kényelmes négyülésü hintó, melynek bőrből készült tetőzete előre és hátra két részben lehajtható. Szekrénye alakja szerint van csónakalaku (L. bateau) és szögletes L. (L. carré). Ha elülső részein ablakos, ötüvegesnek mondják (L. á cinq glaces). A legszebb hintófajtákhoz tartozik. Nevét állítólag onnan nyerte, hogy I. József császár ilyen kocsiban hajtatott ki (1702) Landau város ostromához. L. még Hintó.
a landaunak kisebb alakja, mely csak 2 ülésü, elöl üveges és teteje lehajtós. Megfelel a coupének, amint a landaunak a berline, melyek tetői szilárdak.
Károly gróf, svéd orientalista, szül. Göteborgban 1848 március 24. Upsalában, olasz egyetemeken és Párisban tanult, s 1872. Sziriába utazott, hogy az arab nyelvet elsajátítsa. 12 évi tanulmányút után visszatérve, még Fleischer előadásait hallgatta Lipcsében, hol 1883. doktorrá avatták. Umberto olasz király grófi méltóságot adott neki, Svédország pedig 1888. egyiptomi főkonzullá nevezte ki. Fontosabb munkái: Proverbes et dictions du peuple arabe (Lejda 1883); Critica Arabica (u. o. 1886-88); La langue des Bedouins (u. o. 1894). Továbbá számos arab szöveget magyarázott és adott ki.
1. falu és az ugyanily nevü tiroli kerületi kapitányság székhelye a Rosanna és Inn összefolyásánál, amely utóbbi L.-et az Angedair és Perfuchs nevü községekre osztja, vasút mellett, (1890) 1944 lak., közelében L. kastéllyal és az Innen tul Schroffenstein romjaival. - 2. L., város és fürdőhely Boroszló porosz kerületben, a Biele mellett, (1894) 3290 lak., 6 kéntartalmu ásványvizforrással, 3 fürdőintézettel, szép parkkal és hidegvizforrással, 3 fürdőintézettel, szép parkkal és hidegvizgyógyintézettel. V. ö. Wehse, Die Thermen von L. (1867); u. a. Bad L. (1886); Joseph, ärztlicher Ratgeber für die Besucher L.'s (1890).
l. Landok.
(ejtsd: lender), county Nevada É.-amerikai államban, 20 000 km2 területtel, 4000 lak.
(ejtsd: lender) Rikárd, angol utazó, szül. Corwallban 1804 febr. 8., megh. Fernando Póban 1834 febr. 16. 1825. Clapperton kisérője volt annak Szokotóba tett utazásán. 1830. testvérével, Jánossal (szül. 1807., megh. 1839.) az angol kormány megbizásából kikutatta a Nigernek addig ismeretlen alsó folyását. Kalandor utazásának leirása: Journal of an expedition to explore the course and termination of the Niger (London 1833). 1832. harmadik utazásán megsebesült és meghalt. Ezen útjának leirása Laird és Oldfields Narrative of an expedition into the interior of Africa by the river Niger (u. o. 1837, 3 köt., 2 kiad. 1856).
János S. volt a közel 150 évig e család neve alatt hazánkban működő és virágzó könyvnyomdaműhely megteremtője. L. János 1723. Budán állította fel nyomdáját, melyet 1753. bekövetkezett haláláig vezetett. Őt követte fia: L. Lipót Ferenc 1766-ig; majd ennek «maradékai» 1778-ig; 1779-től 1801-ig özvegye L. Katalin; 1802-től 1817-ig pedig leánya Anna. A nyomdászat terén kivált még e család tagjai közül L. János Mihály (valószinüleg János S. második fia), ki 1751. vette át Royer Antalnak pozsonyi, 1783. pedig pesti nyomdáját is, mig 1775. a jezsuita-rend kassai nyomdáját, melyek közül a két első 1808-ig, a kassai pedig 1794-ig állott fenn. A pesti nyomda a család birtokában maradt továbbra is, mig 1847-ben két részre oszlott, egyik Gyurián, másik Bagó Márton tulajdonába ment át. 1840. L. Mihály nevével találkozunk újra, ki Heckenast Gusztávval társviszonyba lépett a Heckenast által 1827. Wiegand Ottótól átvett nyomdavállalatnál, melyet 1863-ig együtt bezettek. E nyomda 1863-73-ig egyedül Heckenast neve alatt működött, mikor is részvénytársasággá alakult Franklin címmel (l. o.).
(ejtsd: landerno), város Finistére francia départementban, 19 km.-nyire Bresttől, az Elorn és vasút mellett, szép vidéken, (1891) 8497 lak., jelentékeny vászonszövéssel, bőrgyártással, malomiparral, gyertya-, szappan- és mesterséges trágyagyártással; élénk lóvásárokkal. V. ö. Dániel, Hist. de la ville de L. (Brest 1875).
(ejtsd: land), 1. Franciaországnak, L., Gironde s Lot-et-Garonne départementaiban elterülő alföldje, 14 000 km2 területtel. A háromszögalaku L. az Atlanti-oceán, az Adour folyó, az armagnaci, bazadoisi dombok és a Garonne közt terülnek el. A L. egykori tengerfenék, amelyet a pliocen korszak homokja takar; a homok néhol 80 méter vastag réteget alkot. A látszólag egészen sík felületről Ny-, K-, É- és D-felé folynak a kis patakok; legmagasabb pontok (150-152 m.) a Ciron és Gélise közt vannak. A csaknem egészen egyenes vonalban húzódó tengerparton sok helyen találni sós mocsarakat, étang-okat, amelyek közt a nagyobbak az arcachoni (14 660 ha.), a hourtinsi és carcansi (6150 ha), a lacanaui (1920 ha.), a cazaui (5970 ha.), a biscarossai (3540 ha.), a léoni (970 ha.) stb. Néhány kisebbet, mint az orxit, sikerült kiszárítani. A tengerparton keletkezett néhány kisebb tengeri fürdő. A lakosok: landais, landescots vagy lanusquets: számukat több mint 300 000-re becsülik. Nagyobbára kis falvakban laknak és az állattenyésztésen, halászaton kivül ujabban az erdőgazdaságból nyerik fő keresetforrásukat. V. ö. Brémontier, Mémoire sur les dunes stb.; Joane, De Bordeaux á Bayonne (1866). - 2. L., francia département az Atlanti-oceán, Gironde, Lot-et-Garonne, Gers és Basses-Pyrénées között (9321 km2 területtel, (1891) 297 842, 1 km2-re 32 lak. Az Adour két egymástól különböző részre: L. és Chalosse-ra osztja. Amaz homokos és erdős, de a D-i részében, az Estampon, Douze és Midouze közt egyrészről és az Adour közt másrésztől már termékenyebb. A Chalosse halmos, gabona-, valamint szőllőtermelésre alkalmas. Folyói az Adour és mellékvizei: a Bahus, a Gabas, Midouze, amelybe a Douze és Estampon torkollik és a Luy-de-France; továbbá a Leyre, amely az Arcachon étangba és a Ciron meg Gélise, amelyek a Garobnneba folynak. A tengerparti sós tavak száma jelentékeny. Az ásvány-, különösen kénes vizü források meglehetős számban vannak; ilyenek: a daxi, pouilloni, sanbussei; vastartalmuak a liti, mont-de-marsani. Az éghajlat enyhe. A kivitel főcikkei: sertések, juhok, sonka, fa, parafa, kátrány és mézga. A département-t Gascognenak Landes (604 492 ha.), Chalosse (126 567 ha.), Condomois (43 900 ha.), továbbá Bordelais (100 500 ha.) és Béarn (33 830 ha.) részeiből alakították. L. járásai: Mont-de-Marsan, St. Sever és Dax; fővárosa: Mont-de-Marsan.