Launceston

(ejtsd: lánsztn), 1. város Cornwallis angol grófságban, 32 km.-nyire Bodmintól, a Kinsey és vasút mellett, (1891) 4345 lak., XVI. sz.-beli érdekes templommal; a Cornwallisi grófoknak régi kastélya romjaival. - 2. L., város Tasmania sziget É-i részében a North és South Esk összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 18 600 lak. A rendesen épült városnak számos a temploma, vannak kórházai, szinháza, nagy nyilvános parkja stb. A 3 m. mélyjáratu hajók tenger áradás idején a városig feljöhetnek; a nagyobb hajók Rosevearnál kénytelenek megállapodni.

Laune

máskép Laulne (ejtsd: lón) István, francia ötvös és rézmetsző, szül. valószinüleg Orleansban 1518 körül, megh. Strassburgban 1595., mások szerint Párisban 1583. Számos, kis alaku metszetei inkább ékítményes jellegüek s ugy tárgyuk mint finom kivitelük a fontainebleaui iskolára emlékeztet.

La Union

l. Union.

Launowitz

község Beneschau cseh kerületi kapitányságban, a Blanitz mellett, (1890) 789 lak. Mellette emelkedik a népmondákból ismeretes Blanik-hegy (637 m.) amelyben a néphit szerint a Zdenko lovagjai alusznak,akik álmukból fölébredve hazájukat föl fogják szabadítani.

Laupen

az ugyanily nevü járás székhelye Bern svájci katonban, a Sense és Saane összefolyásánál, (1888) 925 lak., sajtkészítéssel, sziklán épült régi kastéllyal. 1339 jun. 21. az Erlachi Rudolf vezérlete alatt álló berniek itt határozott győzelmet vívtak ki a freiburgiak és a burgundiai nemesség fölött.

Laupheim

az ugyanily nevü járás székhelye a sürttembergi Duna-kerületben, vasút mellett, (1890) 4549 lak., kelmefestőkkel, őrlő- és fürészmalmokkal.

Laur.

latin állatnevek után Laurenti József Miklós bécsi orvos nevének rövidítése.

Laur

(ejtsd: lór) Ferenc, francia képviselő, szül. Neversben 1844 szept. 5. Először 1885. választották meg Loire kerületben, s már akkor örökösen interpellálta a kormányt, különösen a decazevillei munkások érdekében. L. ekkor szocialista elveket is vallott Essai de socialisme expérimental, la Mine aux mineurs 1887. c. röpiratában. Amint Boulanger feltünt, L., ki akkor a La France szerkesztője volt, azonnal a tábornok lelkes hive lett, s azóta soha sem hagyta el, még akkor sem, midőn Boulanger már tényleg lejárta magát. Hogy a kormányt örökké zaklassa, L. a legképtelenebb interpellációkat adta be; ezek közt hirhedtté lett az, mellyel (1892 jan. 10.) Constans belügyiminiszter ellen a leggyalázatosabb vádakat emelte, s amelyekért Constans azonnal a képviselőházban tettlegesen bántalmazta L.-t. Ezután L. ott hagyta a La France szerkesztőségét és Cuerre aux abus cím alatt saját lapot alapított.

Laura

(gör.) a. m. kis házakból képződött szűk utca, a görög egyházban a kat. kolostorokhoz hasonló intézmény, mely egy nagyobb központi épület körül, amelyben az apát lakik, falu módjára csoportosított hajlékokból vagy cellákból áll. A L.-nak tagjai tulajdonképen remeteéletet élnek és csak a közös áldozás s az apátnak való engedelmesség közöttük az összekötő kapocs. Az első L.-kat a hagyomány szerint szt. Charito alapította. L. még Lavra.

Laura

Petrarca kedvese, akiről a költő maga csak annyit mond el, hogy 1327 ápr. 6. találkozott vele először az avignoni Sta Chiara-templomban; azt is megirta Petrarca, hogy L. 1348 ápr. 6. halt meg, s a ferencrendiek templomában temették el. Bár sokan kétségbe vonják L. létezését, az minden valószinüség szerint mégis élt és Audibert de Noves leánya volt; 1325. nőül ment Hugo de Sadehoz, kinek 11 gyermeket szült.


Kezdőlap

˙