l. Agyvelő.
(ejtsd: -túr), 1. Gusztáv gróf, francia iró és poltikus, szül. Cotes-du-Nordban 1809. s állítólag részt vett a vendéei zavargásokban 1832. Ekkor elhagyta hazáját s osztrák katonai szolgálatba lépve, Magyarországon szolgált, de megmaradt franciának s kapitányi ranggal vonult vissza. Az 1851 dec. 2-iki államcsiny után képviselő lett, s azóta többször volt tagja a francia parlamentnek. Egyéb művei közt reánk nézve különös érdekkel birnak: Scenes de la vie hongroise (magyarul is Ágai Adolf fordításában, Pest 1861); Nouvelles scenes de la vie hongroise, les Tolnay (1864), melyekben meleg rokonszenvvel rajzolja a magyar társadalmi viszonyokat.
2. L., abbé, de, l. Charrieres.
(ejtsd: latúr) Baillet de L., régi nemes és jelenleg Ausztriában és Belgiumban virágzó család, mely nevét az 1719. grófsággá emelt luxemburgi L. hitbizománytól vette. E család legjelentékenyebb tagjai a következők: 1. Miksa, Baillet de L. gróf, született 1737., meghalt 1806 jul. 22. Osztrák szolgálatba lépve, részt vett a nagy francia háborukban; 1789-90. a brabantiak ellen harcolt s 1792. Tournai parancsnoka lett. Része volt a Famars mellett kivívott győzelemben (1793) és Landrecies mellett is (1794) ért el némi sikert. 1796. a rajnai hadsereg fővezérévé nevezték ki Wurmser helyébe, mire 1797. a fegyverszünet megkötése után Bécsbe tért vissza. Utóbb mint az udvari haditanács elnöke szerepelt. - 2. Tivadar, Baillet de L. gróf, az előbbinek fia, szül. Linzben 1780 jun. 15., megöletett Bécsben 1848 okt. 6. Kitünt a Napoleon ellen vívott szabadságharcban, ugy hogy már 25 éves korában tábornoki rangra emelték. 1848 mozgalmas márciusi napjaiban (I.) V. Ferdinánd császár és király hadügyminiszterré nevezte ki. Fél évvel később, az okt. 6-iki felkelés alkalmával a dühöngő nép a hadügyminisztériumba rontott, L.-t elfogta és egy lámpaoszlopra felakasztotta.
(ejtsd: latúr doverny), kiváló francia nemes család, melynek első ismert őse Bertrand de L., a XIII. sz.-ban élt s házasság útján megszerezte az auvergnei és boulognei grófságokat. III. L. Agne, kinek nevét a történelem gyakran említi, nőül vette Beaufort Annát, Beaufort Péter turennei vicomte örökösét, mely házasságból két fiu származott, u. m. Antal, ki a turennei vicomteoknak, Albert és Chateau-Thierry hercegeknek lett ősapja, és Antal Raymond, ki a család másik főágát alapította, mely a seigneur de Murat et Quaires és az Apchier grófja melléknevet viselte. A család egyik nem törvényes ágyból származott mellékágából származott Theophile Malo Corret de L., «Franciaország első gránátosa», ki Carhaixban született 1743 nov. 23-án s 1800 jun. 28. Oberhausen mellett (Bajorország) elesett. 1767. a fekete karabélyosok ezredébe lépett s Mahon ostromlása közben magát kitüntetvén, 1784. kapitánnyá lett. Szolgált a forradalmi hadseregben is, de 1795-ben nyugalomba vonult. 1790. azonban egyik barátjának fia helyett megint beállott mint közlegény. 10 évi szolgáalt után hősiesen elesett. Napoleon a következő megtisztelő címet adta neki: «premier grenadier des armées de la République» s megparancsolta, hogy nevét az ezred névjegyzékében állandóan meghagyják. 1841. szülővárosa szobrot emelt emlékezetére. Hamvait 1889. Párisba szállították s katonai pompa kiséretében a Pantheonban helyezték el. L. egyúttal kiváló nyelvtudós volt. Műve: Recherches sur la langue, l'origine et les antiquités des Bretons (Bayonne 1801). V. ö. Buhot de Kersers, Histoire de L. (Páris 1874, 2. kiad.).
kelta törzs Pannoniában, l. Kelták.
látótér, l. Látás.
természetrajzi nevek után a Latreille A. P. francia zoologus nevének rövidítése (l. o.).
(ol. a vista, franc. a vue, ném. auf Sicht), váltónál azt jelenti, hogy a váltó a bemutatásnál azonnal fizetendő. Megállapítható a fizetési határidő lát után bizonyos időre is, ily esetben fontos, hogy a bemutatás, illetőleg elfogadás napja a váltóra feljegyeztessék, mert különben a váltóból a lejárat napja ki nem tünik. A magyar váltótörvény szerint a lát után bizonyos időre fizetendő váltókat, a visszkereset elvesztésének terhe alatt, a váltóban foglalt különös meghagyáshoz képest, ilyennek hiányában a kiállítástól számítandó két év alatt kell elfogadás végett bemutatni.
kisközség Somogy vmegye lengyeltóti j.-ban, (1891) 1445 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
l. Soligny la Trappe.