kenyértésztából kiszakasztott, minél vékonyabbra nyujtott, jól megsózott és zsírozott (szalonnázott) lepényforma sütemény, melyet a kenyér bevetése előtt sütnek, midőn még láng van a sütőkemencében.
(növ.), l. Boglárka.
a Vesteraal szigetcsoport egyike, Norvégia Ny-i partján, Andö és Hindö közt, 888 km2 területtel, közel 10 000 lak., Alsvaag főhellyel. Partjai rendkivül szakadozottak, leghosszabb öble, az Eidfjord, majdnem ketté osztja. Felületét hegyek borítják; az Aasen-Axlen 600 m. magas. Malnoes mellett kis szikla-szigetek emelkednek ki a tengerből, melyeket Nyker-nek, madárhegyeknek hivnak.
l. Flamberge.
(ejtsd: langrandümonszó) András gróf, szül. Vossemben (Lüttich mellett 1826 dec. 5-én. 1852. lépett fel azon sajátságos eszmével, hogy a tőkét kereszténnyé kell tenni, s ezzel nemcsak a belga papság körében nyert általános tetszést, hanem a pápa rokonszenvét is annyira megnyerte, hogy törekvéseire apostoli áldását adta s őt magát pápai gróffá nevezte ki. Később a lelkészek zsebéből, majd a parasztoktól, özvegyektől és árváktól rengeteg összegeket csalt ki és Belgiumban és külföldön több mint 24 különféle részvény- és biztosító-társaságot alapított. A régi bankcégek azonban harcra keltek az új versenytárs bankja ellen, melynek különben sem volt szolid alapja és igy nemsokára csúfos véget ért. Ő maga csalárd bukás miatt vád alá került, de a büntető igazságszolgáltatás kezei közé még sem került, miután egyik befolyásos bűntársa a klerikálisok által képviselővé választatott, egy másik pedig, Decker, Limburg kormányzójává neveztetett ki. Egyébiránt maga a d'Anethan-minisztérium is oltalmába fogadta L.-t. Csak a minisztérium bukása után sikerült a pört befejezni és ekkor L. 15 évi fogságra itéltetett. E büntetésnek nem lett azonban foganatja, mert L. megelőzőleg Amerikába szökött.
a fémeknek száraz úton való kimutatására szolgáló analitikai módszer, melyet Bunsen állapított meg. Gyakorlati előnye, hogy hosszasabb előműveletek nélkül, igen kevés anyaggal és gyorsan keresztülvihető. E módszernél a Bunsen-féle lámpát szokták használni, melynek nem világító lángjában hatféle tér különböztethető meg. Ezek közül azonban legfontosabb a következő három, u. m.: 1. Az olvasztó tér (a láng alsó harmada), ahol a láng legmelegebb, a hőmérséke Bunsen szerint körülbelül 2300°. - 2. A felső redukáló tér (kis világító kúp), melyben az izzó állapotban kiválott szén igen erősen redukál. - 3. A felső oxidáló tér (a láng csúcsa), melyben fölös oxigén és elég magas hőmérsék lévén, kiválóan alkalmas az oxidációra. A nem illó fémvegyületeket (p. ezüst, réz, vas) ezzel a módszerrel ugy vizsgálják meg, hogy megolvasztott kristályos szódával bekent és azután a lángban megszenesített gyufaszálnak a végére kevés megolvasztott szódát kennek fel és az illető fémvegyületbe mártják, ugy hogy abból egy morzsányi maradjon rajta, végül pedig a redukáló térbe tartják. Az igy kapott szódagyöngyöt letörik és kis mozsárban néhány csepp vizzel szétdörzsölik. A redukció következtében az illető vegyületből keletkezett tiszta fém kis gömböcske (ezüst) vagy apró fényes pikkelyek alakjában (réz) marad vissza, mely aztán tovább vizsgálható. A L.-nak másik esete, mikor verődéket állítanak elő ugy, hogy az azbesztfonal végére tett fémvegyületet a redukáló térbe teszik és ezzel egyidejüleg az azbeszt fölé mázos porcellán-csészét tartanak. Ilyenkor az u. n. fémverődék képződik, ha pedig a csészét magasabban, az oxidáló térbe tartják, az u. n. oxidverődék áll elő. E verődékek szine és a füstölgő jódhidrogénsav vagy az ammoniumszulfid gőzének irányában való magaviselete az illető fém felismerésére igen előnyösen felhasználható. A L.-nak harmadik esete a szines lángok előidézésében áll. Ez az eljárás az alkali és a lúgos földfémek felismerésénél értékesíthető, mert ezeknek sói (legkivált a kloridjai) vékony platinadrót végén a szintelen lángba tartva itt elpárolognak és izzó gőzük sajátságos és az illető fémre jellemző szint kölcsönöz a lángnak. E szines lángok legszabatosabban a spektroszkóppal vizsgálhatók meg. L. Szinképelemzés.
város Oviedo (ettől 15 km.-nyire) spanyol tartományban, a Nalon és vasút mellett (1887) 14 014 lak. Kitünő kőszenet szolgáltató bányákkal és vasöntőkkel.
(ejtsd: lángr), elsőrendü erősség, járási és püspöki székhely Haute-Marne francia départementban, a Marne balpartján, 475 méter magas, hóvös éghajlatu magaslaton, több vasút mellett, (1891) 10 719 lak. Kés-, ollókészítéssel, ecet- és bőrgyártással, 1836. alapított történelmi társulattal. Legjelentékenyebb épületei: a VII. sz.-ból való Saint-Mammés nevü székesegyház, egyike Franciaország első gót templomainak; a szt. Mártonról elnevezett templom, szép feszülettel; egy gallo-római kapu. Archeologiai muzeuma az egykori Saint-Didier-templomban van elhelyezve. Erődítményei egy citadellából és 12 erősségből (Mont, Cognelot, Montlandon, Plesnoy, Dampierre, St.-Menge stb.) állanak. L. Andomaturum név alatt a lingonoknak volt fővárosa. Strategiai fontossága már a IV. sz.-ban kitünt. 301. Constantin Chlorus a germánok egy invázióját L. falai alatt verte vissza. A 100 éves angol-francia háboruban az angolok hiába ostromolták. 1814. és 1815. a szövetségesek elfoglalták, de 1870-71. a németek nem keríthették birtokukba. L. szülővárosa Diderotnak, akinek emléket is állítottak. V. ö. Migueret, Précis de l'hist. de L. (1836); Roussel, Le diocése de L. (1875-79); Mémoires de la Soc. hist. et arch. de L.
liaszból és oolitból álló fensík Haute-Marne, Côte-d'Or és Haute-Saone francia départementokban. A fensík vizválasztó az Atlanti-oceán (Aube és Marne) és a Földközi-tenger (Saone) közt. Legmagasabb csúcsai: Haut-du-Sec (516 méter), Langraestól 14 km.-nyire és Mont-Saule (512 méter). A L. meglehetősen kopár és zord éghajlatu.
növénynevek után a Langsdorff György Henrik és Fischer (l. F. et M.) nevének rövidítése. Az első született Wöllsteinban 1774 április 18., meghalt Freiburgban 1852 jun. 29. 1797-1803. Portugáliában élt; a Krusenstern féle világutazásban részt vett, azután mint orosz főkonzul Braziliába ment. Munkája: Bemerkungen auf einer Reise um die Welt (1812. 2 köt.). Fischerrel együtt pedig: Plantes recueillies pendant le voyage des Russes autour du monde, expédition dirigée par M. de Krusenstern, I. és II. rész. Icones filicum (Tübinga 1810-18. folyam, 30. tábla).