Langen

József, német ó-kat. teologus, szül. Kölnben 1837 jun. 3. Tanulmányait Bonnban végezvén, 1859. pappá szentelték. 1867. az ószövetség rendes tanára a bonni egyetemen. A vatikáni közzsinat határozatainak magát alá nem vetvén és azoknak egyenesen ellene szegülvén, az egyházból kizáratott és részt vett az ókatolikus mozgalomban. 1878. azonban kilépett a hivatalos ó-kat. közösségből. Művei közül felemlítendők: Das Judentum in Palästina zur Zeit Christi (Freiburg 1866); Grundriss der Einleitung in das Neue Testament (2. kiad., u. o. 1873); Das vatikanische Dogma von dem Universalepiskopat und der Unfehlbarkeit des Papstes (Bonn 1871-76, 4 köt.); Die trinitarische Lehrdifferenz zwischen d. abendländischen und morgenländischen Kirche (u. o. 1876); Johannes von Damaskus (Gotha 1879); Geschichteder römischen Kirche bis zum Pontifikat Leos I. (u. o. 1881) und bis Bikolaus I. (u. o. 1885); Die Klemensromane (1890):

Langenberg

város Düsselédorf porosz kerületben, 15 km.-nyire Mettmanntól, vasút mellett, (1890) 7491 lak., selyem-, félselyem-, selyemszalag-szövéssel, kelmefestőkkel.

Langenbielau

falu Boroszló porosz kerületben, 6 km.-nyire Reichenbachtól, vasót mellett, (1890) 15 860 lak. A 8 km. hosszu, 4 kerületre osztott községben virágzó a pamut- és lenszövés, a fehérítés, a malomipar és téglaégetés.

Langendreer

falu Arnsberg porosz kerületben, Bochum szomszédságában, vasút mellett, (1890) 12 335 lak., kőszénbányával és sörfőzéssel.

Langenfeld

kisközség Krassó-Szörény vmegye moldovai j.-ban, (1891) 1251 szerb és oláh lak.

Langensalza

az ugyanily nevü járás székhelye Erfurt porosz kerületben, a Salza és vasút mellett, termékeny vidéken, (1890) 11 501 lak., kammgarn-, posztó- és pamutszövéssel; dohánygyártással; pléhtárgykészítéssel; közelében kéntartalmu ásványvizforrással; régi kastéllyal. L. Hufeland orvos szülővárosa. 1815 óta tartozik Poroszországhoz. 3 km.-nyire vannak Homburg klastrom romjai, amelynél 1075. IV. Henrik császár megverte a szászokat és türingiaiakat. 1866 jun. 27. L. mellett véres ütközet volt a poroszok és a hannoveri hadsereg között, mely utóbbi jun. 29. kapitulált. V. ö. Göschel, Chronik der Stadt L. (3 köt. 1818-20 és 1842); Gutbier, Schwefelbad L. (1887).

Langenscheidt

Gusztáv, könyvkereskedő és nyelvész, szül. Berlinben 1832 okt. 21., megh. 1895 nov. 10. 1874. nyerte a kir. porosz tanáci címet. Első vállalatával 1856. lépett föl: A francia nyelv levélszerinti tanítása (42. kiad. 1893, Toussaint Károllyal). Ezt követték az Angol levelek (42. kiad. 1893, Dalen Károly és Lloyd Henrik tanárokkal). Mint kiadó több nagy szótárt adott ki, igy Sachs-Villatte német-francia szótárát (1868, iskolai kiadásából 1893. a 75. kiadás jelent meg), Muret-Sanders Angol-német szótárát (1891); Sanders, Deutsche Sprachbriefe (11. kiad. 1894) stb. A nyelvtanulásnak Toussaint-Langenscheidt-féle módszerét azóta más nyelvekre, p. Róder a magyar és német nyelvre is sikerrel alkalmazták.

Langenschwalbach

vagy Schwallbach-fürdő, Alsó-Taunus járás székhelye Wiesbaden porosz kerületben, az Aar egyik mellékvölgyében, 318 m. magasban, vasút mellett, (1890) 2698 lak. 1879. épített gyógyteremmel, két fürdőintézettel, vasas szénsavas forrásokkal (1893. 5700 fürdővendég). V. ö. Genth, Der Kurort Schwalbach (1864); u. a., Die Heilfaktoren Schwalbachs (1883).

Langeoog

(Langeroog), Aurich porosz kerülethez tartozó fríz sziget Baltrum és Spiekeroog közt; a hannoverai parttól 10 km. széles, sekély csatorna választja el. Hossza 8 km., szélessége nagyon változó az előtte elterülő homokzátonyok miatt. Lakóinak száma (1890) 257, akik nagyobbára halászok. Tengeri fürdőjét újabban többen keresik föl. V. ö. Tongers, Die Nordsee-Insel L. u. ihr Seebad (1892).

Langer

1. János, zeneművész és tanár, szül. Sasváron (Nyitra) 1819., megh. Budapesten 1889. 1838. Pesten a német szinház zenekarához hegedüsnek szerződtették. A 40-es évek elején Pécsett, Eperjesen s Pesten a német szinháznál működött mint második tenorista; később énektanár, majd a lipótvárosi bazilika karnagya lett. Irt számos egyházi művet, dalokat s mise-részleteket. A pedagogia terén legelterjedtebb műve magyar nyelvü énekiskolája, mely számos kiadást ért.

2. L. Viktor, zeneiró és tanár, előbbinek fia, szül.Budapesten 1842. A pesti zenedében bevégezvén tanulmányait, hol egyidejüleg éneket, zongorát, hegedüt, gordonkát s zeneszerzést tanult, Volkmann R. tanácsára Lipcsébe ment, hol Hauptmann, Richter s Reinecke tanárok vezetése mellett fejezte be művészi kiképzését. Visszatérvén hazájába a 60-as évek derekán, mindjárt feltünést keltett egy füzet eredeti magyar dalaival, melyet Ögyek név alatt adott ki. E név alatt azután még vagy 20-30 eredeti magyar műdalt tett közzé, melyek manapság is irodalmunk javát képezik. Máskülönben is egyike lett a magyar zene legbuzgóbb munkásainak minden irányban. Tisza Aladár név alatt kiadott eredeti s átirt népdalai, csárdásai s instruktiv füzetei szélesen ismertek és elterjedtek az egész országban. Irt több zenekari művet is, melyek mind az előkelő izlésü s tudásu zeneköltőre vallanak. A 70-es évek elején az Orczy Bódog báró intendánssága alatt mint operai kartanító s a szini képezde tanára szintén eredményes tevékenységet fejtett ki. A magyar dalegyleti téren több évig mint az egyetemi dalegylet karnagya is buzgalmas működést tanusított. A 80-as években több évet töltött Pécsett mint karnagy és zenetanár. Jelenleg mint a lipótvárosi bazilika karnagya s a Zenelap társszerkesztője él s működik a fővárosban.


Kezdőlap

˙