1 046 040, 1 km2-re 454 lak. A grófság csaknem egészen beleesik a Clyde vízmedencéjébe. Legnagyobb magaslatai D-ről É-felé: Queensberry Hills (696 m.), Coulter Fell (749 m.) és Tinto Hills (716 m.). Ez utóbbi magaslattól a föld lassan ereszkedik le a straithmorei síkságra. A Clyde gyüjti magába L. legtöbb vizét: a Glengonner, Burnt, Duneston Watert, a Medwint, a Douglast, a Mouset, Nethant és Avont. A Clyde Bonnington alatt 4 szép vizesést (a legnagyobb a Corra Linn Fall) alkot. A legnagyobb tó a Hillend. L. gazdagsága ásványkincseiben rejlik. Nagy szénbányái évenként több mint 10 millió t. szenet szolgáltatnak; a Clyde mellett van a nagyszerü vasérctelep, a Coatbridge; a Louther Hill nevü magaslatok közt pedig Nagy-Britannia legnagyobb ólombányáit művelik. Az ipar virágzó, még pedig a vasipar, a pamut-, gyapju- és vászonszövés, az agyagedény-, üveg-, tapétakészítés, sör- és whisky-gyártás. Az ipar középpontja Glaswow. L. legrégibb lakói voltak a celta damnii. A rómaiak nyomai is feltalálhatók rajta. - 2. L., az ugyanily nevü grófság székhelye, 40 km.-nyire Glasgowtól, a Clyde és vasút mellett, (1891) 5537 lak., szövőszékekkel, szegkovácsolással és a környéken olajprésekkel; a főtemplom egyik fülkéjében Wallace egy szobrával. Tőle 4 km.-nyire van a Clydenek szép vizesése. 978. II. Kenneth király ide hivta össze a parlamentet. Wallace William a XII. sz.-ban ott lépett föl trónkövetelőül.