Langsdorffia

Mart. (növ.), a Balanoforeák fajaszakadt génusza. A L. hypogaea Mart. húsos élősködő D.-Amerikában. Levele helyett csak pikkelye van, virága egyivaru, buzogányalaku virágzattá egyesül. Annyi benne a viasz, hogy az egész növény, minden elkészítés nélkül, gyertyának használható.

Langsfeld

Ernő, zenész, l. Lányi (2).

Längst Leit, längst Gut

német jogi példabeszéd, mely azt akarja kifejezni, hogy a házassági vagyonközösség szerint a tulélő házastárs az egész vagyon birtokában marad, mig vagy meghal, vagy új házasságra lép. Ugyanennek kifejezésére szolgál az a példabeszéd is, hogy «z utolsó beteszi az ajtót».

Lang-szon

(Lang-sön), város és erősség Tonking É-i részében, mintegy 20 km.-nyire a khinai határtól és 5 km.-nyire a felső Li-kiangtól; L. nevü erősségből és a Ki-lua nevü kereskedelmi városból áll. L. ismeretes azon küzdelmekről, amelyeket birtokáért 1885. Loc-nan és Szong-thuong völgyében a franciák vívtak.

Languard

Piz, a Livigno-Alpesek hegycsúcsa, Graubünden svájci kantonban, Felső-Engadin völgyében. A L., melynek keleti oldala glecser, 3266 m. magas, gnájsz és csillámpalából álló szirt; Pontresina felől könnyen megmászható és gyönyörü kilátást nyujt a vidékre.

Langue d'oc

(franc., ejtsd: langdok), a középkorban a provencei nyelv neve az «igen»-t jelentő oc után. Az északi francia nyelv neve langue d'oďl volt (oďl = oui a. m. igen). L. Francia nyelv.

Languedoc

1790-ig Franciaország egyik tartománya Guyenne, Auvergne, Lyonnais, Dauphiné, Venaissin, a Provence és Földközi-tenger közt, 41 500 km2 területtel, Toulouse fővárossal. Részei voltak: Lauragais, Carcassez, Rasez, Gévaudan. Velay és Vivarais. 1790-ig fennálló nagyságát XI. Lajos alatt nyerte el. Jelenleg L. területén Lozére, Gard, Ardéche, Aude, Hérault, Haute-Loire és Tarn départementok, továbbá Haute-Garonne jó fele, Ariége és Lot kis részei vannak. V. ö. Dom Claude Devic és Dom Vaisséte, Hist. générale de la province de L. (5 kötet folio, 1730-45; új kiadás 14 kötet 4° 1872-85).

Languedoc-borok

francia borok, melyek Montpelliertől a spanyol határig terjedő Languedoc kerületben nyeretnek. A legjobbak: a Muskat-Frontignan és Muskat-Lunel; mind a kettő a legjobb likör-borok közé tartozik, igen édes, felséges illattal s különös gyümölcsszerü ízzel. Az ászokolást igen meghálálja s a szállítást igen jól kibirja. Itt készül a hires St. Peray nevü pezsgőbor. Ezen kerület főhelye Cette, hol minden néven nevezendő déli bort, Malagát, Madeirát stb. igen ügyesen utánoznak.

Languedoc-csatorna

a. m. Canal du Midi. L. Midi.

Langue d'oďl

l. Langue d'oc.


Kezdőlap

˙