(Adeps lanae), tisztított gyapjuzsír. A különféle kenőcsöknek újabban használt alapanyaga, melyet először Liebreich állított elő 1885. a gyapju zsiradékából. A L. sárgésfehér szinü, csaknem szagtalan, 40°on megolvadó zsírszer test, mely 25% vizet tartalmaz és éterben meg kloroformban semleges kémhatásu zavaros folyadékká oldódik. Vizfürdőn addig melegítve, mig a hozzá keveredett viz teljesen elillan belőle, tiszta, a kihüléskor mézsárga szinü tömeggé lesz, mely éter és kloroformban igen könnyen, forró abszolut alkoholban azonban csak kis mennyiségben oldódik. Az ilyen módon kapott L. Lanolinum anhydricum (viztelen L.) név alatt fordul elő a kereskedésben, melynek kloroformban való oldatát ha (1: 50) kénsav fölé rétegezzük, az érintkező felületen sötét barnavörös gyűrü képződik. Minthogy készítésénél lúgot is használnak, igen fontos dolog, hogy ezzel szennyezve ne legyen, azért teljesen közömbös kémhatásunak kell lennie és éteres oldatának (2: 10) 1 csepp fenolftalein-oldattól megvörösödnie nem szavad. A tiszta L. nátronlúggal melegítve ne fejlesszen ammoniákot és virfürdőn való melegítéskor legfölebb 30% legyen a súlyveszteség. A L.-t közömbös hatása, a levegőn való állandósága és amiatt, hogy a bőr likacsain igen könnyen beszívódik, kenőcsök készítésére manapság nagyban használják. A L.-ból szépítőszerek is készülnek, igy az u. n. L.-pomádé, L.-krém, L.-szappan stb.
l. Landquart.
(ejtsd: lenszdaun), 1. Vilmos Petty, Shelburn grófja, L. marquis, angol államférfiu, szül. 1737 máj. 2., megh. 1805 máj. 7. Miután hosszabb ideig az angol parlamentben az ellenzék élén állott, 1766. Chatham (Pitt) minisztériumába lépett. E kabinet bukása után (1768) hevesen megtámadta a kormánynak az észak-amerikai gyarmatokra vontkozó politikáját s midőn 1782. külügyi államtitkár lett, megkezdte a gyarmatokkal a békealkudozásokat. Rövid ideig Rockingham marquis halála után a minisztérium élén állott; kabinetje ugyan megbukott, de a Fox-North-féle minisztériumot Pitt közreműködésével ő buktatta meg. 1784. visszavonult a közügyektől. (V. ö. Fitzmaurice, Life of W. marquis of L., London 1875-76, 3 köt.). - 2. L. Henrik Petty, marquis, angol államférfiu, az előbbinek fia, szül. 1780 jul. 2., megh. 1863 jan. 31. Tanulmányait Cambridgeben elvégezvén, 1802. az alsóháznak tagja lett, ahol különösen az irországi ügyekben nagy tevékenységet fejtett ki, ugy hogy midőn Fox 1806. a kabinet élére állott, L.-t kincstári kancellárrá nevezték ki. Bátyja halála után ennek vagyonát, címét örökölte és a felsőháznak tagja lett. 1827. a belügyi tárcát fogadta el, majd külügyminiszter lett, Wellington kormányra lépte után azonban lemondott és az ellenzékhez csatlakozott. Része volt a parlamenti reformokban, a rabszolgaság eltörlésében és a liberális szellemben szerkesztett kereskedelmi törvények megalkotásában. Állását az államtanácsban Grey és Melbourne kormánya alatt is megtartá, a whigek kilépéséig (1841 aug. 28.). 1846. előbbi állását újra elfoglalta, 1852. pedig tárcanélküli állást vállalt az Aberdeen-minisztériumban. A Palmerston-kabinetben (1855 febr.) hasonlóan tagja volt a kormánynak, mint tárcanélküli miniszter. 1858. megvált állásától. L. a tudományos élet mezején is munkásságot fejtett ki, a British Institution, a zeneakadémia, az állattani társaság elnöke volt. Unokája, 3. L. Henrik Károly Petty, L. ötödik marquisja, szül. 1845 jan. 14. Gladstone kabinetjében (1874) a hadügyminisztériumban helyettes államtitkár, 1880. pedig indiai államtitkár volt. 1883. Kanada kormányzójává tették. 1888. indiai alkirály lett.
(ejtsd: lenszing), Michigan É.-amerikai államnak és Ingham countynak fővárosa, a Great River és több vasút mellett, (1890) 13 102 lak., őrlő- és fürészmalmokkal, szarvasmarha- és fakereskedéssel, gazdasági akadémiával, szép kormányzó-palotával. 1847. nagy erdőségben alapították és 1850. tették az állam fővárosává.
város New-York É.-amerikai állam rensselaer nevü countyjában, 15 km.-nyire Albanytól, a Hudson balpartján, több vasút mellett, (1890) 10 550 lak., viaszkos vászonkészítéssel, élénk kereskedéssel. 1770. alapították.
l. Landsknecht.
a lira (l. o.) húros hangszer magyar neve, mely szélesen el volt terjedve mindaddig, mig a divatba jött vonós hangszerek, főleg pedig a klavir, a pianoforte s utóbb a tökéletesített zongora ki nem szorították. Magyarországon a vándor lantos költők, a hegedősök, az igricek az ő hőskölteményeik s dalaik szavalásához v. énekléséhez rendesen a L. hangszert használták. A lantos a hangszert v. ölében tartva, v. nyakába akasztva tartotta s pengetve kisérte dalát v. szavalmányát. A húrok száma a hangszer nagysága s terjedelme szerint különbözött, de nem igen haladták tul a 10-12-t s nem maradtak alább az 5-6-nál. L. még Koboz és Lantosok.
(lanthan), ritka kémiai elem; jele La, atomsúlya 138,5. A L. a cerium és didim társaságában a cerit nevezetü ásványban mint szilikát fordul elő; más L. tartalmu ásványok a monazit, turnerit és fluocerit. Felfedezője Mosander, aki a L.-t a L.-kloridnak káliummal való redukciója révén állította elő. A L. vasszürke, erősen fénylő fém, amely a levegőn könnyen oxidálódik; fs.-a 6,1. A levegőn hevítve szikrázva ég el. A hideg vizre lassan hat, a forró vizet azonban elég könnyen elbontja és hidroxiddá alakul. Híg savakban hidrogén fejlődése közben könnyen feloldódik. Sói szintelenek, oldataiból az ammoniumszulfid, ugyszintén a lúgok L.-hidroxidot választanak le. Sói közül a Ll-klorid La2Cl6 arany, platina és kéneső kloriddal kettős sókat alkot, hasonlókép a L.-nitrat La2(NO3)6 és a L.-szulfát La2(SO4)3 az alkali fémek nitrátjaival illetve szulfátjaival. Sói vizben többnyire oldódnak és összehúzó édes ízüek, a szénsavas, foszforsavas és oxalsavas L.-ok azonban oldhatatlanok vizben.
L. (növ.), a verbenaceák tövises v. tövistelen cserjéje; több mint 55 faja Ázsia, Afrika és Amerika forró vidékein terem. Több fajának erős fűszeres illatu levele van. Kertben és üvegházban számos fajtáját tartják, mert sokáig és szépen virágzik. A L. Pseudo-Thea St. Hil. 1,25 m. magas, tövistelen, de nagyon ragadós, sürü- és vastagszőrü braziliai cserje, fűszeres leveléből hazájában kedvelt teát főznek. A L. Camara L. (citromszinü, később narancssárga virágokkal), L. nivea Vent., L. crocea Jacq. stb. kerti csinos díszcserje. Virágja a kor szerint változik. Cserépben egész nyáron virágzik, itt csak 3-5 dm. magas; 18 cm. átmérős cserepét jó kövér földdel kell megtölteni, s verőfényes helyen tartani. A vénebb bokrot szokás megmetszeni; a lemetszett ágakat dugványnak elültetik; hőhajlékban, üvegharang alatt hamar gyökeret ereszt. Szobába csak alacsony, zömök fajtái alkalmasak. Viborum L., l. Kányafa.
l. Lantan.