(ejtsd: -trejj) Péter András, francia zoologus, szül. Brivesben 1762 nov. 29., megh. 1833 febr. 6. Tanulmányai befejeztével a párisi természetrajzi muzeumnál az entomologiai tanszéket nyerte el. Dolgozatai és munkái különösen szisztematikai tekintetben fontosak s ezek között különösen a következők: Histoire des salamandres (1800); Histoire naturelle des singes (1801); Histoire naturelle des crustacées et des insectes (1802-5); Considérations sur l'ordre naturel des animaux (1810); Genera crustaceourum et insectorum (1806-9); Familles naturelles du regne animal (1825).
(ejtsd: -muj), 1. György, VII. Károly francia király egyik méltatlan bizalmi embere, szül. 1380 körül, megh. Chinon kastélyában 1446. Az Orleans- és a Burgundi-család versengése és az ebből kifejlődött polgárháborukban az udvarral tartott és része volt János burgundi herceg megöletésében (1419). VII. Károly később főkamarásává tette, mely állásban L. ugyszólván mindenható befolyást gyakorolt az erélytelen és élvezetekbe merült királyra. D'Arc Jankára bizalmatlan szemekkel tekintett, mert befolyását féltette tőle. Idővel annyi elkeseredett ellensége támadt a kegyeltnek, hogy már nem birt velük; 1433. ellenfelei elfogták és csak akkor bocsátották szabadon, midőn nagy váltságdíjat fizetett és azonfelül arra kötelezte magát, hogy ezentul távol marad az udvartól. A Praguerie-féle mozgalmakban L. a főnemesekhez csatlakozott, de elfogatása után VII. Károlytól kegyelmet kapott.
2. L. Lajos (II.) az előbbinek unokája, francia hadvezér, szül. 1460., elesett a Pavia mellett vívott csatában 1525 febr. 24. Már a bretagnei hadjárat közben kitünt (1488), szintugy 1496. Fornovónál (Lombaridában). XII. Lajos 1500-ban fővezérré tette, mely állásban visszafoglalta ugyan Milanót, de Cordova Gonsalvo spanyol fővezérrel szemben Nápolyban a rövidebbet húzta. Részt vett továbbá 1513. a Novara és 1551. a Marignano mellett történt véres csatákban. Később a Pikardiába tört angolokkal hadakozott, 1525. pedig korai tavasszal újra átkelt az Alpokon, de Pavia mellett halálát lelte. V. ö. Laborderie, Louis de L. et la guerre de Bretagne (Nantes 1877); Sandret, L. de L. (Páris 1881).
(gör.) a. m. imádás, imádó tisztelet.
(gör.), árnyékszék, emésztő gödör, kloaka.
(ásv.), l. Anortit.
(lat.) a. m. rablógyilkosság.
az érzékek rendes működésének oly eredménye, mely nem felel meg az objektiv valóságnak (érzékcsalódás az elme rendellenes működésétől származik). Az egyenes bot a vizben tört vonalnak látszik, aminek oka a sugártörésben van, a szem rendesen funkcionált; a Nap fölkeltekor nagyobbnak látszik, mint délben, aminek ismét sem a Nap, sem a szem valamely rendellenes működése nem oka. Az ilyen L.-ot a jobb belátás nem igazítja helyre, az érzék számára a L. megmarad L.-nak. Általánosabb értelemben hamis felfogás valamely tárgy (ember) mivoltáról, csalódás; a dolog nem látszik annak, ami, nem az, aminek látszik. Itt a hiba bennünk van, hamisan itéltünk, nem ismertük az itélet hozatalához szükséges összes adatokat.
A L. a művészetben majdnem egyenértékü a valósággal. A festészetben nem valódi leveleket kell pingálni, hanem olyanokat, melyek a távlatban annak látszanak. Maga a távlat is a L.-nak csak más kifejezése. A régiek még távlat nélkül festettek. Ma a L. sokkal nagyobb fontosságu. A költészetben ma nem részleteznek olyan nagyon, mert nem a tárgyakat, hanem a személyeket akarják festeni, hanem csak a látszatát akarják adni. A szinműben ma az emberek nem tárják ki belsejöket, hanem a L. szerint beszélnek és cselekszneke. Nagy tanulmányt igényel a szinpadi L. előállítása: lehetetlen házakat, hadseregeket a szinpadra állítani; a L. az illuzió előidézése, a rendező nagy mestersége.
l. Látás szöge.
(lat. vidi, a. m. láttam), aláirás annak bizonyítására, hogy az aláiró az alárisával ellátott okiratot látta.
(ang., ejtsd: letter dé szentsz), a végitélet szentjei, igy nevezik magukat a mormonok (l. o.).